2019. június 8-án, bő egy éve került sor a Syllogos jelöltállító ülésére, amelyen képviselőjelölt, majd pedig képviselő lettem. Szeretnék beszámolni arról, hogy a közösségnek tett vállalásainkból/vállalásaimból mik, milyen mértékben valósultak meg. Tehát az alábbiakban idézetek olvashatók a választások előtt megfogalmazott elképzeléseinkből, alattuk zárójelben a megvalósulás értékelése és a kifejtés.

Elöljáróban a Syllogos-szal való kapcsolatomról: A Syllogos volt az egyetlen olyan szervezet, amely a tagságának akarata/szavazata alapján választotta ki a képviselőjelölteket. Ez a közösségtől kapott bizalom felelősséggel jár. Felelősséggel mindenekelőtt a közösség felé, és csak töredékmértékben az egyesület vezetősége felé. Utóbbival kapcsolatosan azonban fontos rögzíteni, hogy a Syllogos elnöksége soha semmilyen utasítást vagy elvárást nem fogalmazott meg a jelöltjei számára, mindössze annyit, hogy az egyesület elveihez legyenek hűek. Ez az én értelmezésemben nem más, mint többek között a demokrácia értékeinek, a jogállamiság és a törvényesség tiszteletben tartása, a gyűlöletkeltés, a faji, etnikai, vallási és nemi megkülönböztetés elutasítása. (http://www.szegedigorogok.hu/syllogos-elvei-2014/)

Tehát hamis az az MGOÖ testületében újonnan megfogalmazott vád, miszerint jómagam vagy az oktatási intézmények vezetői a Syllogos elnöke és alelnöke elvárásainak kívánnánk megfelelni.

VÁLLALÁSOK, ÉRTÉKELÉS ÉS KIFEJTÉS

„Rendszerváltással felérő strukturális változásoknak kell megtörténniük ahhoz, hogy ne egyszemélyes vagy érdekcsoportokhoz köthető döntések szülessenek.”

Megvalósulás értékelése: közepes

Az előző ciklus a következőkre épült: Egy a tiszteletdíjáráról lemondó, közigazgatási kérdésekhez nem értő elnök, 3-4 jól megfizetett, ellenben annak arányában munkát nem végző elnökhelyettes, a képviselők között egy testvér és egy magánalkalmazott, akik egzisztenciálisan is függtek az elnöktől, így mindenben mellette szavaztak. A pályázatokat a testvér írta és ő számolt el vele, a nagyberuházásokat az elnök irányította az ismert módon, az Ellinismos az elnök propagandalapjává silányult, az önálló működésre alkalmatlan Görög Intézet az elnök kifizetőjévé és rendezvényszervezőjévé. Az elnök – és rajta keresztül az érdekcsoportja kezében – túlméretezett hatalom összpontosult: hosszú ideig vezetője volt a legnagyobb országos civil szervezetnek is, döntnöke a pályázatoknak, a pályázati projektek legnagyobb szolgáltatója (tehát a pályázati pénzek legnagyobb része az ő vállalkozásánál landolt), valamint a nemzetiségi listán szereplő második ember.  Ez a rendszer öncélúvá vált, az elit a közösségtől teljesen elszakadt, az önkormányzat sokszorosan szabálytalanul és gazdaságtalanul működött. Ez mára megváltozott. Az új elnök valós munkát végez. A fontosabb döntések előtt (és a kevésbé fontosakban is) kikéri a testület véleményét. Törekszik arra, hogy formai és tartalmi tekintetben szabályosan működjön az önkormányzat. Az elnökhelyettesek egzisztenciálisan nem függnek tőle, nincs szavazógépezet. Rendszerváltással felérő strukturális változások mégsem jöttek létre, hiszen az ezt akarók kisebbségben vannak. Továbbá, személyi változás sem a folyóirat, sem a Görög Intézet élén nem történt, a három bizottságból normálisan csak az egyik működik. Érdekcsoportok továbbra is vannak, de nem az elnök körül. Az mindenestre kimondható, és nagyon fontos, hogy a mutyi megszűnt.

„Az új testület munkáját a tisztességesség, az átláthatóság és a szakmaiság kell, hogy jellemezze!”

Megvalósulás értékelése: jó

A dolgok természete, hogy ha nincs közösségi kontroll, akkor a képviselők morálja lazul. Túl kicsi a közösségünk ahhoz, hogy a közösség szeme láttára, szó nélkül követhessen el bárki etikátlan vagy szabálytalan dolgokat, habár olyanok is vannak, akiket ez kevésbé hat meg. Éppen ezért a nyilvánosságot egyesek nagyon rossz néven veszik. Az önkormányzat sokat fejlődött abban, hogy a testületi üléseket szabályosan hirdesse meg, a napirendi pontokhoz előterjesztések legyenek, valamint hogy minden kifizetésnek legyen jogalapja. A nyilvánosság azonban még mindig nem megfelelő: nem közvetítettek az ülések, a hivatalos kapcsolat a közösséggel minimális.

„Ne a vezető egyénieskedése domináljon.”

Megvalósulás értékelése: jó

Korábban az elnök a lehető legfegyelmezetlenebbül, önkényesen és szakmaiatlanul vezette az önkormányzatot. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a nagyberuházások, vagy éppen az egyik elnökhelyettes tanulmányi támogatása: elnökhelyettes támogatást kér (szabályos), ez nincs napirendbe foglalva (szabálytalan), nincs a kérelemhez előterjesztés (szabálytalan), a szükséges dokumentumok nem a közgyűlésnek lettek beterjesztve, hanem az elnöknek (szabálytalan), a testület nem mondja ki a határozatot egyértelműen (szabálytalan), támogatási szerződés nélkül (szabálytalan) az elnök és a Görög Intézet vezetője utasítják a gazdasági vezetőt a kifizetésre (szabálytalan), méghozzá a Görög Intézet pénzéből (szabálytalan, hiszen nincs rá jogalapja, és az intézet törvény szerint nem adhat támogatást a fenntartó elnökének és elnökhelyettesének). A támogatás a támogatott vállalkozása számlájára megy (szabálytalan). Az ilyen típusú egyénieskedések teljes mértékben megszűntek.

És ehhez hozzá kell tenni, hogy a leköszönő elnök nem adta át a nála lévő bélyegzőt és több iratot, fittyet hányva ezzel minden írott és íratlan törvényre. Úgy gondolom, hogy ezzel kapcsolatosan nem léptünk fel a szükséges eréllyel.

„El kell kerülni frakciók létrejöttét. Egy-egy ügy megítélése csakis szakmai alapon történjen.”

Megvalósulás értékelése: közepes

Sajnálatos módon nem jött létre együttműködés a Syllogos és GIE 8 képviselője között, de a Syllogos 6 képviselője között sem. A Syllogos 5 képviselője fontosabb kérdésekben véleményt egyeztet, de (szándékosan) nem szavaz frakcióként. Egyetértünk abban, hogy az elnök elképzeléseit támogassuk, de ha kell, nyomatékos ellenvéleményt is megfogalmazunk, mint ahogy az a költségvetési vita során történt. Igazán stabil frakciók a többi szervezetnél sincsenek. A valós egyéni és politikai érdekfrakció a jelölőszervezeteken átnyúlik. Magja az Üzleti Tanács, amelybe beletartoznak a szószólói kabinet munkatársai, a pénzügyi bizottság elnöke, a Görög Intézet vezetője és talán a folyóirat főszerkesztője. Név szerint, a megnyilvánulások alapján a valódi érdekfrakció irányítói, szerintem (!): Moumoulidis, Agárdi,  Politidu, Kukumzisz, Topuzidisz, Görög Athéna, és a második sorban további mások. Céljaik, a megfigyelésem szerint a következők: a valódi közösségi támogatást élvező civil szervezeti vezetők démonizálása, kriminalizálása és ellehetetlenítése, saját emberek kulcspozíciókba történő juttatása, az MGOÖ hivatali munkájának vezetését kézbe vevő munkatárs elüldözése, az MGOÖ elnökének tönkretétele vagy megnyerése, illetve politikai érdekek kiszolgálása saját célok érdekében. Ők már készülnek az új szószóló kiválasztására és a szószólói kabinet megalakítására.

„Különös figyelemmel kell lenni a közgyűlések szabályszerű meghirdetésére, a megfelelően kidolgozott és megismerhetővé tett előterjesztések benyújtására, valamint a nyilvánosságra.”

Megvalósulás értékelése: közepes

Nem alakult ki a bevett és követendő séma, amely ráadásul szabályos is lenne. Az önkormányzat szmsz-e nincs összhangban a legújabb törvényi változásokkal, nem teljesen egyértelmű, átdolgozást igényelne. De pozitív irányú változások történtek. Az önkormányzat honlapján már helye van az előterjesztéseknek, sőt a bizottsági jegyzőkönyveknek is. Ez még mindig nem elég. Összességében idegen a testülettől az a mentalitás, hogy mindent úgy kell csinálni, mintha az általunk képviselt közösség szeme láttára tennénk.

„Meg kell teremteni a harmonikus együttműködést a közgyűlés elnöke, a hivatalvezető a gazdasági vezető, valamint az intézményvezetők között.”

Megvalósulás értékelése: közepes

A fenti szándék akár jeles minősítést is kaphatna, de ha hozzávennénk, hogy a bizottságok elnökeivel is harmonikus kapcsolatot kellene létesíteni, akkor a minősítés csak elégséges lenne. Az új testület működésének első hónapjait az határozta meg, hogy nem volt hivatalvezető, hiszen a korábbiból lett a jelenlegi elnök. Ez számára jelentős többletelfoglaltságot jelentett, a strukturális és elvi kérdésekkel szemben a gyakorlatiasak élveztek prioritást. A korábban állandó feszültséghez és támadásokhoz szokott hivatal tüskéssége sokáig fennmaradt, és idő kellett ahhoz, hogy (talán) elfogadja, hogy a költségracionalizálást erőltetők Syllogos-csoportjának mentalítása nem azonos a korábbi testületi tagokéval, akik a forrásokkal nem a leghűségesebben bántak. Nagy lépés volt az új hivatalvezető (ügyetlen) kinevezése, és egyben komoly érvágás az Üzleti Tanács érdekfrakciójának, amely saját embert szeretett volna ebben a pozícióban is tudni. Azóta az a jellemző, hogy az elnök-hivatal-intézmények között harmonikus kapcsolat jött létre, ellenben az Üzleti Tanács érdekfrakció (a pénzügyi bizottság elnökével az élen) és az elnök, a hivatalvezető és az oktatási intézmények vezetői között rossz. Hónap óta a legtöbb energia a pénzügyi bizottság elnöke támadásainak kezelésére fordítódik, legyen szó a hivatalvezető kompetenciájáról, vagy az önkormányzati elnök és oktatási intézményvezetők politikai-szakmai függetlenségéről. A jövőben a pénzügyi bizottságra várhatóan nagy figyelem fog összpontosulni, ugyanis a mai napig ismeretlen, hogy az elnöke kinek a nevében nyilatkozik. A három állandó bizottság közül egyébként szabályosan csak az oktatási bizottság működik.

„Egy öt évre szóló stratégiai tervet kell készíteni operatív résztervekre bontva, felelősök kijelölésével.”

Megvalósulás értékelése: elégséges

Nincs öt évre szóló stratégia terv, pedig szükséges lenne kimondanunk, hogy mit és hogyan szeretnénk elérni. Bízom benne, hogy a jövőben a stratégiai tervezésre is marad energia, hogy megszületik a Hristodoulou-csomag. Éves munkaterv természetesen van.

„A fenntartható működést tartalékképzéssel kell tervezni. Tiszteletdíjat csakis a valós munkával arányos módon lehet fizetni.”

Megvalósulás értékelése: elégséges

Csak azért nem elégtelen, mert a költségvetés még így is sokkal tervezettebb, mint az előző időszak gazdálkodási gyakorlata, amelyben volt 3-4 kevés munkáért (egy kivétellel) jól megfizetett elnökhelyettes, egy haszontalan munkát végző szóvívó-szakértő, szabálytalanságot szabálytalanságra halmozó közbeszerzések és pályázatok, amelyek milliós visszafizetési kötelezettséggel jártak.

A költségvetésben minimális tartalékképzéssel számoltunk, amivel nem értek egyet. Nem kalkuláltunk szakmai feladatok ellátásával, ösztöndíjakkal, komolyabb projektekkel, támogatásokkal. Az elnök fizetést kap, ami többek számára nehezen elfogadható. Viszont a jelenlegi elnök a feladatait teljes munkaidőben végzi, és a törvény szerint egyéb bevétele – néhány kivételtől eltekintve – nem lehet. A gond nem itt van. A problémás az, hogy megmaradt a képviselői tiszteletdíj, illetve a bizottság tagjainak tiszteletdíja úgy, hogy például a kulturális bizottság tagjai még nem is üléseztek. A munkatársaknak az előző időszakban megszavazott kafetéria is jelentős összegeket visz el. A költségvetés jelentős része bérekre és tiszteletdíjakra megy el, ami azt jelenti, hogy az önkormányzat költségvetésének a nagy része önmagának a fenntartására fordítódik. A Syllogos képviselőinek javaslatcsomagjából a testület csak pár dolgot fogadott el.

„A Görögség Háza szerepét és funkcióit a közösségünk hosszú távú érdekeinek megfelelően újra kell gondolni.”

Megvalósulás értékelése: közepes

A három állandó bizottság feladata volt egy közös koncepció megalkotása a civilek bevonásával. Ezt a feladatot egyedül az oktatási bizottság vette komolyan. A pénzügyi bizottság vezetőjének tevékenysége az oktatási bizottság koncepciójának kritizálására és saját kalkulációk készítésére korlátozódott, a kulturális bizottság pedig levelezve ötletelt, ami a bizottság elnökének a felelőssége. A koncepció kialakításába a civilek nem lettek bevonva. Ezzel tartozunk. Egyedül jómagam készítettem felméréseket a Syllogos facebook-csoportjában. A Görögség Háza projekt egyébként továbbra is Erisz aranyalmája, illetve egy zsarolhatósági és gazdagodási tényező, egy pénzügyi feketelyuk. Néhány gondolat a pénzügyi bizottság egyes tagjaitól: Százmilliós hitelek igénybevételével alkossuk meg a görögség regionális oktatási központját! Legyen ott egyházi fenntartási iskola! Építsünk ott kápolnát, mert a támogatónak az tetszene! Saját véleményem szerint mindez a közösség kulturális, szabadidős igényeivel nincs összhangban. A felmérések mindenesetre folynak, és jelentős pénzek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a felújításba belekezdjünk.

Többen arra számítottak, hogy az önkormányzat a Reprojekt Kft. által készített állapotfelmérő szakvélemény ismeretében feljelentést fog tenni a korábbi elnök ellen. A megszületett szakvélemény azonban erre alkalmatlan, hiszen elsősorban azt vizsgálja, hogy a cég által korábban elkészített tervekhez képest a kivitelezés hogy alakult. A szakvélemény további pikantériája, hogy annak elkészítését a PBVB elnöke rendelte meg a Görög Intézet nevében, ő lett e témában a Görög Intézet megbízottja, és az elkészült szakvéleményt hosszú időn keresztül nem adta át az MGOÖ elnökének, és a testület elektronikus ülésén is sokáig hajthatatlannak bizonyult e tekintetben.

Jelenleg folyamatban van egy – a pénzügyi bizottság elnöke által aggályosnak tartott – független igazságügyi szakértő felmérése, aki az MGOÖ elnöke által megadott szempontok alapján készíti el a jelentését. Ez elkerülhetetlen ahhoz, hogy innentől minden szabályt betartva kezdjünk neki az átépítésnek.

„A beloianniszi oktatási intézmények infrastrukturális felújítása.”

Megvalósulás értékelése: jeles

A Manolisz Glezosz iskolának, az új szemléletnek, a beloianniszi polgármester határozott fellépésének és a Beloiannisz Közoktatásáért Közalapítványnak köszönhetően ez az ígéret jól alakul.

Az ominózus sátor lebontásra került, a beton alapzatra sportolásra alkalmas gumírozott felület kerül, az intézmények érintésvédelmi és elektromos hálózati munkálatai befejeződtek.

Új fejlemény, hogy a törvényi szabályozásnak megfelelően a beloianniszi oktatási intézmény az MGOÖ tulajdonába került. Ezt általában sikerként könyvelik el, nekem azonban fenntartásaim vannak. Véleményem szerint a helyi önkormányzatokat ellehetetlenítő forrásmegvonásoknak köszönhető, hogy az oktatási intézmények többnyire egyházi fenntartásba, illetve most már nemzetiségi önkormányzati tulajdonba kerülnek. 

„Segítene …, ha az országos önkormányzat külön figyelmet fordítana a települési/kerületi önkormányzatokat érintő kérdésekre, őket időben értesítené, koordinálna bizonyos ügyekben.”

Megvalósulás értékelése: elégséges

Képviselővé válásomkor erősen bíztam abban, hogy az országos önkormányzat bizonyos kérdésekben kikéri a helyi nemzetiségi önkormányzatok véleményét, illetve bizonyos praktikus kérdésekben koordinálni tud közöttük. Megtehetné ezt azért, mert hivatali ügyekhez rendelkezik forrással, a hivatal felvállalhatná bizonyos „kisönkormányzati” kérdések segítését, hiszen a „kisönkormányzatok” nem rendelkeznek ilyen lehetőségekkel, és sokszor nem boldogulnak a bürokratikus tennivalókkal. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy jóllehet sok görög önkormányzat jelentős kulturális tevékenységet folytat, a közfeladat-ellátás szerinti differenciált feladatalapú támogatásban a görögök átlagon alul részesülnek, tehát segítségre szorulnának. Ez a koordinálás sajnos nem jött létre, de sajnos civil szinten sem. A Syllogos mint legnagyobb, és valós tagsággal rendelkező országos szervezet szintén nem talált kapcsolatot a többi civil szervezettel. A hazai görögségnek nincsenek valódi ernyőszervezetei.

„Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a parlamenti szószólói és a pályázati kurátori státuszok az országos önkormányzat erős embereinek legyenek fenntartva. Szabályozni kell a szószólóval történő kapcsolattartás módját, valamint azt, hogy a kurátor milyen szempontok alapján ítélje meg a nemzetiségi szervezetek pályázatait.”

Megvalósulás értékelése: jó

Óriási eredménynek mondható, hogy az MGOÖ első határozatai között hívta vissza a korábbi elnököt a kurátori székből, és nevezett ki helyette egy olyan személyt, aki tisztességes, nem érdekelt egyetlen szervezetben sem, ennek megfelelően objektív, és igyekezett objektív szempontok alapján dönteni. Állítom ezt úgy, hogy a szegedi szervezetünk egyik pályázata 0 Ft támogatást kapott. Sajnos a koronavírus és az illetékes kormányzati személyek ügyetlenkedése keresztbehúzta a pályázati projekteket: megszülettek a határozatok, az államtitkár levélben adott tájékoztatást a felhasználás változásáról, majd megsemmisítették a döntéseket, majd egy része a táborozási projekteknek mégis megvalósulhatott.

A szószólóval való együttműködés harmonikus, aminek ebben a lobbi-alapú támogatási rendszerben van jelentősége. Neki is köszönhető komoly siker, hogy a jövőben a nemzetiségi óvodai foglalkozások is támogatást élvezhetnek. Azonban a következő problémákra hívnám fel a figyelmet:

- Jelenleg egyetlen nemzetiségi képviselő van a parlamentben, aki maga is tagja az egyik politikai párt frakciójának. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy ő a pártpolitikától nem független.

- Azt a munkát, amit a szószólókból álló, a nemzetiségi országgyűlési képviselő által irányított nemzetiségi bizottság folytat, az országos önkormányzatok elnökeiből álló bizottság is el tudná végezni.

- A szószólói státusz rengeteg pénzt emészt fel, fölöslegesen. Ékes példája ennek a görög eset: a görög kabinet 3 szakértőt foglalkoztat, akik közül az egyik tevékenysége teljességgel ismeretlen, egy másiké alig sejthető. Hármójukban azonban közös a politikai lojalitás, ami ellentétes a pártpolitikai semlegesség elvétől.

- A jelenlegi szószóló megválasztása és a szószólói kabinet összeállítása egy sajnálatos megállapodás eredménye. Azzal, hogy létrejött, egy időre megszűnt az előző ciklus ellensúlya, dobbantási lehetőséget biztosított a korábbi elnök jobb kezének, illetve pozícióba emelt egy olyan személyt, aki a görögség nevében folytat agresszív pártpolitikát.

Ez utóbbiból tanulni kell. Egyfelől várható, hogy a jelenlegi elnököt az Üzleti Tanács érdekfrakciója előbb-utóbb „bekínálja” valamivel, másfelől még időben ki kell dolgozni annak a módját, miképpen választható ki a következő ciklusra a legmegfelelőbb módon a nemzetiségi szószóló.

És végül, egy kritika: a nemzetiségi törvény módosítása előtt a szószóló minden görög nemzetiségi önkormányzattól módosító javaslatokat kért. Egyedül Szegedről kapott, onnan egy egész csomagot. A javaslatok egyike a szószólói rendszer megreformálása volt. A szegedi javaslatok nem értek célt.

„Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az országos önkormányzat és a Syllogos (amíg ezeket egy személy vezette, amely személy jelenleg a pályázati kurátor is egyben) ezen források nagy részére rátette a kezét. Ez nem folytatódhat. Például húsvét és pünkösd ünneplését nem indokolt 2.400.000 Ft-ból megrendezni, ennél sokkal szerényebb költségekkel, az egyház nagyobb részvállalásával is lehet ünnepelni. A települési/kerületi önkormányzatoknak és a nemzetiségi egyesületeknek jóval nagyobb támogatást kell biztosítani.”

Megvalósulás értékelése: közepes

Mint arról korábban tájékoztattam, 2019-ben a kulturális pályázatok forrásának kb. 70%-a a korábbi elnök szállodájának számláján landolt. Tatabánya minden rendezvényre buszt indíthatott, minden alkalommal ugyanaz a zenekar játszott, jó gázsiért. Ugyanakkor a pályázatoknak nem volt valódi gazdája. Így például a teljesen szabálytalanul az MGOÖ mellett több helyi önkormányzat is azonos táborozási projektet valósított meg, telefonon diktálták a résztvevők nevét, akik sokszor nem is a görög közösségből származtak, aminek a vége az lett, hogy milliós szinten léptük túl a támogatási mértéket.

Ez a gyakorlat biztos, hogy nem folytatódik, de az még mindig nem tisztázott, hogy kiknek a felelőssége a pályázati projektek. Adná magát, hogy a kulturális pályázatok felelőse a kulturális bizottság, amely azonban még egyszer sem ülésezett. A kulturális bizottsággal kapcsolatosan jogos az a kritika, hogy a Syllogos-képviselők nem tettek az ellen, hogy annak az elnöke a korábbi elnök szakértő-szóvívője lett.

„Az eddigi gyakorlattal ellentétben az érdekképviselet nem kaphat egyéni ambíciókat szolgáló pártpolitikai vagy propagandisztikus színezetet.”

Megvalósulás értékelése: elégséges

És csak azért nem elégtelen, mert a Syllogos 5-ök csapatában teljes mértékben indifferens a pártszimpátia. Sosem kérdeztük egymástól, és nem is érdekes, ki melyik pártot támogatja. A pártpolitika, illetve a kormányzó párt propagandaszolgálata erőteljesen jelen van. Kitűnően példázza ezt a Rákóczitól a Pesti Srácokig című parlamenti konferencia támogatása, majd már ebben a ciklusban a kommunizmus elleni harc jegyében megmutatkozó Syllogos-ellenesség. De folytathatnánk a mingránsellenes szakértői jelentésekkel, illetve az útmenti keresztállítási és teremtésvédelmi agymenések támogatásával. Sajnos országos szinten nehéz a közösség érdekében felelős politikamentes döntéseket hozni. A Szegeden megszokott kiállás sokak szemében megrökönyödést vagy értetlenséget vált ki. „Ne szólj szám, nem fáj fejem!” – szól a magyar mondás. E tekintetben nem az MGOÖ írja a történelmet.

Csak egy „fiktív” példa: „Adunk tízmillió forintot. Kell? Csak kérnetek kell.”

„Újra kell gondolni a választási törvényt.”

Megvalósulás értékelése: elégtelen

Ezzel kapcsolatosan Szegedről sok észrevételt tettünk, de ezekre sehol sem nyitottak. Sem a szószólói kabinetben, sem az országos önkormányzatban, sem a helyi önkormányzatokban. Itt a kapott alapanyagból készítik a paprikás krumplit, míg Szegeden a hozzávalókon is gondolkodnak. A feladatalapú támogatások során ezért kap Szeged 15-ször annyi támogatást, mint az országos átlag. Ezt megértettem, és elfogadtam.  

„Partnerként kell tekinteni minden települési önkormányzatra (függetlenül attól, hogy a képviselőjüket melyik szervezet delegálta), nemzetiségi civil szervezetre és szakmai csoportra. A stratégiai kérdésekben (pl. oktatás, zeneiskola, ifjúságpolitika, érdekvédelem) az ő véleményüket is kikérve kell hosszú távú koncepciókat kialakítani.”

Megvalósulás értékelése: elégtelen

Idáig koncepciókat egyedül az oktatási bizottság dolgozott ki, illetve dolgoz ki. A Görögség Házával kapcsolatosan, a felnőttoktatással, a táborozásokkal, illetve a zeneoktatással kapcsolatosan. Ezek felkarolása a bizottság elnökének is érdeme.

Önkormányzati szinten a koncepcionális tervezés kevésbé tapasztalható. Párbeszéd pedig a civilekkel, illetve a helyi önkormányzatokkal nem jött létre.

„A görög iskolával és a civil szférával együttműködve, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a mindenki számára egyenlő módon hozzáférhető, a görög közösség tagjai számára részben finanszírozott, de az iskola működését nem akadályozó felnőttoktatásra.”

Megvalósulás értékelése: elégtelen

A felnőttoktatás jelenleg a Görög Intézet feladat- és hatásköre, amely szervezet vezetője ezzel vagy nem tud, vagy nem akar foglalkozni. Szeretné a feladatot másra átruházni. Az Oktatási Bizottság ezt máshogy gondolja. Pedig a felnőttoktatásra volna igény, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a szegedi szervezetünk jelenleg is 3-4 csoportban tart foglalkozásokat, illetve online anyanyelvápoló foglalkozást több görög honfitársunk részvételével. Ehhez is koncepció kellene, mindenek előtt az illetékes részéről.

„Kiemelt jelentőséggel bír az ifjúság megszólításának fontossága.”

Megvalósulás értékelése: közepes

Azért közepes, mert ez a véleményem szerint jellemzően egyesületi feladat. Önkormányzati szinten az ifjúságpolitika elsősorban a kulturális bizottság dolga lenne, amely szervezet azonban nem ülésezik. Iskolai szinten a feladat megvalósul. Remek példa erre a napokban megvalósult kenutábor, amely a visszajelzések alapján kitűnően sikerült.

„A testvérvárosi kapcsolatok esetében például diákcserék, görögországi nyári munkák, nyelvkurzusokon való részvételek ösztönzése.”

Megvalósulás értékelése: elégtelen

Ilyen kérdésekkel ez idáig az önkormányzat nem foglalkozott.