A fáradságos próbákat és előkészületeket követően túl vagy az előadáson. Milyen érzések vannak benned? Hogy aludtál az előadás utáni éjszakán?

A kis Kőbányai Görög Klubból a saját gondolataimat és rendezésemet felvinni a Nemzeti Színház nagyszínpadára, alapból kihívás volt. Gyakorlatilag ismeretlen színpadon játszottunk, hiszen egyetlen próbánk volt csak ott (technika, fény, élő zene, gépészet): az előadás napján, két órás alvást követően, reggel nyolctól este hatig, egy szendviccsel, egy kávéval és egy csokival egy huzamban levezényeltem a főpróbát.

Hogy ez őrültség-e? Igen. Kell abból az embernek, különben mi értelme az életnek? Erőt adott a csapatom bizalma, a gyerekek öröme és a közösségem szeretete, akik izgalommal várták az előadást.

A darab után a csapatból utolsónak maradtam a színházban. Mindenkinek megköszöntem a munkáját, mindenkitől külön elbúcsúztam. Boldogság és öröm töltött el. Hazaérkezve – hiába voltam fáradt – nem tudtam elaludni... Történelmet írtunk!

Az Oidipusz király egy igazi klasszikus. Hova próbáltad a hangsúlyt helyezni?

A hangsúlyt a gnoszisz eaftonra tehát az ismerd meg önmagad gondolatra fektettem. Tekintve a pandémiás viszonyokat, remélem, hogy a közönség elgondolkodott önmagán és a fennálló helyzeten.

A nézők vastapssal díjazták az előadást, ami azonban minden volt, csak szokványos nem. Színi előadás, tánc, ének, akrobatika egymást kiegészítve, a szöveg hol görögül, hol magyarul, a Kirie eleiszon után diszkófényes könnyebb ritmusok. Nem volt ez túl merész?

Ez vagyok én. Gyerekkoromban zenéltem, görög dalokon nevelkedtem, a tánc mindig meghatározó volt az életemben. Görögországban az ókori görög színházról tanultam. Amennyire a görög zenét szeretem, olyannyira jelen van életemben a mai elektronikus zene is. A modern kortárs dolgokat nagyon kedvelem. Példaképeim Terzopoulos és Papaioannou, Ha megtalálod ebben a görög arany középutat, akkor ez az egész egy egységet alkot.

Rendezője és színésze is voltál a darabnak, de tán még producere is, minimum! Vagy ez a normális? Tehát valamit kitalálni, aztán a válladra venni és megvalósítani?

Nem, ez nem normális. Többen megkérdezték tőlem, hogy csináltam? Akik ismernek, tudják, ha valamire igent mondok, akkor a vállamra veszem és végig viszem az egészet.

Mondanál pár szót a szereplőkről?

Eleni Kotsona, görögországi színésznő rengeteget segített a darabban dramaturgia és rendezési szempontból. Álmosd Phaedra, aki nemcsak Iokaste szerepét vitte katarzisig, de a jelmezeinket is ő tervezte és varrta meg. Az Oedipusunk eredetileg más lett volna. Az egész csapat egyöntetűen, az elmaradt márciusi előadás előtt egy hónappal úgy döntött, hogy elköszönünk tőle, mert nem lehetett vele együtt dolgozni. Így jött az ötlet, hogy egy táncművész, Peták Róbert legyen Oedipus. Oedipus és a kara táncművészek voltak. Koreográfus Bokrossy Barbara, táncosok: Bodócs Diána, László Bíborka, Kovács Kinga, Németh Laura.  A kar dalait Eleni Kotsona írta, és Kollatos Jorgos zenésítette meg. A zenekarban ő volt a parasztfurulya és a klarinét, továbbá Oedipus görög és magyar hangja. Alekos Stefopoulos dob, ütőshangszerek, Nisalowski Fanni hárfa, akik profi zenészek és emelték a darab színvonalát. Nagy Zsuzsanna az ország legjobb artistája.

Külön nagy öröm, hogy negyedik generációs görög származású gyerekek is részt vehettek a darabban, akik a Kőbányai Görög Önkormányzat által biztosított görög nyelvi órákra járnak. Számomra fontos, hogy részt vegyenek a darabjaimban. A díszletet és kellékeket Lipovics János szobrászművésznek köszönthetjük. Plakát, fotózás: Nicky Papastergiou; vetítés, média: Fazekas Ádám. A magyar feliratot Babits Mihály fordításában olvashattuk, annak kezelését Panagiota Lotsounak köszönhetjük. A sminkért Puzanova Veronika rajzművésznek, a felvételért Mukk Sándornak vagyunk hálásak. Végül nagy köszönet mindenért Kollátoszné Klica Paraszkevinek, Vula néninek. 

Mint megtudhattuk, jön a folytatás: Antigoné. Nagy falat! Van már valamilyen prekoncepciód?

Sokan mondták, hogy várják már!  Ez nekünk nagy elismerés. Még nagyobb öröm, hogy nemcsak a közösségünk, de a magyar szakmabeliek is felnéztek és elismerték a munkánkat. Magyarországon új stílust hoztunk létre, új dolgot alkottunk. Rendkívül örülök, hogy görög származású színészek és művészek látva a darabot, jelezték, hogy kedvük lenne velünk együtt alkotni.

Van egy nagy álmom, ami összekötheti Budapestet Athénnal. Görögök és magyarok – kulturális hidat építve – együtt játszhatnának. Az Amfitheatro gyerek színi csapata után elindultunk azon az úton, hogy egy professzionális görög társulatot építsünk.

Folytatjuk… Συνεχίζεται…: Antigoné.

Nem dédelgetek újságírói ambíciókat, de néhány interjúval, azt gondolom, hogy adósok vagyunk. Az első szóra vállaltátok, hogy elébe álltok a bátor kérdéseknek is. Azonban előre jelzem, hogy provokatív leszek! Chachopoulos Vasilis, köszönöm, hogy a Syllogos elnökségének nevében a rendelkezésemre állsz!

Purosz Alexandrosz riportja

Az Ellinismos folyóirat elmúlt évfolyamait böngészve nem túl sok híradást találok a Syllogosról? Nem működött?

A nemrég közzétett beszámolónkban dióhéjban beszámoltunk az elmúlt 3 év rendezvényeiről, aktívitásáról. Az Ellinismos sajnos nem méltatta az olvasóit arra, hogy beszámoljon ezekről a rendezvényekről, melyek többsége teltházas volt. Valószínűleg a szerkesztősége nem tartotta elég érdekesnek Vera Kruszka színészt, Manolis Androulidakis zeneszerzőt, Pantelis Thallasinos  énekest, és sok más művészt, aki részt vett ezeken a rendezvényeken. 

Az átadás-átvétel viszontagságairól a folyóirat nélkül is tud mindenki. Következményekről viszont alig. Mintha viszonylagos beletörődéssel küzdöttetek volna az igazatokért. Rosszul látom?

Az első pillanattól rengetek időt és energiát fordítottunk arra, hogy “rábírjuk” az előző elnököt (Koukoumtzis Györgyöt), hogy adja át az iratokat. Kihasználtunk minden lehetséges utat, a személyes megkereséstől kezdve, megpróbálva mindent, hogy békésen történjen meg az átadás-átvétel, az ügyvédi felszólításokig. A végén feljelentést tettünk a rendőrségen. Sajnálatos módon a rendőrség hosszú vizsgálódás után lezárta az ügyet, megállapítva, hogy az anyag nem lett eltulajdonítva, hanem az az előző elnöknél van. Azt polgári peres eljárásban kellene visszaszereznünk. A helyzet sajnos reménytelennek tűnik, mivel – mint tudjuk – az előző elnökkel szemben nem lehet érvényt szerezni a bírói ítéleteknek.  Érdemes még tudni, hogy az előző elnök mindent megtett annak érdekében, hogy akadályozza a Syllogos normális működését. Sajnos annak ellenére, hogy a 2017-es választásokon részt vett, nem ismerte el a választási eredményt, és azt megtámadta. Két évbe telt, hogy jogerősen bejegyezzék a mostani vezetést. Nagyon sok pénzt, energiát és időt emésztett ez fel, de büszkék vagyunk arra, hogy meg tudtuk védeni a Syllogost. Történelmi egyesületünk nemcsak életben maradt a nehézségek ellenére, hanem egyre aktívabb életet élt, több száz tagunk aktívan vett részt a különböző rendezvényein.  Az átadás-átvétel témájára visszatérve: az sajnos már az új vezetőség feladata lesz.

Házi pénztár, bélyegző, dokumentumok és tagnyilvántartás nélkül vettétek át az egyesületet. Mi most az egyenleg? Van tagnyilvántartás?

Annak ellenére, hogy a mostani vezetés nem rendelkezett hozzáféréssel sem a bankszámlához, sem a pályázati forrásokhoz, sem a régi könyveléshez vagy akármilyen hivatalos dokumentumhoz, az első pillanattól minden rendezvény után nyilvánosságra hoztuk minden rendezvény pénzügyi elszámolását. Sok kerületi önkormányzat segített ebben a hároméves nehéz periódusban. Ez plusz kötelezettséget jelentett számunkra a pénzügyi elszámolás tekintetében.

Tagnyilvántartást a 2017-es választások pillanatától vezetünk. A 2017 utáni adatokra alapozva.

Apropó, tagság! Valószínűleg egyetértünk abban, hogy a statisztikákban szereplő, illetve a választások során regisztrált görögök egy részének vajmi kevés köze van a közösségünkhöz. Kiket tart a Syllogos görögnek, kik lehetnek tagok? Nézzünk két példát: bízhat-e tagfelvételben az a származását tekintve nem görög, aki lelkes látogatója a görög filmklubnak, illetve lehet-e tag az a görög, aki szerint a polgárháború során az összeesküvő kommunisták erőszakkal ragadták el a gyermekeket a szüleiktől?

Az új alapszabályunk rendelkezik ezekről a kérdésekről:

„Az egyesület tagjai lehetnek azok a büntetlen előéletű magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személyek, akik elfogadjak az egyesület elveit, céljait, valamint az alapszabály valamennyi rendelkezését, és az alábbi feltételek közül legalább egynek megfelelnek:

a) görög állampolgár

b) görög származású

c) házasságban, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban él görög állampolgárságú, vagy görög származású állampolgárral.

d) kapcsolatot ápol a magyarországi görög közösséggel, illetve aktívan részt vesz a magyarországi görög közösség életében.”

Nem volt véletlen a kérdés. Van egy olyan vélemény, miszerint a kommunista vonal túlontúl markáns a Syllogos vezetésében, sőt, vannak, akik azt állítják, hogy ez már egy kommunista szervezet. Igazuk van?

Az új alapszabályunk tiszta választ ad erre a provokatív kérdésre:

„Az egyesület jogi személy, önálló, kormányoktól, egyházaktól és politikai pártoktól független, demokratikus, társadalmi, érdekvédelmi és érdekképviseleti, nemzetiségi szervezet. Az egyesület együttműködik, és baráti kapcsolatot ápol a Magyar néppel, valamint azokkal, akik Magyarországon élnek nemzetiségi és etnikai hovatartozástól függetlenül.

A Syllogos a Görög Politikai Emigránsok Egyesületének szellemi utódja. A magyarországi görög politikai emigráció, az Antifasiszta Ellenállás az EAM, ELAS, valamint a Dimokratikos Stratos (DSE) harcosaiból állt, mely a Polgárháború végével, 1948-49-ben nyert politikai menedéket a Magyar Népköztársaságban.

A Syllogos büszke a görögség második világháborús szerepvállalására, az antifasiszta ellenállásra, a függetlenség és szabadság érdekében hozott áldozatokra. Antifasiszta, rasszizmusellenes, szembehelyezkedik mindenfajta gyűlöletkeltéssel. Elhatárolódik minden szervezettől, amely ilyen elveket vall.”

Az elmúlt 3 évben igyekeztünk olyan rendezvényeket szervezni, amelyek a nemzeti ellenállással és a polgárháború eseményeivel foglalkoznak. A „Pou einai I mana sou mori” színdarab, egy három és fél éves gyerek emlékeit eleveníti fel, attól a pillanattól, hogy a Grivas tábornok által alapított „X” szervezet tagjai (német kollaboráns szervezet) lemészárolták az egész családját 1946-ban, mert az apja részt vett az ellenállásban és (ezért) kommunista. Pantelis Voulgaris filmje (az utolsó üzenet) a Kokkiniában 200 kivégzett kommunistáról szólt, az “Athén partizánjai” című dokumentum film az EAM-ELAS tevékenységéről 1941-1944-ig.

Megfordítom a kérdést: kommunista szervezet az, amely foglalkozik a szüleink, nagyszüleink történelmével és neves előadókat (Vera Kruszka, Pantelis Voulgaris,Monolis Androulidakis, Pantelis Thalasinos) hoz a rendezvényeire? Kommunista szervezet az, amely büszke szüleink, nagyszüleink hős történelmi szerepvállalására?

Az, hogy a Syllogos erős kommunista befolyás alatt áll, a szolidaritási akció során lett hangoztatva egyes képviselők által. Az viszont tény, hogy az egyesület nem keresi látványosan az egyház kegyeit. Pedig nagyon úgy tűnik, hogy manapság könnyebb az egyházakkal karöltve érvényesülni. Egy kápolna a Görögség Házában, egy útmenti kereszt a görög étterem előtt kamatozó gesztus lehet. Van egyházpolitikátok?

Az új alapszabályunk rendelkezik erről is:

„A Syllogos kiáll az állam és az egyház szerepének egyértelmű különválasztása mellett. Egyházaktól független, tiszteletben tartja mindenki vallási meggyőződését, hitéleti szokásait, azok alapján nem tesz különbséget az emberek között. Nem különbözteti meg a hívő görögöket a nem hívőktől.”

A szélsőségek közül mindenekelőtt a fasizmustól határolódik el az egyesület. Úgy gondoljátok, hogy ez ma a legnagyobb veszély?

A magyarországi görögség története, valamint a 21. század elejére kialakuló világpolitikai helyzet csakis a fasizmustól való elhatárolódást teszi aktuálissá. Számunkra a „szélsőségektől” való egyenlő távolságtartás, egyértelműen „szerecsenmosdatás”, amit a hatalom a fasizálódó politika felmentése érdekében használ.

Nézzük az elmúlt 3 év önértékelését! Hogy osztályoznátok magatokat egytől ötig az alábbi „tantárgyakból”? Kulturális kezdeményezések, kapcsolattartás a közösséggel, pályázati aktivitás, átlátható, nyilvános és szabályos működés, érdekképviselet.

Mi büszkék vagyunk arra, hogy a nehézségek ellenére – demokratikus működés mellett –  életben tartottuk a Syllogost, több minőségi rendezvényt szerveztünk állami finanszírozás nélkül, ezeken több száz tagunk  részt vett, egyhangú szavazással megváltoztattuk az alapszabályunkat, a görögség újabb korszakában először a tagjaink közvetlenül választották meg a nemzetiségi választásokra jelöltjeiket. Lehetett volna jobban is csinálni? Elvileg biztos, de figyelembe véve, hogy milyen körülmények között működött a Syllogos, véleményünk szerint jelesre „vizsgáztunk”. Reméljük, hogy a következő vezetés hasonló teljesítményre lesz képes.

„Kulturális”! Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete vagy Magyarországi Görögök Egyesülete? Miért?

Az új alapszabályunkban benne maradt a „kulturális” szó. A vita lényege az volt, hogy a Syllogos csak kulturális dolgokkal foglalkozik, vagy érdekvédelmi és érdekképviseleti szerepet is vállal-e? Kompromisszumos megoldás született: maradt a „kulturális” a Syllogos elnevezésében, de az érdekvédelmi és érdekképviseleti szerep is helyet kapott az alapszabályban.

Nem hoztátok nyilvánosságra az új alapszabályt. Miért?

A Syllogos az utóbbi három évben két bírósági perben volt érintett, és ezen felül kétszer  próbáltak törvényességi felügyeletet rakni a nyakunkra. Az alapszabálymódosítást egy külön bizottság félévi előkészítő munkája előzte meg, és az egyhangúlag lett elfogadva. Maga a tervezet több, a Syllogoshoz közelálló, a görögségben prominens szerepet vállaló honfitársunkkal lett egyeztetve.  Úgy éreztük, hogy ezek után várnunk kell, amíg bejegyzik az alapszabályt, és akkor nyilvánosságra hozzuk.

Az előző év meghatározó eseménye volt a nemzetiségi választás. Nem különösebben szóltatok bele a jelöltállítás folyamatába. Ez rosszul is elsülhetett volna. Jól sült el egyáltalán?

Véleményünk szerint a nemzetiségi önkormányzatok intézményi rendszere elvileg progresszív jellegű, a gyakorlatban azonban sajnos az ellenkező hatást gyakorolja. A civil szervezeteket „jelölő párttá” alakítja át, intézményes szintre emeli a korrupciót és az etnobizniszt. Az utolsó nemzetiségi választásokon nem csak a görög, más nemzetiségek esetén is megfigyelhető volt a tömeges regisztrálás, így az „utolsó” legitimitási kritérium is kiesett. A nemzetiségi önkormányzati rendszer létének a célja mára sajnos a központi hatalom politikájának a kiszolgálása. A különbség a gyakorlatban mindössze annyi, hogy  ki mennyi pénzért hajlandó ezt megcsinálni. Ebben a rosszul működő rendszerben a Syllogos kénytelen részt venni, jelölőszervezetként. Eddig a jelölteket a 21 tagú küldöttgyűlés állította össze, a legtöbbször asztal alatti megállapodásokkal eldöntve azt, hogy milyen pozíciót fog kapni a választások után. Mi szakítottunk ezzel a gyakorlattal, és az új alapszabályban is rögzítettük, hogy a jelölteket közvetlenül a Syllogos tagjai választják egy országos taggyűlésen. Ez volt és lesz a legdemokratikus választási procedúra.  

Milyennek szeretnétek látni a Syllogost, a Syllogos-tagságot, illetve a hazai görögséget 5-10 év múlva?

Az egyesület új vezetésének célja az kell hogy legyen, hogy megőrizze függetlenségét az etnobiznisztől, elhatárolódjon a kormányzati politika kiszolgálásától. Bátran vállalja fel a görögség érdekképviseletét, nem áldozva fel szüleink, nagyszüleink ma is időszerű elveit a pillanatnyi haszon oltárán.

A görög kultúra, a görög történelem sokféleképpen megközelíthető, sokféleképpen vizsgálható. A mi célunk az kell hogy legyen, hogy ezt az egyesület elveiben megfogalmazott haladó módon tegyük, kapcsolatot építve a Görögországban továbbra is komoly befolyással bíró progresszív kulturális irányzatok képviselőivel.

A Syllogos rendezvényei jó lehetőséget jelentenek honfitársainknak arra, hogy a mai kor történéseit, megtisztítva a Magyarországon politikailag korrektnek tartott megközelítéstől, egy másik szemszögből is megismerjék.

Köszönöm az interjút!

Vegyük egyenként!

Nem hirdették meg, nem számoltak be róla, de kiderült: A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata 2019-ben 1,2 millió forintot nyert az államtól buszos zarándokút-szervezésre, Isztambulba! Milyen jó lett volna, ugye? Még utoljára láthatták volna a Kis-Ázsiából származó görögjeink utódai (hivatkoztak rájuk a pályázati anyagban) a Hagia Sophiát nem mecsetként.

Az utazás megvalósult. Ugyan nem autóbusszal és nem egy busznyi emberrel. 4 fő vett részt rajta a vezetőségből, akik repülőgéppel mentek és három éjszakát kitűnő szálloda egyágyas szobáiban töltöttek el, és idegenvezető és külön transzfer segítségével fedezhették fel a várost, találkozhattak a konstantinápolyi pátriárkával. Összesen 1,2 millió forintból, tehát fejenként 300 ezer forintért, önrész nélkül. Vajon kifizették volna ugyanezt az összeget a saját zsebükből? De mit kicsinyeskedek én, ugye? Én leszek az első, aki majd átölelem őket – írta a költségvetési előirányzat nélkül havi 239 ezer forintért szót vivő T. úr –, ha majd a jövőben zsinórban indulnak be a zarándokutak nekik köszönhetően. Ennek idáig nincs nyoma, annak viszont sokkal inkább, hogy milliókat kell a jelenlegi önkormányzatnak gondatlan és szabálytalan felhasználás miatt az államnak, illetve vállalkozásoknak (vissza)fizetni.

A pályázati projekt megvalósításának több pikantériája is van. Túl azon, hogy lett az autóbuszból repülő és a 40 emberből 4, nézzük a számlákat. Mindössze 2 számla tartozik az elszámoláshoz. Az egyik a repülőjegyekről, a másik a szállásról, a transzferről és az idegenvezetésről (ezek közül a pályázaton csak a szállással lehetne elszámolni). És vajon ki adta a számlát? A török szolgáltató? Nem! Az önkormányzat elnökének magyarországi szállodája közvetített szolgáltatásként! Miért? A volt elnök szerint azért, mert a török szolgáltatók nem tudnak olyan számlát kiadni, ami itthon elfogadható lenne. Januárban még azt gondolhattuk, hogy talán igen, de azóta tudjuk, hogy az Országgyűlési Hivatal például nem ennyire finnyás. Neki jó a török számla.

Az önkormányzati elnök vállalkozásának számlája ugyan nem bontja meg a számlát szolgáltatások szerint (ez jó a magyar hatóságoknak?), de a visszadátumozott megrendelési visszaigazoláson rajta vannak a nevek. Nem 4 név, hanem 5. Ugyanis rajta van a 2019-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével (erről szerényen hallgatva) kitüntetett vallás- és egyházügyi szakértő asszony, P. Márta neve is. A 2020. január 15-i közgyűlésen azonban a szószóló úr jelezte, hogy a (közgyűlést ez idáig személyes jelenlétével meg nem tisztelő, ellenben az én feljelentésemet ott a szakértőtársán keresztül bejelentő) egyházügyi szakértő teljes költségét a szószólói kabinet fizette, tehát utána a görög önkormányzat nem fizethetett.

Akkor ugyanaz a szolgáltatás kétfelé lett kiszámlázva? Kifizette a görög szószólói kabinet és az országos görög önkormányzat is az elnök vállalkozásának számlája alapján? Ezt állítottam és dokumentáltam, és ennek kivizsgálására kértem fel a pénzügyi bizottságot. Sőt, miután a szószóló úr rendelkezésemre bocsájtotta a török szolgáltató számláját, amelyet az Országgyűlési Hivatal fizetett ki, valamint a szószólói kabinet vezetője is segítségemre volt egy fontos kérdés tisztázásában, a pénzügyi bizottság felé is megküldve dokumentálva kijelenthettem, hogy úgy P. Márta szállásköltségét, mint a teljes delegáció transzfer- és idegenvezetési költségét az Országgyűlési Hivatal fizette. Mivel a török szolgáltató a bizonylatokkal szembeni követelményeknek megfelelve a szolgáltatásokat részletezte, tudható, hogy a szállás költsége egy főre 390 euró volt (130 euró naponta), a transzfer 450 euró, az idegenvezetés pedig 150 euró. A fenti szolgáltatások azonban szerepelnek az önkormányzat felé kiállított számlában is. Melyik volt előbb? A török szolgáltató a számlát a szolgáltatás teljesítésével egy időben kiállította, az elnök vállalkozása viszont csak három hónappal később. Tehát az elnök szállodája olyan szolgáltatás költségét számlázta tovább, amelyet más már kifizetett. Ez szabályos? Ennek megállapítását kértem a pénzügyi bizottságtól, amely az elnök M. Ioannis és Sz. László szavazatával úgy döntött, hogy semmi sem utal kettős kifizetésre, valamint az önkormányzatot kár nem érte.

Pedig hasonló esetre volt már precedens korábban is, amit ráadásul pont az Sz. László által elnökölt eseti bizottság fogalmazott meg 2017-ben, amikor Sz. László még az akkori elnök ellenzékének egyik legmeghatározóbb képviselőjének számított. Nézzük, mit állapított meg akkor a bizottság: „A közbeszerzési folyamat támogatására és a szerződéstervezet jogi előkészítésére kötött megbízási szerződéssel kapcsolatos, hogy ugyanazon feladathoz (ÁMK villamos hálózat korszerűsítése) kapcsolódóan – az ellenőrzött bizonylatok tanúsága szerint - kétszeres számlázás, kifizetés történt.”

De mire hivatkozik a pénzügyi bizottság? Alapvetően négy dologra: Az utolsó pillanatban az utazást lemondta D. György, ezért kellett venni plusz egy repülőjegyet, tehát összesen ötöt, az utasok névsorát az önkormányzat hivatala adta meg tévesen a vállalkozásnak, az elnök vállalkozása számla alapján magasabb díjat fizetett a 7 (!) fő számára megrendelt szolgáltatás után, mint amennyit a görög önkormányzatnak kiszámlázott, és végül a pályázat elszámolása megtörtént.

A 4 indok közül háromra roppant egyszerű reagálni, az egyiknél viszont érdemes elidőzni. Csak röviden: a kettős kiszámlázás kérdése a repülőjegyek esetén nem merült fel. A repülőjegyek névre szólnak, a szállodai szobák nem. A január 15-i közgyűlésen G. Athéna elmondta, hogy az utolsó pillanatban ugrott be D. György helyett. E tekintetben P. Márta szakértő asszony neve fel sem merült. A hivatal nem adott le tévesen semmiféle névsort, amit bizonyít az, hogy a nevek között G. Athéna neve is szerepel, aki D. György helyett ugrott be. Ennek megfelelően nem a hivatal által leadott névsor volt téves, hanem a június elején kelteztetett megrendelés-visszaigazolás volt visszadátumozott. Végül, a pályázat elszámolása még nem valósult meg. A beszámoló beadása nem egyenlő az elszámolás megvalósulásával, amit ha a pénzügyi bizottság nem tud, akkor már csak ezért is aggályos a szakértelme.

De ki az a plusz két-három fő a török szolgáltató számlája alapján? Már a január 15-i közgyűlésen T. Dimitrisz elmondta, hogy a delegáció tagjai nem voltak egyedül. Kormányzati szereplők is voltak velük (a hozzászólásának pontos leirata a jegyzőkönyvben, vagy a hanganyagban megtalálható), M. Ioannis pénzügyi bizottsági elnök pedig már akkor tudni vélte, hogy a bizottság a Rákóczi-emlékév előkészítése végett járt a távoli városban. T. Dimitrisz információját Sz. László a Syllogos július 15. nyilvános online-ülésén azzal pontosította, hogy az elnök vállalkozása által fizetett számlán szerepelt 2 fő költsége is a kormányhivataltól.

Álljunk meg ennél a pontnál, és először is feltételezzük azt, hogy Sz. László ugyanazzal az „alapossággal” vizsgálta meg a török szolgáltató számláját, mint magát az egész ügyet. Ugyanis mi is a viszony a kormányhivatalok és a nemzetiségi önkormányzatok között? A kormányhivatalok látják el a törvényességi felügyeletet. Mint az a pénzügyi bizottság korábbi vezetőjének feljegyzéséből is tudható, tőle idézve, „többször jeleztük a Kormányhivatal felé a szabálytalanságokat”. Sajnos következik a kérdés: Az önkormányzat elnökének vállalkozása miért fizette kormányhivatalnokok szállásköltségét? Barátságból? Szívességből? És a számoknál maradva: az önkormányzat elnökének vállalkozása 990 euró értékben fizettette ki az önkormányzattal azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az országgyűlési hivatal már kifizetett. A két kormányhivatalnok szállásköltsége, ha feltételezzük, hogy ők is egyágyas szobában voltak, összesen 780 euró. Elképzelhető, hogy ez a költség a 990 eurós plusz bevételből lett fedezve? Tehát elképzelhető, hogy az önkormányzat elnökének vállalkozása a kormányhivatalnokok szállásköltségét az önkormányzattal fizettette ki? Ez a pénzügyi bizottság szerint nem aggályos?

A pénzügyi bizottság nem vizsgálta a számlák közötti átfedést. Elfogadta a volt elnök nyilatkozatát, de azt nem ellenőrizte le sem az önkormányzat hivatalán, sem a szószólón keresztül. Nem vizsgálta az összefüggést a szolgáltatást igénybe vevők száma közt mutatkozó ellentmondást. Minderre kísérletet sem tett, a megítélésem szerint kísérletet sem akart tenni.

Az az Sz. László, aki 2017-ben még igen alapos vizsgálati jelentést és határozott, komoly gazdasági visszaélésekre utaló megállapításokat írt alá bizottsági elnökként, 2020-ban szemet hunyt a visszaélés felett. M. Ioannis, aki a 2019. évi kampány során még bűnözőként jellemezte az akkori elnököt és azt írta, hogy „van az a pénz, ami megmozgatja a silány embereket” szintén úgy tűnik, hogy mosdat. De miért? Mitől tudnak emberek megvilágosodni és jobb útra térni? Miféle realitás birtokában fordítják el a fejüket? Mi kell hozzá? Egy vállalkozásélénkítő injekció, plusz megrendelés, politikai vagy szakmai karrier lehetősége? Egy jól hangzó állami kitüntetés? Mit kell ezekért teljesíteni? Szakérteni, ha úgy hozza szükség? Jelentést írni, ha – mondjuk – elhangzik valami a görög nagykövetségen? Esetleg feljelentést tenni a kellemetlenkedő képviselőkkel szemben? Kápolnát építeni a Görögség Házában? Híveket toborozni az egyházi liturgiákhoz? Útmenti keresztet állítani vagy teremtésvédelmi programot indítani? Vagy egyszerűen csak falazni a szabálytalanságokhoz, ha azt „védett személy” követi el?

És végül: amikor Sz. László nekem mint igazságosztónak címezve nyilvánosan vénasszonyokról ír és a Syllogosból alig két tucat ember támogatásáról, akkor egy picit álljunk meg! Igen! Ők azok, mi vagyunk azok az vénasszonyok. Ők, mi vagyunk azok a Syllogos-tagok, akiket lehet, hogy fel lehet cserélni fiatalabbacskákra, befolyásosabbakra, csinosabbakra vagy elegánsabbakra, de egy bibi van! Azok, akikre ez a megvilágosult kör (mások ezeknél még sokkal durvább dolgokat írtak és mondtak is) a szavazatok reményében felváltja a „vénasszonyokat”, azok nem tagjai a görög közösségnek. Így adja el ez a végtelenül realista, befolyásos és jobb belátásra tért érdekközösség a hazai görögséget!

Purosz Alexandrosz MGOÖ-képviselő

2019. június 8-án, bő egy éve került sor a Syllogos jelöltállító ülésére, amelyen képviselőjelölt, majd pedig képviselő lettem. Szeretnék beszámolni arról, hogy a közösségnek tett vállalásainkból/vállalásaimból mik, milyen mértékben valósultak meg. Tehát az alábbiakban idézetek olvashatók a választások előtt megfogalmazott elképzeléseinkből, alattuk zárójelben a megvalósulás értékelése és a kifejtés.

Elöljáróban a Syllogos-szal való kapcsolatomról: A Syllogos volt az egyetlen olyan szervezet, amely a tagságának akarata/szavazata alapján választotta ki a képviselőjelölteket. Ez a közösségtől kapott bizalom felelősséggel jár. Felelősséggel mindenekelőtt a közösség felé, és csak töredékmértékben az egyesület vezetősége felé. Utóbbival kapcsolatosan azonban fontos rögzíteni, hogy a Syllogos elnöksége soha semmilyen utasítást vagy elvárást nem fogalmazott meg a jelöltjei számára, mindössze annyit, hogy az egyesület elveihez legyenek hűek. Ez az én értelmezésemben nem más, mint többek között a demokrácia értékeinek, a jogállamiság és a törvényesség tiszteletben tartása, a gyűlöletkeltés, a faji, etnikai, vallási és nemi megkülönböztetés elutasítása. (http://www.szegedigorogok.hu/syllogos-elvei-2014/)

Tehát hamis az az MGOÖ testületében újonnan megfogalmazott vád, miszerint jómagam vagy az oktatási intézmények vezetői a Syllogos elnöke és alelnöke elvárásainak kívánnánk megfelelni.

VÁLLALÁSOK, ÉRTÉKELÉS ÉS KIFEJTÉS

„Rendszerváltással felérő strukturális változásoknak kell megtörténniük ahhoz, hogy ne egyszemélyes vagy érdekcsoportokhoz köthető döntések szülessenek.”

Megvalósulás értékelése: közepes

Az előző ciklus a következőkre épült: Egy a tiszteletdíjáráról lemondó, közigazgatási kérdésekhez nem értő elnök, 3-4 jól megfizetett, ellenben annak arányában munkát nem végző elnökhelyettes, a képviselők között egy testvér és egy magánalkalmazott, akik egzisztenciálisan is függtek az elnöktől, így mindenben mellette szavaztak. A pályázatokat a testvér írta és ő számolt el vele, a nagyberuházásokat az elnök irányította az ismert módon, az Ellinismos az elnök propagandalapjává silányult, az önálló működésre alkalmatlan Görög Intézet az elnök kifizetőjévé és rendezvényszervezőjévé. Az elnök – és rajta keresztül az érdekcsoportja kezében – túlméretezett hatalom összpontosult: hosszú ideig vezetője volt a legnagyobb országos civil szervezetnek is, döntnöke a pályázatoknak, a pályázati projektek legnagyobb szolgáltatója (tehát a pályázati pénzek legnagyobb része az ő vállalkozásánál landolt), valamint a nemzetiségi listán szereplő második ember.  Ez a rendszer öncélúvá vált, az elit a közösségtől teljesen elszakadt, az önkormányzat sokszorosan szabálytalanul és gazdaságtalanul működött. Ez mára megváltozott. Az új elnök valós munkát végez. A fontosabb döntések előtt (és a kevésbé fontosakban is) kikéri a testület véleményét. Törekszik arra, hogy formai és tartalmi tekintetben szabályosan működjön az önkormányzat. Az elnökhelyettesek egzisztenciálisan nem függnek tőle, nincs szavazógépezet. Rendszerváltással felérő strukturális változások mégsem jöttek létre, hiszen az ezt akarók kisebbségben vannak. Továbbá, személyi változás sem a folyóirat, sem a Görög Intézet élén nem történt, a három bizottságból normálisan csak az egyik működik. Érdekcsoportok továbbra is vannak, de nem az elnök körül. Az mindenestre kimondható, és nagyon fontos, hogy a mutyi megszűnt.

„Az új testület munkáját a tisztességesség, az átláthatóság és a szakmaiság kell, hogy jellemezze!”

Megvalósulás értékelése: jó

A dolgok természete, hogy ha nincs közösségi kontroll, akkor a képviselők morálja lazul. Túl kicsi a közösségünk ahhoz, hogy a közösség szeme láttára, szó nélkül követhessen el bárki etikátlan vagy szabálytalan dolgokat, habár olyanok is vannak, akiket ez kevésbé hat meg. Éppen ezért a nyilvánosságot egyesek nagyon rossz néven veszik. Az önkormányzat sokat fejlődött abban, hogy a testületi üléseket szabályosan hirdesse meg, a napirendi pontokhoz előterjesztések legyenek, valamint hogy minden kifizetésnek legyen jogalapja. A nyilvánosság azonban még mindig nem megfelelő: nem közvetítettek az ülések, a hivatalos kapcsolat a közösséggel minimális.

„Ne a vezető egyénieskedése domináljon.”

Megvalósulás értékelése: jó

Korábban az elnök a lehető legfegyelmezetlenebbül, önkényesen és szakmaiatlanul vezette az önkormányzatot. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a nagyberuházások, vagy éppen az egyik elnökhelyettes tanulmányi támogatása: elnökhelyettes támogatást kér (szabályos), ez nincs napirendbe foglalva (szabálytalan), nincs a kérelemhez előterjesztés (szabálytalan), a szükséges dokumentumok nem a közgyűlésnek lettek beterjesztve, hanem az elnöknek (szabálytalan), a testület nem mondja ki a határozatot egyértelműen (szabálytalan), támogatási szerződés nélkül (szabálytalan) az elnök és a Görög Intézet vezetője utasítják a gazdasági vezetőt a kifizetésre (szabálytalan), méghozzá a Görög Intézet pénzéből (szabálytalan, hiszen nincs rá jogalapja, és az intézet törvény szerint nem adhat támogatást a fenntartó elnökének és elnökhelyettesének). A támogatás a támogatott vállalkozása számlájára megy (szabálytalan). Az ilyen típusú egyénieskedések teljes mértékben megszűntek.

És ehhez hozzá kell tenni, hogy a leköszönő elnök nem adta át a nála lévő bélyegzőt és több iratot, fittyet hányva ezzel minden írott és íratlan törvényre. Úgy gondolom, hogy ezzel kapcsolatosan nem léptünk fel a szükséges eréllyel.

„El kell kerülni frakciók létrejöttét. Egy-egy ügy megítélése csakis szakmai alapon történjen.”

Megvalósulás értékelése: közepes

Sajnálatos módon nem jött létre együttműködés a Syllogos és GIE 8 képviselője között, de a Syllogos 6 képviselője között sem. A Syllogos 5 képviselője fontosabb kérdésekben véleményt egyeztet, de (szándékosan) nem szavaz frakcióként. Egyetértünk abban, hogy az elnök elképzeléseit támogassuk, de ha kell, nyomatékos ellenvéleményt is megfogalmazunk, mint ahogy az a költségvetési vita során történt. Igazán stabil frakciók a többi szervezetnél sincsenek. A valós egyéni és politikai érdekfrakció a jelölőszervezeteken átnyúlik. Magja az Üzleti Tanács, amelybe beletartoznak a szószólói kabinet munkatársai, a pénzügyi bizottság elnöke, a Görög Intézet vezetője és talán a folyóirat főszerkesztője. Név szerint, a megnyilvánulások alapján a valódi érdekfrakció irányítói, szerintem (!): Moumoulidis, Agárdi,  Politidu, Kukumzisz, Topuzidisz, Görög Athéna, és a második sorban további mások. Céljaik, a megfigyelésem szerint a következők: a valódi közösségi támogatást élvező civil szervezeti vezetők démonizálása, kriminalizálása és ellehetetlenítése, saját emberek kulcspozíciókba történő juttatása, az MGOÖ hivatali munkájának vezetését kézbe vevő munkatárs elüldözése, az MGOÖ elnökének tönkretétele vagy megnyerése, illetve politikai érdekek kiszolgálása saját célok érdekében. Ők már készülnek az új szószóló kiválasztására és a szószólói kabinet megalakítására.

„Különös figyelemmel kell lenni a közgyűlések szabályszerű meghirdetésére, a megfelelően kidolgozott és megismerhetővé tett előterjesztések benyújtására, valamint a nyilvánosságra.”

Megvalósulás értékelése: közepes

Nem alakult ki a bevett és követendő séma, amely ráadásul szabályos is lenne. Az önkormányzat szmsz-e nincs összhangban a legújabb törvényi változásokkal, nem teljesen egyértelmű, átdolgozást igényelne. De pozitív irányú változások történtek. Az önkormányzat honlapján már helye van az előterjesztéseknek, sőt a bizottsági jegyzőkönyveknek is. Ez még mindig nem elég. Összességében idegen a testülettől az a mentalitás, hogy mindent úgy kell csinálni, mintha az általunk képviselt közösség szeme láttára tennénk.

„Meg kell teremteni a harmonikus együttműködést a közgyűlés elnöke, a hivatalvezető a gazdasági vezető, valamint az intézményvezetők között.”

Megvalósulás értékelése: közepes

A fenti szándék akár jeles minősítést is kaphatna, de ha hozzávennénk, hogy a bizottságok elnökeivel is harmonikus kapcsolatot kellene létesíteni, akkor a minősítés csak elégséges lenne. Az új testület működésének első hónapjait az határozta meg, hogy nem volt hivatalvezető, hiszen a korábbiból lett a jelenlegi elnök. Ez számára jelentős többletelfoglaltságot jelentett, a strukturális és elvi kérdésekkel szemben a gyakorlatiasak élveztek prioritást. A korábban állandó feszültséghez és támadásokhoz szokott hivatal tüskéssége sokáig fennmaradt, és idő kellett ahhoz, hogy (talán) elfogadja, hogy a költségracionalizálást erőltetők Syllogos-csoportjának mentalítása nem azonos a korábbi testületi tagokéval, akik a forrásokkal nem a leghűségesebben bántak. Nagy lépés volt az új hivatalvezető (ügyetlen) kinevezése, és egyben komoly érvágás az Üzleti Tanács érdekfrakciójának, amely saját embert szeretett volna ebben a pozícióban is tudni. Azóta az a jellemző, hogy az elnök-hivatal-intézmények között harmonikus kapcsolat jött létre, ellenben az Üzleti Tanács érdekfrakció (a pénzügyi bizottság elnökével az élen) és az elnök, a hivatalvezető és az oktatási intézmények vezetői között rossz. Hónap óta a legtöbb energia a pénzügyi bizottság elnöke támadásainak kezelésére fordítódik, legyen szó a hivatalvezető kompetenciájáról, vagy az önkormányzati elnök és oktatási intézményvezetők politikai-szakmai függetlenségéről. A jövőben a pénzügyi bizottságra várhatóan nagy figyelem fog összpontosulni, ugyanis a mai napig ismeretlen, hogy az elnöke kinek a nevében nyilatkozik. A három állandó bizottság közül egyébként szabályosan csak az oktatási bizottság működik.

„Egy öt évre szóló stratégiai tervet kell készíteni operatív résztervekre bontva, felelősök kijelölésével.”

Megvalósulás értékelése: elégséges

Nincs öt évre szóló stratégia terv, pedig szükséges lenne kimondanunk, hogy mit és hogyan szeretnénk elérni. Bízom benne, hogy a jövőben a stratégiai tervezésre is marad energia, hogy megszületik a Hristodoulou-csomag. Éves munkaterv természetesen van.

„A fenntartható működést tartalékképzéssel kell tervezni. Tiszteletdíjat csakis a valós munkával arányos módon lehet fizetni.”

Megvalósulás értékelése: elégséges

Csak azért nem elégtelen, mert a költségvetés még így is sokkal tervezettebb, mint az előző időszak gazdálkodási gyakorlata, amelyben volt 3-4 kevés munkáért (egy kivétellel) jól megfizetett elnökhelyettes, egy haszontalan munkát végző szóvívó-szakértő, szabálytalanságot szabálytalanságra halmozó közbeszerzések és pályázatok, amelyek milliós visszafizetési kötelezettséggel jártak.

A költségvetésben minimális tartalékképzéssel számoltunk, amivel nem értek egyet. Nem kalkuláltunk szakmai feladatok ellátásával, ösztöndíjakkal, komolyabb projektekkel, támogatásokkal. Az elnök fizetést kap, ami többek számára nehezen elfogadható. Viszont a jelenlegi elnök a feladatait teljes munkaidőben végzi, és a törvény szerint egyéb bevétele – néhány kivételtől eltekintve – nem lehet. A gond nem itt van. A problémás az, hogy megmaradt a képviselői tiszteletdíj, illetve a bizottság tagjainak tiszteletdíja úgy, hogy például a kulturális bizottság tagjai még nem is üléseztek. A munkatársaknak az előző időszakban megszavazott kafetéria is jelentős összegeket visz el. A költségvetés jelentős része bérekre és tiszteletdíjakra megy el, ami azt jelenti, hogy az önkormányzat költségvetésének a nagy része önmagának a fenntartására fordítódik. A Syllogos képviselőinek javaslatcsomagjából a testület csak pár dolgot fogadott el.

„A Görögség Háza szerepét és funkcióit a közösségünk hosszú távú érdekeinek megfelelően újra kell gondolni.”

Megvalósulás értékelése: közepes

A három állandó bizottság feladata volt egy közös koncepció megalkotása a civilek bevonásával. Ezt a feladatot egyedül az oktatási bizottság vette komolyan. A pénzügyi bizottság vezetőjének tevékenysége az oktatási bizottság koncepciójának kritizálására és saját kalkulációk készítésére korlátozódott, a kulturális bizottság pedig levelezve ötletelt, ami a bizottság elnökének a felelőssége. A koncepció kialakításába a civilek nem lettek bevonva. Ezzel tartozunk. Egyedül jómagam készítettem felméréseket a Syllogos facebook-csoportjában. A Görögség Háza projekt egyébként továbbra is Erisz aranyalmája, illetve egy zsarolhatósági és gazdagodási tényező, egy pénzügyi feketelyuk. Néhány gondolat a pénzügyi bizottság egyes tagjaitól: Százmilliós hitelek igénybevételével alkossuk meg a görögség regionális oktatási központját! Legyen ott egyházi fenntartási iskola! Építsünk ott kápolnát, mert a támogatónak az tetszene! Saját véleményem szerint mindez a közösség kulturális, szabadidős igényeivel nincs összhangban. A felmérések mindenesetre folynak, és jelentős pénzek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a felújításba belekezdjünk.

Többen arra számítottak, hogy az önkormányzat a Reprojekt Kft. által készített állapotfelmérő szakvélemény ismeretében feljelentést fog tenni a korábbi elnök ellen. A megszületett szakvélemény azonban erre alkalmatlan, hiszen elsősorban azt vizsgálja, hogy a cég által korábban elkészített tervekhez képest a kivitelezés hogy alakult. A szakvélemény további pikantériája, hogy annak elkészítését a PBVB elnöke rendelte meg a Görög Intézet nevében, ő lett e témában a Görög Intézet megbízottja, és az elkészült szakvéleményt hosszú időn keresztül nem adta át az MGOÖ elnökének, és a testület elektronikus ülésén is sokáig hajthatatlannak bizonyult e tekintetben.

Jelenleg folyamatban van egy – a pénzügyi bizottság elnöke által aggályosnak tartott – független igazságügyi szakértő felmérése, aki az MGOÖ elnöke által megadott szempontok alapján készíti el a jelentését. Ez elkerülhetetlen ahhoz, hogy innentől minden szabályt betartva kezdjünk neki az átépítésnek.

„A beloianniszi oktatási intézmények infrastrukturális felújítása.”

Megvalósulás értékelése: jeles

A Manolisz Glezosz iskolának, az új szemléletnek, a beloianniszi polgármester határozott fellépésének és a Beloiannisz Közoktatásáért Közalapítványnak köszönhetően ez az ígéret jól alakul.

Az ominózus sátor lebontásra került, a beton alapzatra sportolásra alkalmas gumírozott felület kerül, az intézmények érintésvédelmi és elektromos hálózati munkálatai befejeződtek.

Új fejlemény, hogy a törvényi szabályozásnak megfelelően a beloianniszi oktatási intézmény az MGOÖ tulajdonába került. Ezt általában sikerként könyvelik el, nekem azonban fenntartásaim vannak. Véleményem szerint a helyi önkormányzatokat ellehetetlenítő forrásmegvonásoknak köszönhető, hogy az oktatási intézmények többnyire egyházi fenntartásba, illetve most már nemzetiségi önkormányzati tulajdonba kerülnek. 

„Segítene …, ha az országos önkormányzat külön figyelmet fordítana a települési/kerületi önkormányzatokat érintő kérdésekre, őket időben értesítené, koordinálna bizonyos ügyekben.”

Megvalósulás értékelése: elégséges

Képviselővé válásomkor erősen bíztam abban, hogy az országos önkormányzat bizonyos kérdésekben kikéri a helyi nemzetiségi önkormányzatok véleményét, illetve bizonyos praktikus kérdésekben koordinálni tud közöttük. Megtehetné ezt azért, mert hivatali ügyekhez rendelkezik forrással, a hivatal felvállalhatná bizonyos „kisönkormányzati” kérdések segítését, hiszen a „kisönkormányzatok” nem rendelkeznek ilyen lehetőségekkel, és sokszor nem boldogulnak a bürokratikus tennivalókkal. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy jóllehet sok görög önkormányzat jelentős kulturális tevékenységet folytat, a közfeladat-ellátás szerinti differenciált feladatalapú támogatásban a görögök átlagon alul részesülnek, tehát segítségre szorulnának. Ez a koordinálás sajnos nem jött létre, de sajnos civil szinten sem. A Syllogos mint legnagyobb, és valós tagsággal rendelkező országos szervezet szintén nem talált kapcsolatot a többi civil szervezettel. A hazai görögségnek nincsenek valódi ernyőszervezetei.

„Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a parlamenti szószólói és a pályázati kurátori státuszok az országos önkormányzat erős embereinek legyenek fenntartva. Szabályozni kell a szószólóval történő kapcsolattartás módját, valamint azt, hogy a kurátor milyen szempontok alapján ítélje meg a nemzetiségi szervezetek pályázatait.”

Megvalósulás értékelése: jó

Óriási eredménynek mondható, hogy az MGOÖ első határozatai között hívta vissza a korábbi elnököt a kurátori székből, és nevezett ki helyette egy olyan személyt, aki tisztességes, nem érdekelt egyetlen szervezetben sem, ennek megfelelően objektív, és igyekezett objektív szempontok alapján dönteni. Állítom ezt úgy, hogy a szegedi szervezetünk egyik pályázata 0 Ft támogatást kapott. Sajnos a koronavírus és az illetékes kormányzati személyek ügyetlenkedése keresztbehúzta a pályázati projekteket: megszülettek a határozatok, az államtitkár levélben adott tájékoztatást a felhasználás változásáról, majd megsemmisítették a döntéseket, majd egy része a táborozási projekteknek mégis megvalósulhatott.

A szószólóval való együttműködés harmonikus, aminek ebben a lobbi-alapú támogatási rendszerben van jelentősége. Neki is köszönhető komoly siker, hogy a jövőben a nemzetiségi óvodai foglalkozások is támogatást élvezhetnek. Azonban a következő problémákra hívnám fel a figyelmet:

- Jelenleg egyetlen nemzetiségi képviselő van a parlamentben, aki maga is tagja az egyik politikai párt frakciójának. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy ő a pártpolitikától nem független.

- Azt a munkát, amit a szószólókból álló, a nemzetiségi országgyűlési képviselő által irányított nemzetiségi bizottság folytat, az országos önkormányzatok elnökeiből álló bizottság is el tudná végezni.

- A szószólói státusz rengeteg pénzt emészt fel, fölöslegesen. Ékes példája ennek a görög eset: a görög kabinet 3 szakértőt foglalkoztat, akik közül az egyik tevékenysége teljességgel ismeretlen, egy másiké alig sejthető. Hármójukban azonban közös a politikai lojalitás, ami ellentétes a pártpolitikai semlegesség elvétől.

- A jelenlegi szószóló megválasztása és a szószólói kabinet összeállítása egy sajnálatos megállapodás eredménye. Azzal, hogy létrejött, egy időre megszűnt az előző ciklus ellensúlya, dobbantási lehetőséget biztosított a korábbi elnök jobb kezének, illetve pozícióba emelt egy olyan személyt, aki a görögség nevében folytat agresszív pártpolitikát.

Ez utóbbiból tanulni kell. Egyfelől várható, hogy a jelenlegi elnököt az Üzleti Tanács érdekfrakciója előbb-utóbb „bekínálja” valamivel, másfelől még időben ki kell dolgozni annak a módját, miképpen választható ki a következő ciklusra a legmegfelelőbb módon a nemzetiségi szószóló.

És végül, egy kritika: a nemzetiségi törvény módosítása előtt a szószóló minden görög nemzetiségi önkormányzattól módosító javaslatokat kért. Egyedül Szegedről kapott, onnan egy egész csomagot. A javaslatok egyike a szószólói rendszer megreformálása volt. A szegedi javaslatok nem értek célt.

„Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az országos önkormányzat és a Syllogos (amíg ezeket egy személy vezette, amely személy jelenleg a pályázati kurátor is egyben) ezen források nagy részére rátette a kezét. Ez nem folytatódhat. Például húsvét és pünkösd ünneplését nem indokolt 2.400.000 Ft-ból megrendezni, ennél sokkal szerényebb költségekkel, az egyház nagyobb részvállalásával is lehet ünnepelni. A települési/kerületi önkormányzatoknak és a nemzetiségi egyesületeknek jóval nagyobb támogatást kell biztosítani.”

Megvalósulás értékelése: közepes

Mint arról korábban tájékoztattam, 2019-ben a kulturális pályázatok forrásának kb. 70%-a a korábbi elnök szállodájának számláján landolt. Tatabánya minden rendezvényre buszt indíthatott, minden alkalommal ugyanaz a zenekar játszott, jó gázsiért. Ugyanakkor a pályázatoknak nem volt valódi gazdája. Így például a teljesen szabálytalanul az MGOÖ mellett több helyi önkormányzat is azonos táborozási projektet valósított meg, telefonon diktálták a résztvevők nevét, akik sokszor nem is a görög közösségből származtak, aminek a vége az lett, hogy milliós szinten léptük túl a támogatási mértéket.

Ez a gyakorlat biztos, hogy nem folytatódik, de az még mindig nem tisztázott, hogy kiknek a felelőssége a pályázati projektek. Adná magát, hogy a kulturális pályázatok felelőse a kulturális bizottság, amely azonban még egyszer sem ülésezett. A kulturális bizottsággal kapcsolatosan jogos az a kritika, hogy a Syllogos-képviselők nem tettek az ellen, hogy annak az elnöke a korábbi elnök szakértő-szóvívője lett.

„Az eddigi gyakorlattal ellentétben az érdekképviselet nem kaphat egyéni ambíciókat szolgáló pártpolitikai vagy propagandisztikus színezetet.”

Megvalósulás értékelése: elégséges

És csak azért nem elégtelen, mert a Syllogos 5-ök csapatában teljes mértékben indifferens a pártszimpátia. Sosem kérdeztük egymástól, és nem is érdekes, ki melyik pártot támogatja. A pártpolitika, illetve a kormányzó párt propagandaszolgálata erőteljesen jelen van. Kitűnően példázza ezt a Rákóczitól a Pesti Srácokig című parlamenti konferencia támogatása, majd már ebben a ciklusban a kommunizmus elleni harc jegyében megmutatkozó Syllogos-ellenesség. De folytathatnánk a mingránsellenes szakértői jelentésekkel, illetve az útmenti keresztállítási és teremtésvédelmi agymenések támogatásával. Sajnos országos szinten nehéz a közösség érdekében felelős politikamentes döntéseket hozni. A Szegeden megszokott kiállás sokak szemében megrökönyödést vagy értetlenséget vált ki. „Ne szólj szám, nem fáj fejem!” – szól a magyar mondás. E tekintetben nem az MGOÖ írja a történelmet.

Csak egy „fiktív” példa: „Adunk tízmillió forintot. Kell? Csak kérnetek kell.”

„Újra kell gondolni a választási törvényt.”

Megvalósulás értékelése: elégtelen

Ezzel kapcsolatosan Szegedről sok észrevételt tettünk, de ezekre sehol sem nyitottak. Sem a szószólói kabinetben, sem az országos önkormányzatban, sem a helyi önkormányzatokban. Itt a kapott alapanyagból készítik a paprikás krumplit, míg Szegeden a hozzávalókon is gondolkodnak. A feladatalapú támogatások során ezért kap Szeged 15-ször annyi támogatást, mint az országos átlag. Ezt megértettem, és elfogadtam.  

„Partnerként kell tekinteni minden települési önkormányzatra (függetlenül attól, hogy a képviselőjüket melyik szervezet delegálta), nemzetiségi civil szervezetre és szakmai csoportra. A stratégiai kérdésekben (pl. oktatás, zeneiskola, ifjúságpolitika, érdekvédelem) az ő véleményüket is kikérve kell hosszú távú koncepciókat kialakítani.”

Megvalósulás értékelése: elégtelen

Idáig koncepciókat egyedül az oktatási bizottság dolgozott ki, illetve dolgoz ki. A Görögség Házával kapcsolatosan, a felnőttoktatással, a táborozásokkal, illetve a zeneoktatással kapcsolatosan. Ezek felkarolása a bizottság elnökének is érdeme.

Önkormányzati szinten a koncepcionális tervezés kevésbé tapasztalható. Párbeszéd pedig a civilekkel, illetve a helyi önkormányzatokkal nem jött létre.

„A görög iskolával és a civil szférával együttműködve, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a mindenki számára egyenlő módon hozzáférhető, a görög közösség tagjai számára részben finanszírozott, de az iskola működését nem akadályozó felnőttoktatásra.”

Megvalósulás értékelése: elégtelen

A felnőttoktatás jelenleg a Görög Intézet feladat- és hatásköre, amely szervezet vezetője ezzel vagy nem tud, vagy nem akar foglalkozni. Szeretné a feladatot másra átruházni. Az Oktatási Bizottság ezt máshogy gondolja. Pedig a felnőttoktatásra volna igény, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a szegedi szervezetünk jelenleg is 3-4 csoportban tart foglalkozásokat, illetve online anyanyelvápoló foglalkozást több görög honfitársunk részvételével. Ehhez is koncepció kellene, mindenek előtt az illetékes részéről.

„Kiemelt jelentőséggel bír az ifjúság megszólításának fontossága.”

Megvalósulás értékelése: közepes

Azért közepes, mert ez a véleményem szerint jellemzően egyesületi feladat. Önkormányzati szinten az ifjúságpolitika elsősorban a kulturális bizottság dolga lenne, amely szervezet azonban nem ülésezik. Iskolai szinten a feladat megvalósul. Remek példa erre a napokban megvalósult kenutábor, amely a visszajelzések alapján kitűnően sikerült.

„A testvérvárosi kapcsolatok esetében például diákcserék, görögországi nyári munkák, nyelvkurzusokon való részvételek ösztönzése.”

Megvalósulás értékelése: elégtelen

Ilyen kérdésekkel ez idáig az önkormányzat nem foglalkozott.

Amikor 2019 nyarán eldöntöttem, hogy indulok a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának közgyűlésébe delegáló választáson, az motivált, hogy többé ne fordulhasson elő az, hogy Beloiannisz életét komolyan befolyásoló döntéseket ilyen tehetetlenül figyeljem, mint az elmúlt öt évben tettem. Olyan döntéseket hoztak többször is az előző közgyűlés tagjai (a többségük), amik túl azon, hogy szakmaiatlanok voltak, súlyos anyagi károkat okoztak, Beloiannisz rövid és hosszú távú jövőjét is komolyan veszélyeztették. Nem kell részleteznem senkinek, hogy egy ilyen kis település, mint Beloiannisz mekkora bajba kerülhet, ha elveszíti az alapfokú oktatási intézményét, az Általános Iskoláját. A rosszul sikerült beruházások, a nem megfelelő intézményvezető megbízása, a helyi önkormányzattal való teljesen ellenséges viszony kialakítása, valamint az a tény, hogy a nem Beloianniszban élő képviselők nem érezték át teljes mértékben a beloianniszi intézményekkel kapcsolatos döntéseik súlyát (legalábbis mi úgy éreztük), oda vezetett, hogy többen is úgy gondoltuk, jobb, ha erősebb beloianniszi képviseletet alakítunk ki az MGOÖ testületében.

Mint Syllogos-tag úgy éreztem, hogy ez a legnagyobb múltú és a legszélesebb rétegeket elérő görög egyesület az országban, ezért a legnagyobb legitimációt is ez adja a közösségért végzett munkámhoz. Az elejétől fogva vallottam, hogy bár Beloiannisz érdekképviselete miatt indultam, tisztában vagyok vele, hogy a teljes görögség érdekében kell dolgoznom, még akkor is, ha lesznek olyan döntések, amikor mindkét fél képviseletében kell eljárnom. Ezt vállaltam és igyekszem a legjobb tudásom szerint ennek megfelelni. Nagyon szimpatikus volt számomra, hogy a Syllogos vezetése nem saját hatáskörében állította össze a választási listáját, hanem demokratikus választás útján. A legnagyobb tagságú egyesület választások során elnyert listahelye maximális legitimációt adott a rajta szereplő emberek számára. Volt viszont egy nagy hibája a rendszernek, ami nagyon gyorsan kiderült, és szerintem ezen a következő választások előtt érdemes elgondolkodni. Véleményem szerint az előválasztás során nem elég a listára jelentkező tagokat választani, hanem külön elnökjelöltekre is szavaznunk kellene. Nem fordulhat elő az a helyzet, hogy a legtöbb képviselőt adó egyesület képviselőiből senki nem akarta az elnöki pozíciót elvállalni, ami azzal is járt, hogy sem a technikai előkészítés, sem a kampány nem volt olyan színvonalú, ami szükséges lett volna ahhoz, hogy megnyerjük önállóan a választást legalább nyolc mandátumot szerezve. Ha választottunk volna előre egy elnökjelöltet, aki azután automatikusan listavezetővé vált volna, adhatta volna a nevét, az arcát, valamint minden lehetséges erőforrást és energiát a kampányhoz. Sok választót tartott bizonytalanságban, hogy nem lehetett tudni, ki lesz ennek a képviselőcsoportnak a vezetője. Az is látszik, hogy más szervezetek komoly erőforrások bevetésével, sokkal kisebb taglétszámmal tudtak vállalható eredményeket elérni úgy, hogy az ő listáikat a vezetőik állították össze, nem tudom, hogy milyen szempontok alapján.

Mivel a négy bejutott szervezet képviselői közül rajtunk kívül egyedül a GIE képviselői között nem voltak az előző vezetés tagjai, vagy azokat támogató képviselők, evidensnek tűnt, hogy velük kezdjünk tárgyalásokat a tisztségviselők megválasztásával kapcsolatban. A két egyesületnek volt összesen 6+2 képviselője, ami éppen megteremtette a többséget a közgyűlésben, és előre lehetett sejteni, hogy nagyon nehéz feladat lesz ezt a minimális többséget egyben tartani. Ez a törékeny többség az első pillanattól kezdve magában hordozta a sérülékenységét, nem is sikerült egyben tartani szinte egy pillanatig sem, és szerintem valójában soha nem is volt meg. Rögtön az első egyeztetésekkor olyan komoly vitákba bonyolódtunk, amire senki nem számított előre, és számos olyan tüske maradt emberekben, amit azóta sem sikerült kihúzni, sőt, a helyzet egyre csak rosszabbodik. Arra még össze tudtuk szedni minden erőnket, hogy az elnök személyében megegyezzünk, valamint az alelnökök tekintetében gesztust gyakoroljunk a Hellasz egyesület felé, és tőlük is jelöljünk egy alelnököt, így az elnököt és a két alelnököt az általunk legitim jelölő szervezetnek tartott három egyesület adja, de aztán ez a törékeny többség szinte azonnal darabokra hullott. Nem tudtunk az elnök mögé egy stabil többséget kialakítani és már az első pillanattól kezdve egy olyan munka indult meg, ami véleményem szerint nem egy szisztematikus építkezés, hanem ügyek mentén, rengeteg buktatóval tarkított birkózás, amelynek rendkívül alacsony a hatékonysága. Fél év alatt ezzel a hatékonysággal bebizonyítottuk, hogy ha nem tudunk változtatni ezen, akkor a ciklus tervei közül nagyon keveset fogunk tudni megvalósítani. Nem ezt várják tőlünk a választók és mi sem magunktól. Legalábbis én nem ezt terveztem.

A két egyesület 8 mandátuma előre jelezte, hogy a bizottságok kialakításánál erős kompromisszumokat kell kötnünk. Megmondom őszintén, nagyon szkeptikus voltam, valamint az Üzleti Tanács képviselőit sem akkor, sem azóta nem tekintem partnernek, így nagyon beszűkült a lehetőségeink tárháza. Alakítottunk három bizottságot, amelyekből kettőnek az elnökét nem a Syllogos-GIE képviselői adták. A három bizottság közül az oktatási az, amelyik szerintem rendesen ellátja a feladatait, az elnök és a tagjai konstruktív, szakmai munkát végeznek. A kulturális bizottság hivatalosan meg sem alakult, nem tudok róla, hogy egyszer is összeült volna, gyakorlatilag nem működik. Javasolni fogom a megszüntetését, mert csak a pénzt viszi, produktív tevékenység nincs mögötte. A végére hagytam a pénzügyi, vagyonkezelői és beruházásokért felelős bizottságot. Ez a bizottság véleményem szerint hatalmas területeket sajátított ki magának, de ezen rövid időszak alatt bebizonyosodott, hogy nagyon elszámolták magukat, főleg az elnök, és töredékét sem tudják, vagy akarják elvégezni annak a munkának, amit vállaltak. Az elnök nincs tisztában a saját szerepével és többet akadályozza, mint segíti az MGOÖ elnökének munkáját. Ez így nem mehet tovább, amint véget ér a vészhelyzet, ennek a bizottságnak mind az összetételét, mind a feladatkörét felül kell vizsgálni, ha javítani akarunk a hatékonyságunkon. Véleményem szerint a jó önkormányzati működés alapfeltétele, hogy csapatban dolgozzunk és ezt a csapatot az elnök vezesse. Őt kell támogatnunk, az ő munkáját kell segíteni és az ő iránymutatása alapján kell előre haladnunk. Vagy megbízunk benne és követjük, vagy megvonjuk tőle a bizalmat és tovább lépünk. Én úgy gondolom, hogy az elnökünk alkalmas erre a feladatra, jól végzi a munkáját, megérdemli, hogy mögé álljunk és toljuk a szekeret.

A kezdeti időszakban az elnök hivatalvezető nélkül dolgozott, de ez a probléma mára megoldódott. Sikerült egy jó paraméterekkel rendelkező vezetőt találnunk a hivatalunk élére, aki jó munkakapcsolatot ápol az elnökünkkel. Rengeteg terhet levesz a válláról, valamint magabiztosságot adhat számára. Úgy érzem, egy fontos darabja került a helyére a kirakósnak. Rengeteg feladat áll előttünk, de a múlt terhe nyomja még a vállunkat. Azok a képviselők, akik felelősek az előző időszak minden hibáiért, eddig is mindent megtettek, és ezután is meg fognak tenni, hogy különböző akadályokat görgessenek elénk, hogy elvegyék az energiáinkat attól a munkától, amit elvár tőlünk a közösség: tisztázzuk a múltat és mutassunk fel eredményeket a saját ciklusunkban. Én a magam részéről mindent meg fogok tenni, hogy megfeleljek az elvárásaiknak, és nem fogok habozni megtenni a kötelességemet, ha csalódást okozok nekik.

Beloiannisz, 2020.05.27.

                                                                                                       Papalexisz Kosztasz

                                                                                                            MGOÖ-alelnök

Fülöpné Kipru Miranda, fiatal, agilis beloianniszi tanárnő. A görög faluban ismert vagy, de a fővárosban kevésbé. Kérlek, mesélj magadról!

1977.11.08-án Budapestem születtem. Édesapám Kiprosz Jorgosz aki Monopiloban született, édesanyám pedig Kondu Kosztandina aki már itt Magyarországon született. Beloianniszban a nagyszüleim neveltek fel, Kondosz Panajotisz (aki a Beloianniszi Általános iskolában közel 40 évig tanított) és Kondu Fáni (aki a Beloianniszi Óvódában közel 30 évig volt óvónéni). Szüleim és nagyszüleim neve nem ismeretlen a Magyarországi görög közösség számára, ahogy az enyém sem. Az életemet folyamatosan átszőte a görögségért folytatott munka. A nagyszüleim mindig aktív tagjai voltak a közösségnek, ami belém ivódott. Főleg a nagypapámnak voltak politikai ambíciói. Ebből ragadt rám is bőven. A 20-as éveimben a frissen alakult GIE-hez csatlakoztam, Beloianniszt képviselve. Nagyon jó programokat szerveztünk és nagyon össze tudtuk hozni a beloianniszi és budapesti görög fiatalokat. Még azokban az években a Beloianniszi Közoktatásáért Közalapítvány elnökségébe is felkértek. Azokban az időkben kezdtem gyermekprogramokat szervezni. Később a kisfiam óvodás korba lépett és az ÁMK Szülői munkaközösségébe kerültem. 18 évig voltam ennek a szervezetnek a tagja. Évekig nagyon erős szülői gárda volt, és nagyon sok mindent véghez tudtunk vinni. Élveztem ezt a munkát. A gyerekekért dolgozhattam, amit imádok. 2011-ben kerültem a Beloianniszi Görög Nemzetiségi Önkormányzathoz képviselőként. 2011-ben Vangi néni által a 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskolának lettem az iskolatitkára. Sokat tanultam mellette az iskola életéről, a görög nyelvoktatásról. 2011-től Koranisz Laokratisz megbízott az anyaországi nyári tábor megszervezésével, amit 4 évig nagy szívvel-lélekkel csináltam. Lao-val nagyon sok támogatást szereztünk 2014-ben, így az utolsó ciklusban 85 gyermeket vittünk el 2 hétre teljesen ingyen. (Ezt a tábori formát az új vezetés ígérete ellenére 2015 nyarától megszüntette). 2012-ben a Görög Kutató Intézet titkári feladatait is elláttam Fokász Nikosz vezetésével, akit a mai napig nagyra becsülök, és örülök, hogy láthattam munkásságait. Elkezdtem a Tanítóképző Főiskolai tanulmányaimat az ELTE-n. 2013-ban kértem az áthelyezésemet a beloianniszi ÁMK-ba. Így a Beloianniszi iskolának a titkára lettem, mivel ez az álláshely megüresedett. Nagyon szerettem ezt a munkámat is egész a 2014-es választásig. 2014-ben már látni lehetett, hogy az iskola életében nagy változások lesznek. Fejeltlenség és simliskedés vette kezdetét (2014. november második hetének egyik estéjén megindultak a betonozások a sátor ügyben). Ez 2015 nyarán az igazgatóváltással már ki is csúcsosodott. Mindenféle úton-módon próbáltak megszabadulni tőlem, mert az nem volt számukra megfelelő, hogy egy beloianniszi belelásson az elkövetkezendő ügyekbe. A titkárságról áthelyeztek …, csak nem tudták, hová tegyenek. Felajánlották, hogy vagy a konyhára menjek, vagy legyek takarító az iskolában. Mivel tudtam, hogy az újdonsült igazgató elviselni sem tud, így a takarítói állást választottam. De nem engedték meg mégsem, hogy takarító legyek az iskolában. Beraktak „kultúrfelelősnek” télen a fűtetlen könyvtárhelyiségbe (4 fok volt), semmilyen kulcsot nem kaptam a kultúrház épületéhez és nem volt jogom semmihez. Valójában semmit sem csinálhattam csak ülhettem a 4 fokban. 4 hónapig mindennap felvértezve indultam „háborúba” az új vezetőkkel szemben. Kezdtem elfáradni, és ekkor Papalexisz Kosztasz polgármester felajánlott egy megüresedett állást a polgármesteri hivatalban. Itt dolgoztam egészen 2017-ig. 2017 nyarától a Besnyői Arany János Általános iskolában tanítok, 4. osztályosaim vannak. Beloianniszban 2016-ban megalapítottuk a Beloianniszi Görögök Kulturális Egyesületét, amelynek titkára lettem. Az idei évtől az egyesületünk alá vettük (még a papírmunkák ezügyben hátra vannak) a régen megalakult Beloianniszi Főzőklubot, a Beloianniszi Kiránduló Csoportot, a Szekula Szilvivel idén alapított tánccsoportunkat, mellyel nagyon nagy sikereket aratunk, és az idén alakult Beloianniszi Ifjúsági Klubot.

Hosszú volt az út idáig, sokat tapasztaltam. Kaptam nagyon sok negatív és pozitív kritikát is. Nem nagyon vagyok semleges az emberek számára. Szókimondó vagyok, amit nem mindenki szeret, és nagyon erősen kitartok a véleményem mellett. Ugyanakkor könnyű velem dolgozni és meggyőzhető vagyok értelmes, ész érvekkel. Azt gondolom, ez vagyok én, Miranda.

Mit tartasz különösen szerethetőnek Beloianniszban, és mi az amiben még van fejlődési út előtte?

Szerethetőnek? Az életünket. Jó nálunk élni. Vidék vagyunk, de ez más vidék. Sose vagyunk egyedül. Itt, aki kívülálló szeretne lenni, az is lehet, aki közösségi szerepet szeretne vállalni, azt is megteheti (van bőven mit tenni). Sok a rendezvényünk. Már januárban összeül az összes civil szervezet (nem kevés van nálunk) és falunaptárt készítünk. Hát van vita, kinek melyik hétvége kell. Sűrű a program. De szerintem ez jó és nagyon szerethető. A karácsony meg egyszerűen csodálatos és megható. Az a sok ember a téren, csillogó szemű gyerekek, a forró tea, a forralt bor, a zene … ilyenkor mindenki megnyugszik, hogy jó ide tartozni.

Fejlődni pedig mindig van hova. De azt gondolom, hogy jó irányban vagyunk és folyamatosan fejlődünk a magunkhoz mért lehetőségeinkkel élve. Vannak nagy álmok, de lassan járva azok is elérhetők. Bár pont ma olvastam az ellenzéki polgármester terveit, hogy mekkora beruházások lesznek, ha ő lesz a befutó. Kis iskolánk elkerül a helyéről, és 12 évfolyamos 16 tantermes új kéttannyelvű általános iskola és gimnázium lesz helyette, valamint sportkomplexum és idősek otthona épül. Nagy álmok egy ilyen kis településnek J

A jelenlegi MGOÖ-vezetőség a mai napig kitart amellett, hogy szükség van a tornasátorra. Mi erről az egész történetről a te véleményed?

Mit is mondhatnék. Nagyon sok helyen megosztottam és elmondtam a véleményemet. SZÉGYEN, hogy

• Tönkretették egy 60 évvel ezelőtt jól kitalált intézmény udvarát!
• Tönkretették egy tornatanár és diákjai munkáját, ami 30 év után is megőrizte állagát és használható volt a közösség számára (lebetonozott és felfestett pályafelület, kosárlabdapálya, palánkokkal).
• Elvették az iskolás gyerekektől a biztonságot nyújtó területet, ami a szünetekben a levegőzést biztosította számukra.
• Elvették az iskolás gyerekektől a sok iskolai versenyek helyszínéül szolgáló iskolaudvart.
• Elvették a lehetőséget, hogy az SZMK által vásárolt és kitelepített fa asztalok és padok által nyújtotta lehetőség szerint az iskolaudvaron lehessen tartani tanórát.
• Elvették a lehetőséget, hogy a gyerekeknek a szabad levegőn biztonságban zárt területen tarthassák a testnevelési órákat!
• Elvették a lehetőséget, hogy a gyerekek délután az iskolaudvaron találkozzanak, beszélgessenek, kosarazzanak, vagy lábtengozzanak, úgy ahogy a szüleik tették az ő gyermekkorukban!
• MEGKÁROSÍTOTTÁK A NIKOSZ BELOIANNISZI ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKJAIT
• A SAJÁT HASZNUKRA FORDÍTOTTÁK A NIKOSZ BELOIANNISZI ÁLTALÁNOS ISKOLA NYERTES PÁLYÁZATÁT!
• A GYEREKEK KÁRÁN NYERÉSZKEDTEK!
• miután mindenki számára teljesen világos és érthető már, hogy mi is történt…MÉG MINDIG HÜLYÉNEK AKARJÁK NÉZNI A GÖRÖG KÖZÖSSÉGET!

A Syllogos országos listáján előkelő helyen állsz. Mik a prioritásaid?

Tudom, hogy kicsit hazabeszélés, de a fent említett téma nálam elsődleges. Mivel a gyerekek a legérzékenyebb pontom, nekik mindenképpen megfelelő és biztonságos körülmények között kell élniük a hétköznapjaikat. Ezért a Beloianniszi iskola áldatlan állapotát mielőbb biztonságossá kell tenni. Gondolok itt az életveszélyes elektromos hálózatra, valamint az iskolaudvarra. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni. Nem azt szeretném, hogy hiper-szuper állapotot teremtsünk (hiszen azért tisztába vagyok, hogy az MGOÖ nagyon nagy bajban van), csak biztonságos legyen. Aztán pályázat útján majd lehet fejlődni is.

A másik prioritás az MGOÖ gazdálkodása. Most írhatnék okos dolgokat, de úgy gondolom, ha mindent látok, akkor tudok véleményt alkotni és akkor látjuk mik is a következő lépések. Azt gondolom, hogy a felelőtlen gazdálkodás nem múlik el nyomtalanul, de felelős személyekkel, némi átmeneti megszorítással (ezekkel nem biztos, hogy népszerű leszek) helyrehozható.

GYEREKEK ÉS FIATALOK!!!! ez szívügyem. Ha jól adjuk tovább, nyugodtabban pihenünk majd J .

Purosz Alexandrosz

Tisztel Magyarországi Görög Honfitársunk!

Tisztában vagyunk vele, hogy az elmúlt hetekben unos-untalan harsogtuk, hogy csalók vannak közöttünk. Tettük mindezt egy olyan időszakban, amikor a helyhatósági választásokkal járó, a végletekig eldurvult kampány is kikezdte minden jóérzésű ember türelmét. Eleinte sokan, majd egyre kevesebben állították, hogy amit csinálunk, nem más, mint sárdobálás.

Két állításunk volt, amely mellett hangosan érveltünk. Az egyik, hogy az általunk kamuszervezetnek nevezett egyesület, a Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács nem volt jogosult indulni a választásokon, a másik pedig, hogy a jelentős mértékben hozzá kapcsolódó tömeges névjegyzéki regisztrálása a közösségünkbe nem tartozóknak az egész görög közösségi lét számára jelent komoly veszélyeket.

A választáson azon szervezetek voltak jelölőszervezetként nyilvántartásba vehetők a nemzetiségi törvény értelmében, amelyek "alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve (tehát 2016. január 1-től) – rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete".

A Helidonaki nyilvántartásba vételét többek között az alábbi érveléssel utasította el az NVB: „Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Helidonaki Görög Hagyományőrző Egyesület alapszabályában nem szerepel a görög nemzetiség egyértelmű képviselete, ezért a szervezet görög nemzetiségi jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételére nincs törvényes lehetőség, amely okból a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.”

Kérelmünket követően a Fővárosi Törvényszék kiadta az Üzleti Tanács 2016-ban, valamint a jelenleg hatályos alapszabályát. Az első alapszabályt 1998-ban fogadták el, majd bő egy évtizedes nem működést követően, a másodikat 2018-ban. Mindkét dokumentumból világosan kiderül, hogy a szervezet céljai között nem szerepel a görög nemzetiség érdekképviselete, mi több, még a görög nemzetiségről sincs említés.

Kukumzisz György elnök a szervezet bejelentkezésekor úgy nyilatkozott, hogy az megfelel a törvényben támasztott feltételeknek. Nyilatkozata hamis volt, amellyel a hivatalos szerveken kívül megtévesztette a hazai görögség tagjait is.

A Fővárosi Törvényszék a nyilvántartásba vételi folyamat során az alapszabályokat megküldte a Fővárosi Választási Bizottságnak, amelyeket az ismeretlen okból nem vizsgálta meg.

Mindennek természetesen jogi következménye lesz.

A fentiekre való hivatkozással kérjük a hazai görög közösség tagjait, hogy ne támogassák szavazatukkal a szabálytalanul bejegyzett szervezetet. A szavazatuk kárba veszhet.

Tisztelt Szószóló úr, Szószólói Kabinet és „Hellasz”!

Sajnos az állításunk bebizonyosodott. Végtelenül sajnáljuk, hogy a csalók kiszűrése érdekében folytatott küzdelmet nem támogattátok. Az Üzleti Tanács választási célzatú felélesztéséről tudnotok kellett, hiszen annak törvényes képviselője egyben a kabinetnek is tagja. A nyilvántartásba vételt egyedül a kabinet akadályozhatta volna meg, de Ti felháborodva visszautasítottátok ennek a gondolatát, és úgy a jelöltállítás, mint a kamuregisztráció folyamatában nem határolódtatok el a kamuszervezettől.

Mindettől függetlenül, a görögség eredményes érdekképviseletét csakis az országos önkormányzat és a szószóló közötti szoros együttműködésben tudjuk elképzelni.

A KÉT ALAPSZABÁLY ITT TÖLTHETŐ LE:

1. ALAPSZABÁLY – 1998
2. ALAPSZABÁLY – 2018

Λυκούργος Χριστοφοράτος, ιστορικός και δάσκαλος ελληνικών στο ελληνικό σχολείο της κοινότητάς μας. Παντρεμένος με πανέμορφα και πανέξυπνα παιδιά που μένει στην Βουδαπέστη. Πόσες πατρίδες έχει η οικογένεια σου; 

Αν λάβουμε υπόψη το γεγονός ότι η σύζυγός μου κατάγεται από την Ουγγαρία, και πως τα τελευταία χρόνια μένουμε πλέον μόνιμα σε αυτήν, τότε θα σου έλεγα πως έχουμε δύο „πατρίδες”. Ωστόσο, για να είμαι ειλικρινής, τόσο για εμένα προσωπικά, όσο και για τα παιδιά, ο όρος „πατρίδα” όσον αφορά στην Ουγγαρία δεν έχει το ίδιο εννοιολογικό βάρος εάν τον αντιπαραβάλλουμε με την Ελλάδα. Όμως, όπως έχω ήδη αναφέρει, ζώντας πλέον μόνιμα εδώ, και έχοντας δικαιώματα αλλά και υποχρεώσεις ως πολίτης της χώρας αυτής, προσπαθώ να ενημερωθώ και να συμμετέχω όσο πιο ενεργά γίνεται στην καθημερινότητά της.

Πού αισθάνεστε σπίτι;

Εάν ο όρος „σπίτι” ταυτίζεται με τον στενό οικογενειακό κύκλο, τότε ως σπίτι αντιλαμβάνομαι τον τόπο στον οποίο μένω με την οικογένειά μου την συγκεκριμένη χρονική περίοδο. Εάν πάλι τον ταυτίσουμε με αυτόν της „πατρίδας”, η απάντηση έχει δοθεί ήδη στο προηγούμενο ερώτημά σου.

Πώς βρέθηκες στην Ουγγαρία;

Η πρώτη μου επαφή με την Ουγγαρία ήταν το 1989 λόγω σπουδών. Ήμουν φοιτητής στη Φιλοσοφική Σχολή του ELTE, στο Τμήμα Ιστορίας και Αρχαιολογίας. Ήταν μια δημιουργική περίοδος, και μου δόθηκε η ευκαιρία να χτίσω φιλίες που άντεξαν στον χρόνο και εξακολουθούν να υφίστανται μέχρι σήμερα. Και αυτό αποδείχτηκε καθοριστικό για τα μετέπειτα βήματά μου. Μετά το πέρας των σπουδών μου, επέστρεψα στην Ελλάδα. Εργάστηκα στον ιδιωτικό τομέα, σε τομείς άσχετους του γνωστικού μου αντικειμένου, και έκανα οικογένεια αποκτώντας τέσσερα παιδιά. Τον Ιανουάριο του 2016 μου έγινε πρόταση από την διευθύντρια του 12τάξιου συμπληρωματικού σχολείου Μανόλης Γλέζος, Dr. Partics Krisztina, να αναλάβω διδακτικό ρόλο στο σχολείο. Η απόφαση δεν ήταν εύκολη. Η γνώση της γλώσσας, της χώρας και η ύπαρξη φιλικού κύκλου ήταν αυτά που βοήθησαν τελικά ώστε να τολμήσω να πάρω την απόφαση να εγκατασταθώ και πάλι στην Ουγγαρία. 

Είσαι από εκείνους που ναι μεν κατέχεις τα ουγγρικά, επιμένεις στην χρήση της ελληνικής γλώσσας. Βλέπεις, και εγώ αναγκάζομαι να κάνω την συνέντευξη μαζί σου στα ελληνικά! Όλοι θα επιθυμούσαμε το ίδιο, αλλά είναι δύσκολο. Ποιες είναι οι συμβουλές σου στους γονείς και στα παιδιά;

Η χρήση της ελληνικής γλώσσας είναι αυτονόητη για εμένα, αφού είναι η μητρική μου γλώσσα. Είναι ένα εργαλείο με το οποίο μπορώ να εκφραστώ σωστά, αλλά και εννοιολογικά μπορώ να αποδώσω με ακρίβεια αυτά που θέλω να πω. Ειδικότερα, η χρήση της ελληνικής γλώσσας επιβάλλεται από την επαγγελματική μου ιδιότητα. Είναι αλήθεια ότι γνωρίζω τα ουγγρικά, και τα χρησιμοποιώ στην καθημερινότητά μου, κάποιες φορές μάλιστα και όταν δεν θα έπρεπε. Κατανοώ επίσης και τις δυσκολίες που έχουν τα μέλη της ελληνικής κοινότητας όσο αναφορά στη χρήση των ελληνικών, ιδιαίτερα για την τρίτη ή τέταρτη γενιά για τις οποίες η ελληνική γλώσσα θεωρείται, και δυστυχώς είναι αλήθεια, ως ξένη. Η κοινότητα όμως διαθέτει την απαραίτητη δομή, κι εδώ αναφέρομαι φυσικά στο σχολείο, η οποία της δίνει την δυνατότητα να έρθει σε επαφή με την ελληνική γλώσσα. Η διοίκηση και τα στελέχη του σχολείου εργάζονται για το καλύτερο δυνατό αποτέλεσμα. Σίγουρα έχει και πρέπει να γίνουν ακόμη πολλά. Σε αυτή την προσπάθεια το δυναμικό του σχολείου από μόνο του δεν αρκεί. Χρειάζεται και η συμμετοχή, η ενεργή συμμετοχή, των γονέων. Ο σύλλογος γονέων, παρά τις προσπάθειες κάποιων, είναι ανενεργός. Αν θα έπρεπε να δώσω μια συμβουλή λοιπόν, θα έλεγα στους γονείς να αναλογιστούν κατά πόσο η εκμάθηση της ελληνικής γλώσσας αποτελεί προτεραιότητα τους. Αν ναι, τότε θα πρέπει να επιδείξουν πιο ενεργή συμμετοχή στη ζωή του σχολείου.

Είσαι νεαρός, γεννημένος στην Ελλάδα, άνθρωπος που γνωρίζει την νοοτροπία και των εδώ και των εκεί Ελλήνων; Πώς θα μπορούσαμε να ενεργοποιήσουμε τους Έλληνες της Ελλάδας στην κοινότητά μας, με ποια κίνητρα θα μπορούσαμε να καταφέρουμε να γίνουν δραστήριοι παράγοντες της κοινοτικής ζωής μας;

Είναι ένα δύσκολο εγχείρημα. Θα έλεγα ότι μιλάμε για δύο διαφορετικούς κόσμους που δεν έχουν κοινά σημεία. Η ελληνική κοινότητα της Ουγγαρίας έχει διαφορετικές ιστορικές καταβολές σε σύγκριση με τους Έλληνες που έρχονται στην χώρα, και ιδιαίτερα τους νέους, είτε για οικογενειακούς είτε για επαγγελματικούς λόγους. Η Ελλάδα τα τελευταία 70 χρόνια έχει αλλάξει σημαντικά σε πολιτικό, κοινωνικό, οικονομικό, και πολιτισμικό επίπεδο. Ιδιαίτερα την τελευταία δεκαετία οι αλλαγές αυτές είχαν και έναν βίαιο χαρακτήρα. Όλα αυτά έχουν διαμορφώσει έναν ιδιαίτερο τρόπο σκέψης, ιδιαίτερες συμπεριφορές και νοοτροπίες, ιδιαίτερους προβληματισμούς και ανησυχίες που δεν είναι εύκολο να γίνουν κατανοητά από τον ελληνισμό της Ουγγαρίας. Η σχέση βέβαια είναι αμφίδρομη. Οι νέοι που έρχονται από την Ελλάδα ελάχιστα γνωρίζουν την ιστορική διαδρομή της κοινότητας. Εύλογα τίθετε το ερώτημα, πως μπορούμε να γεφυρώσουμε τους δύο αυτούς κόσμους. Θα σου έλεγα με σωστή επικοινωνία. Σε ποια όμως γλώσσα; Φαντάσου έναν νέο, που θέλει να έρθει σε επαφή με την κοινότητα, να προστρέξει στα θεσμικά όργανά της, αυτοδιοίκηση/σχολείο/πολιτιστικοί σύλλογοι, και το μόνο, ή σχεδόν μόνο, που θα ακούει να είναι η ουγγρική γλώσσα. Το ίδιο συμβαίνει και στα διαδικτυακά μέσα, αλλά και στις εκδηλώσεις της κοινότητας. Η ελληνική γλώσσα εκπροσωπείται ελάχιστα στην κοινότητα και αυτό αποθαρρύνει τους Έλληνες να την πλησιάσουν. Εκπαίδευση και πολιτισμός είναι κατά τη γνώμη μου οι δύο κοινοί τομείς όπου μπορεί να βρεθεί η κοινότητα της Ουγγαρίας δίπλα σε όσους έρχονται από την Ελλάδα, σε αυτούς πρέπει να αναζητηθεί κοινός τρόπος έκφρασης.

Ως ιστορικός ποια, κατά τη γνώμη σου, είναι τα θέματα που θα έπρεπε στο μέλλον να μελετηθούν από τα ιδρύματά μας;

Πριν προσπαθήσω να απαντήσω στο ερώτημά σου, θα ήθελα να σου ζητήσω μια χάρη…… Θα ήθελα να με ενημερώσεις σχετικά με τα ιδρύματα της κοινότητας, ποια είναι η στελέχωσή τους και ποιο το αντικείμενο της εργασίας τους…….. Για να μιλήσουμε σοβαρά. Εκτός από το σχολείο „Μανόλης Γλέζος”, του οποίου έχω την τιμή και την χαρά να είμαι μέρος του, όπου η διοίκησή του καταβάλλει φιλότιμες προσπάθειες για να παράγει το καλύτερο δυνατό έργο, δεν θεωρώ ότι υπάρχει άλλο ουσιαστικά ενεργό ίδρυμα. Προέχει λοιπόν η οργάνωση και η σωστή στελέχωση των όποιων ιδρυμάτων. Ο κύκλος εργασιών τους πιστεύω πως πρέπει να αναφέρεται σε ένα ευρύ φάσμα τομέων. Ο ελληνισμός έχει μια ιστορική πορεία 5.000 ετών, αντιλαμβάνεσαι λοιπόν, κι εσύ ο ίδιος ως ιστορικός, πως το εύρος της θεματολογίας είναι μεγάλο. Το ίδιο ισχύει και με τη ελληνική γραμματεία. Από την μυθολογία μέχρι την σύγχρονη ελληνική λογοτεχνία και ποίηση μπορούμε να αντλήσουμε γνώσεις που θα αποτελέσουν πολύτιμα όπλα στην καθημερινότητά μας. Θα πρέπει όμως να ασχοληθούμε και με σύγχρονα πολιτικά, κοινωνικά θέματα, όπως για παράδειγμα η μετανάστευση. Το πρόβλημα είναι ιδιαίτερα έντονο στις μέρες μας. Τι το προκαλεί, τι πολιτικές, οικονομικές, κοινωνικές επιπτώσεις έχει τόσο σε παγκόσμιο επίπεδο όσο και στην δική μας καθημερινότητα, ως μειονοτική κοινότητα, τέλος ποια πρέπει να είναι η θέση της κοινότητας όσον αφορά στις προτεινόμενες λύσεις.

Βρισκόμαστε σε μια φορτισμένη περίοδο. Υπάρχουν αρκετοί που το μόνο που αντιλαμβάνονται είναι ότι τρωγόμαστε. Πώς θα μπορούσες να περιγράψεις αυτό που συμβαίνει με απλά λόγια;

Κάθε προεκλογική διαδικασία έχει εντάσεις. Είναι νομίζω αναπόφευκτο. Η αλήθεια είναι ότι ο λαϊκισμός περίσσεψε το τελευταίο διάστημα από όλες τις πλευρές, αλλού λιγότερο αλλού περισσότερο. Συνεπώς η εντύπωση που περιέγραψες είναι ακριβής. Η ελληνική κοινότητα της Ουγγαρίας έχει κρίση ταυτότητας. Προσπαθεί περισσότερο να ετεροπροσδιοριστεί παρά να αυτοπροσδιοριστεί. Είναι γεμάτη αντιφάσεις: ζητάει ενότητα, αλλά θέλει να εκπροσωπηθεί μέσα από 4 διαφορετικά όργανα, αποστρέφεται την πολιτική, αλλά παίρνει μέρος σε μια κατεξοχήν πολιτική διαδικασία και μάλιστα με παράδοξο τρόπο, με όχημα κάποιον πολιτιστικό σύλλογο, διακηρύσσει ως στόχο την διατήρηση της ελληνικής γλώσσας, αλλά δεν την χρησιμοποιεί, χαιρετίζει τους φιλέλληνες, αλλά τους διακρίνει σε αληθινούς και ψεύτικους κατά περίσταση, μιλάει για σωστή διαχείριση των οικονομικών πόρων, αλλά δεν έχει ένα σαφές όραμα για το πώς αυτοί οι πόροι θα διατεθούν και για ποιο σκοπό προς όφελος του συνόλου της κοινότητας, προσκαλεί την νεολαία, αλλά την βάζει σε μη εκλόγιμες θέσεις.

Η κοινότητα έχει ανάγκη από ανθρώπους που θα εργαστούν για να αλλάξουν ριζικά τα θεσμικά της όργανα και όχι απλά καλούς διαχειριστές. Θέλει ανθρώπους που θα της δώσουν ένα όραμα και όχι κάποιους που αναπαράγουν στερεότυπα.

Αλέξανδρος Πούρος

Szilvi, milyennek láttad a görög közösséget anno mikor még gyerek voltál? Hiszen te is görög lévén a görög közösségben nőttél fel.

Az első, amire tudok most gondolni, hogy kötelező volt. Nem volt mellébeszélés, ha van kedved jössz, ha nincs nem, vagy döntsd el te, vagy a szülei. Nem, itt nem volt kérdés. Menni kellet és menni kellett. Akármilyen fellépés volt.

Ez neked kényszer volt?

Nem, ez a mindennapunkban benne volt.

Hogy láttad a felnőtteket mint görög közösséget? Hogy működtek ők? Összetartóbbak voltak?

Nagyon sok ember volt, mindig kint voltak. Sokkal-sokkal összetartóbbnak.

Mi az, ami tetszett, és mi az, ami annyira nem?

Tetszett az, hogy sokan voltunk, tömeg volt, és mindig volt valami. Most is van, mert mindig vannak rendezvények, csak másképp élem meg.

Vitákat vagy hasonló dolgokat nem hallottál otthon? Pl. hogy a görög közösségen belül lettek volna olyan viták, ami miatt, mondjuk, te gyerekfejjel azt gondoltad volna, hogy na, én ezt nem akarom?

Lehet, hogy volt egy-egy ilyen, hogy megbeszéltek ilyen dolgokat, de a közösségen belüli nagy vitákra annyira nem emlékszem.

Hogyan kezdődött a Szilvi története a görögségben?

A görögség végigkísérté az életemet, mivel természetesen az életem és a mindennapjaim része volt.  Aztán tánckaros lettem, ami ugyan nem volt kötelező, de mindenki a fiatalok közül a társaságból az lett. Így én is. A tánckar heti két próbával, minden hétvégén fellépéssel, … azok voltak a szórakozásaink. Összetartó csapat voltunk.

Hiába nőttél fel és éltél a görög közösségben, mégis évek maradtak ki utána a közösségi életből. Annak mi volt az oka?

Elkerültem, Budapesten dolgoztam. Ettől függetlenül, jártam én a rendezvényekre, próbáltam a nagyobb nemzeti ünnepeken is ott lenni. Pestre is elmentem ezekre, de úgy kimaradt az, hogy én napi szinten benne vagyok. A szervezés és a napi szintű részvétel azonban nem jöhettek szóba, mert a munkám olyan volt, hogy az képtelenség lett volna.

Gondolkodtál akkor azon, hogy visszatérj a közösségi életbe?

Akkor ilyenen nem gondolkodtam. Azt viszont tudtam, ha egyszer gyereket szülök, szeretném őt is ilyen közösségben felnevelni. Azt viszont nem gondoltam, hogy a közösségi munkába is ennyire bele fogok kerülni. Aztán a kisfiam elkezdett oviba járni, és valahogy az volt mindig a fejemben, hogy mivel itt ragadtam a faluban, a legtöbb lehetőségünk az, hogy kijárjunk minden rendezvényre. Azt akartam, hogy szokja a közeget, a társaságot. Én mindig is társasági ember voltam, és ezt akartam a gyereknek is. És így indult. Elkezdte az ovit, akkor onnantól részt vettem mindenben. ott voltam mindenhol, ahol emberekre volt szükség.

És akkor az első szervezet, amibe beléptél?

A Szülői Munkaközösség.

Azon belül voltak görög tevékenységeid?

Hát kimondottan nem, de amikor az óvónők kiadták, hogy verset kell tanulni, akkor persze igen.  Ebben nagyon közrejátszott a nagypapám is.

A nagypapád volt, aki inkább elültette a görögségtudatot benned?

A nagypapám, de voltak ebből viszályaink. Mindig mondta, hogy miért nem vonom ebbe jobban bele magam, és én mondtam, hogy nem, erre nincs időm, nem akartam ezzel foglalkozni, és végül meghalt és …

Átvetted a helyét …

Igen szó szerint, ha úgy vesszük. Eleinte tiltakoztam, aztán végül, megszültem és lett egy gyerekem.

És akkor láttad meg, mit is akart igazán?

Igen, hogy tényleg nem hiába beszélt, és én annyira nem akartam, de végül igen, ő volt rám hatással, nem a szüleim.

Most milyen feladatokat látsz el a görögségben?

Pár évvel ezelőtt Mirandával alakítottunk egy kórust. Természetes volt, hogy a mi gyerekeinkből és a korosztályukból alakítjuk ki, akik együtt nőttek fel a játszótéren, az oviban. Így belevágtunk ebbe a kórusba. Felkértek minket a Thomasék, hogy egy „Politechnion” lépjünk fel, és így felkészítettük őket. Innen indult, ami már 4 éve tart. Idén januárban megbeszéltük, mivel nagyon elkeseredtünk, hogy a görög tanárok, ugye akiket a görög állam küld le és itt tanítanak nálunk az iskolába, és hogy ez mekkora dolog, hogy tényleg görög tanárokkal tanulhatnak a gyerekeink, de sokat nem remekelnek. Jó ez adódik a nyelvből is, hogy nem tudnak velük kommunikálni, de még olyan műsort nem adtak le, amitől mi elájultunk volna. Ezért megbeszéltük a Mirával, hogy csináljunk egy tánccsoportot, olyat, ami a mi időnkben volt. A mi ruháinkkal, a mi számainkkal, amit még a Laci bácsi tanított, és akkor 2 tánccal a márciusi ünnepségre készüljünk fel. Na de honnan legyenek a gyerekek? És akkor egyértelmű volt, hogy a kórusból betettük őket táncosoknak. Hát először jól fogadták, aztán látták, hogy ezzel meló van. Vannak néha nehéz helyzeteink velük, de próbáljuk rájuk tukmálni. Néha úgy érzem, mi tukmáljuk, hogy csináljuk-csináljuk, valaki ágál ellene, van, aki benne van, de mindig összerakjuk. Elég sok fellépést mondhatunk magunk mögött január vége óta. Tényleg nagyon sokan keresnek meg minket, azóta megjártuk Görögországot. Nagyon sokan támogatnak minket. Még eddig senki nem mondott nemet, egyből igen a válasz akár ruhákra akár buszra, úgyhogy egyelőre ez így működik 14 gyerekkel. Szeretnénk többet, de picikkel nem tudunk foglalkozni. Kicsit néznünk kell azt is, hogy nincs szabadidőnk, és családi életünk. Végül is így indult a görögségbe való teljes részvételem, ezzel a kórussal. Én gyerekként is énekeltem, és ezért ez a kórus nekem nagyon a szívügyem volt.

Más szervezetben is jelen vagy mint tag? Mi a szereped?

A Beloianniszi Közoktatási Közalapítványnak vagyok az elnöke. Az alapítvány az adó 1%-ból és az e hulladék összegyűjtéséből származó bevételekből gazdálkodik, gyereknapokra, gyerekek támogatására, iskolának, óvodának segítünk, de volt példa arra is, hogy egy tehetséges gyereknek a versenynevezési díját fizettük.

Más szervezet tagja is vagy? Ott milyen feladatokat látsz el?

A Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületének alelnöke vagyok. A szervezet elnöksége mindig egyeztet és a megbeszéltek alapján teljesíti a feladatokat. Rendezvényeink zömében Budapesten zajlanak. Azonban már volt beloianniszi rendezvényünk is, és természetesen abban a falu részéről teljesen én intézkedtem.

Úgy látod, hogy a munkáddal megmozgatsz elég sok embert?

Igen, sokan tartanak velem az SZMK-ból is. Azonban nem egyszerű emberekkel dolgozni, pedig világ életemben emberekkel dolgoztam. Ez teljesen más típusú munka. Ez egy kis közösség, sok a negatív ember, de akad azért pozitív is, aki elismeri a munkádat. Azért ez jó érzés. Nem egyszerű. Szeretem csinálni, mert szerintem nekem valók az ilyen feladatok, de néha elkeseredek, mert sok mindent magamra veszek. De csinálom, amíg csak tudom.

Jelöltetted magad, mint képviselő a Görög Országos Önkormányzati választásokra. Milyen célokkal indultál? Mi az, amit képviselni szeretnél, ami miatt hallják meg a hangodat és ki is állsz érte?

Mindenképpen azt gondolom, a fiatalokkal össze kell dolgoznunk és be kell vonni őket a munkába. Mert ha körülnézünk, sehol nem látod a 18-30 éveseket. Nem nagyon járnak rendezvényekre. Ha el is jönnek, nem látom, hogy nagyon magukénak éreznék ezt a közösséget. Szóval valahogy őket jobban bevonni. A faluval jobban össze kéne dolgozni, olyan rendezvényeket szervezni ahol ez a generáció találkozhatna. A másik a nyelvoktatás. Vannak jó tanáraink, de valahogy jobban inspirálni kell őket, vagy a gyerekeket és persze a szülőket. Mert a szülőktől indul minden.

A nyelvoktatásra visszatérve, mi a véleményed arról, hogy ösztönözni kéne a magyarországi görög fiatalokat, hogy az ELTE-n induló görög szakon görög nyelvoktató tanárokká váljanak. Lenne ebben ötleted?

Igen, ebben teljesen benne lennék, mert akkor talán ők is jobban átlátnák ezeket a dolgokat. Talán ezzel jobban belelátnának az önkormányzatok munkájába is. Jó lenne, ha beülnének egy-egy testületi ülésre, mert a további életükre tekintve még gondolkodnak, mi lehetne belőlük, mi lenne az a cél, amit meg szeretnének valósítani, vagy a szülők milyen célokat tűztek eléjük, mi a helyes, mi a nem , hogy ők is rájöjjenek. Tehát úgy gondolom, hogy vonják bele magukat egy kicsit a fiatalok is.

Mit vársz helyi szinten a Beloianniszi Önkormányzati választásoktól, hiszen a görögség fennmaradásához elengedhetetlen egy erő, jól működő helyi önkormányzat?

Nem gondolok, és nem várok változást. Véleményem szerint e helyi önkormányzat maximálisan végzi a munkáját. Én nagyon elégedett vagyok úgy a jelenlegi testülettel, mint a jelenlegi polgármesterrel, ezért változást nem szeretnék és remélem nem is lesz. 

Helyi szinten a nemzetiségi önkormányzati választásoktól?

Helyi szinten is hiányoznak és kellenének fiatalok, de úgy gondolom, ez most működni is fog, főleg, hogy több fővel indul a nemzetiségi önkormányzat. Tehát ezt a minimális változást várom a választásokon. Az előző testületben a három főből egyedül maradt egy ember sokáig a munkában, majd a vége fele aktivizálódott egy másik fő is, aki már átlátott jobban dolgokat és jobban be is vontuk. Én magam nem vagyok a nemzetiségi önkormányzat tagja, de minden rendezvényükbe besegítettem, és azt láttam, az elmúlt időszakban lett változás, de nem kell oda olyan tag, aki semmit nem tett le sem az önkormányzatért, sem az országos testületben a faluért.

Mit vársz a görög önkormányzati választásoktól? Most itt elég nagy a tét, amellett, hogy beloianniszi lakos vagy és vannak helyi önkormányzati választások is, biztos nem véletlenül indultál az országos Önkormányzatban is.

A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatánál mindenképp változást! Átláthatóságot várok.

Mit vársz az új testülettől a falu irányába?

Biztos, hogy nem egyszerű dolog. Én itt dolgozom az önkormányzatnál, de nem látok bele sok mindenbe, viszont nem is ez a feladatom. Azonban be szoktam ülni testületi ülésekre, amikre előtte soha, és látom, hogyan zajlik itt helyben egy testületi ülés, és hogyan zajlik egy országos testületi fent a Vécseyben. Tudok már különbséget tenni. Sajnos azt kell mondanom, hogy az országos testületi ülései a kabaré kategóriát ütik meg. Ezen mindenképpen változtatni kell. Komolytalan a jelenlegi helyzet, és így érdemleges munkát végezni nem lehet. Azért akik a jelenlegi Syllogos listáján vannak, azok alkalmasak a változtatásra. És ez nem függ attól, hogy te diplomás ember vagy, vagy sem.

Fontosnak tartod azt, hogy Beloiannisziak erősebb létszámmal indultak az idei országos választásokon?

Igen, fontosnak tartom, mert úgy gondolom, hogy a görögség innen indul. Az egy dolog, hogy Pesten is nagyon sok görög él. Sokan Budapestre települtek, de mégis azt gondolom, innen indult minden. És igen, nincs már sajnos annyi görög itt, mint amennyinek lennie kéne, de még mindig azt gondolom, ez az első, és ezt tartani kéne.

Sok sikert nektek a választásokra!

Köszönjük szépen!

Fülöpné Kipru Miranda

A választási eljárás során nem folyamodunk tisztességtelen eszközökhöz.

Elismerjük a választásokon a GIE és a Hellasz létjogosultságát, valamint minden egyes egyéni képviselőjelöltét a településeken és kerületekben.

A Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanácsot nem tekintjük nemzetiségi szervezetnek. A választáson való indulását elítéljük.

Elutasítjuk az együttműködést a Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanáccsal mint szervezettel, különös tekintettel az országos listájának vezető jelöltjeire.

Kerületi és települési szinten minden görög honfitársunkat arra biztatjuk, hogy a számára leghitelesebbnek tartott jelöltet támogassa.

Felkérjük a magyarországi görög közösséghez semmilyen módon nem tartozó, ellenben a görög nemzetiségi névjegyzékbe bejelentkezett személyeket arra, hogy maradjanak távol a nemzetiségi választástól.