Nem dédelgetek újságírói ambíciókat, de néhány interjúval, azt gondolom, hogy adósok vagyunk. Az első szóra vállaltátok, hogy elébe álltok a bátor kérdéseknek is. Azonban előre jelzem, hogy provokatív leszek! Chachopoulos Vasilis, köszönöm, hogy a Syllogos elnökségének nevében a rendelkezésemre állsz!
Purosz Alexandrosz riportja
Az Ellinismos folyóirat elmúlt évfolyamait böngészve nem túl sok híradást találok a Syllogosról? Nem működött?
A nemrég közzétett beszámolónkban dióhéjban beszámoltunk az elmúlt 3 év rendezvényeiről, aktívitásáról. Az Ellinismos sajnos nem méltatta az olvasóit arra, hogy beszámoljon ezekről a rendezvényekről, melyek többsége teltházas volt. Valószínűleg a szerkesztősége nem tartotta elég érdekesnek Vera Kruszka színészt, Manolis Androulidakis zeneszerzőt, Pantelis Thallasinos énekest, és sok más művészt, aki részt vett ezeken a rendezvényeken.
Az átadás-átvétel viszontagságairól a folyóirat nélkül is tud mindenki. Következményekről viszont alig. Mintha viszonylagos beletörődéssel küzdöttetek volna az igazatokért. Rosszul látom?
Az első pillanattól rengetek időt és energiát fordítottunk arra, hogy “rábírjuk” az előző elnököt (Koukoumtzis Györgyöt), hogy adja át az iratokat. Kihasználtunk minden lehetséges utat, a személyes megkereséstől kezdve, megpróbálva mindent, hogy békésen történjen meg az átadás-átvétel, az ügyvédi felszólításokig. A végén feljelentést tettünk a rendőrségen. Sajnálatos módon a rendőrség hosszú vizsgálódás után lezárta az ügyet, megállapítva, hogy az anyag nem lett eltulajdonítva, hanem az az előző elnöknél van. Azt polgári peres eljárásban kellene visszaszereznünk. A helyzet sajnos reménytelennek tűnik, mivel – mint tudjuk – az előző elnökkel szemben nem lehet érvényt szerezni a bírói ítéleteknek. Érdemes még tudni, hogy az előző elnök mindent megtett annak érdekében, hogy akadályozza a Syllogos normális működését. Sajnos annak ellenére, hogy a 2017-es választásokon részt vett, nem ismerte el a választási eredményt, és azt megtámadta. Két évbe telt, hogy jogerősen bejegyezzék a mostani vezetést. Nagyon sok pénzt, energiát és időt emésztett ez fel, de büszkék vagyunk arra, hogy meg tudtuk védeni a Syllogost. Történelmi egyesületünk nemcsak életben maradt a nehézségek ellenére, hanem egyre aktívabb életet élt, több száz tagunk aktívan vett részt a különböző rendezvényein. Az átadás-átvétel témájára visszatérve: az sajnos már az új vezetőség feladata lesz.
Házi pénztár, bélyegző, dokumentumok és tagnyilvántartás nélkül vettétek át az egyesületet. Mi most az egyenleg? Van tagnyilvántartás?
Annak ellenére, hogy a mostani vezetés nem rendelkezett hozzáféréssel sem a bankszámlához, sem a pályázati forrásokhoz, sem a régi könyveléshez vagy akármilyen hivatalos dokumentumhoz, az első pillanattól minden rendezvény után nyilvánosságra hoztuk minden rendezvény pénzügyi elszámolását. Sok kerületi önkormányzat segített ebben a hároméves nehéz periódusban. Ez plusz kötelezettséget jelentett számunkra a pénzügyi elszámolás tekintetében.
Tagnyilvántartást a 2017-es választások pillanatától vezetünk. A 2017 utáni adatokra alapozva.
Apropó, tagság! Valószínűleg egyetértünk abban, hogy a statisztikákban szereplő, illetve a választások során regisztrált görögök egy részének vajmi kevés köze van a közösségünkhöz. Kiket tart a Syllogos görögnek, kik lehetnek tagok? Nézzünk két példát: bízhat-e tagfelvételben az a származását tekintve nem görög, aki lelkes látogatója a görög filmklubnak, illetve lehet-e tag az a görög, aki szerint a polgárháború során az összeesküvő kommunisták erőszakkal ragadták el a gyermekeket a szüleiktől?
Az új alapszabályunk rendelkezik ezekről a kérdésekről:
„Az egyesület tagjai lehetnek azok a büntetlen előéletű magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személyek, akik elfogadjak az egyesület elveit, céljait, valamint az alapszabály valamennyi rendelkezését, és az alábbi feltételek közül legalább egynek megfelelnek:
a) görög állampolgár
b) görög származású
c) házasságban, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban él görög állampolgárságú, vagy görög származású állampolgárral.
d) kapcsolatot ápol a magyarországi görög közösséggel, illetve aktívan részt vesz a magyarországi görög közösség életében.”
Nem volt véletlen a kérdés. Van egy olyan vélemény, miszerint a kommunista vonal túlontúl markáns a Syllogos vezetésében, sőt, vannak, akik azt állítják, hogy ez már egy kommunista szervezet. Igazuk van?
Az új alapszabályunk tiszta választ ad erre a provokatív kérdésre:
„Az egyesület jogi személy, önálló, kormányoktól, egyházaktól és politikai pártoktól független, demokratikus, társadalmi, érdekvédelmi és érdekképviseleti, nemzetiségi szervezet. Az egyesület együttműködik, és baráti kapcsolatot ápol a Magyar néppel, valamint azokkal, akik Magyarországon élnek nemzetiségi és etnikai hovatartozástól függetlenül.
A Syllogos a Görög Politikai Emigránsok Egyesületének szellemi utódja. A magyarországi görög politikai emigráció, az Antifasiszta Ellenállás az EAM, ELAS, valamint a Dimokratikos Stratos (DSE) harcosaiból állt, mely a Polgárháború végével, 1948-49-ben nyert politikai menedéket a Magyar Népköztársaságban.
A Syllogos büszke a görögség második világháborús szerepvállalására, az antifasiszta ellenállásra, a függetlenség és szabadság érdekében hozott áldozatokra. Antifasiszta, rasszizmusellenes, szembehelyezkedik mindenfajta gyűlöletkeltéssel. Elhatárolódik minden szervezettől, amely ilyen elveket vall.”
Az elmúlt 3 évben igyekeztünk olyan rendezvényeket szervezni, amelyek a nemzeti ellenállással és a polgárháború eseményeivel foglalkoznak. A „Pou einai I mana sou mori” színdarab, egy három és fél éves gyerek emlékeit eleveníti fel, attól a pillanattól, hogy a Grivas tábornok által alapított „X” szervezet tagjai (német kollaboráns szervezet) lemészárolták az egész családját 1946-ban, mert az apja részt vett az ellenállásban és (ezért) kommunista. Pantelis Voulgaris filmje (az utolsó üzenet) a Kokkiniában 200 kivégzett kommunistáról szólt, az “Athén partizánjai” című dokumentum film az EAM-ELAS tevékenységéről 1941-1944-ig.
Megfordítom a kérdést: kommunista szervezet az, amely foglalkozik a szüleink, nagyszüleink történelmével és neves előadókat (Vera Kruszka, Pantelis Voulgaris,Monolis Androulidakis, Pantelis Thalasinos) hoz a rendezvényeire? Kommunista szervezet az, amely büszke szüleink, nagyszüleink hős történelmi szerepvállalására?
Az, hogy a Syllogos erős kommunista befolyás alatt áll, a szolidaritási akció során lett hangoztatva egyes képviselők által. Az viszont tény, hogy az egyesület nem keresi látványosan az egyház kegyeit. Pedig nagyon úgy tűnik, hogy manapság könnyebb az egyházakkal karöltve érvényesülni. Egy kápolna a Görögség Házában, egy útmenti kereszt a görög étterem előtt kamatozó gesztus lehet. Van egyházpolitikátok?
Az új alapszabályunk rendelkezik erről is:
„A Syllogos kiáll az állam és az egyház szerepének egyértelmű különválasztása mellett. Egyházaktól független, tiszteletben tartja mindenki vallási meggyőződését, hitéleti szokásait, azok alapján nem tesz különbséget az emberek között. Nem különbözteti meg a hívő görögöket a nem hívőktől.”
A szélsőségek közül mindenekelőtt a fasizmustól határolódik el az egyesület. Úgy gondoljátok, hogy ez ma a legnagyobb veszély?
A magyarországi görögség története, valamint a 21. század elejére kialakuló világpolitikai helyzet csakis a fasizmustól való elhatárolódást teszi aktuálissá. Számunkra a „szélsőségektől” való egyenlő távolságtartás, egyértelműen „szerecsenmosdatás”, amit a hatalom a fasizálódó politika felmentése érdekében használ.
Nézzük az elmúlt 3 év önértékelését! Hogy osztályoznátok magatokat egytől ötig az alábbi „tantárgyakból”? Kulturális kezdeményezések, kapcsolattartás a közösséggel, pályázati aktivitás, átlátható, nyilvános és szabályos működés, érdekképviselet.
Mi büszkék vagyunk arra, hogy a nehézségek ellenére – demokratikus működés mellett – életben tartottuk a Syllogost, több minőségi rendezvényt szerveztünk állami finanszírozás nélkül, ezeken több száz tagunk részt vett, egyhangú szavazással megváltoztattuk az alapszabályunkat, a görögség újabb korszakában először a tagjaink közvetlenül választották meg a nemzetiségi választásokra jelöltjeiket. Lehetett volna jobban is csinálni? Elvileg biztos, de figyelembe véve, hogy milyen körülmények között működött a Syllogos, véleményünk szerint jelesre „vizsgáztunk”. Reméljük, hogy a következő vezetés hasonló teljesítményre lesz képes.
„Kulturális”! Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete vagy Magyarországi Görögök Egyesülete? Miért?
Az új alapszabályunkban benne maradt a „kulturális” szó. A vita lényege az volt, hogy a Syllogos csak kulturális dolgokkal foglalkozik, vagy érdekvédelmi és érdekképviseleti szerepet is vállal-e? Kompromisszumos megoldás született: maradt a „kulturális” a Syllogos elnevezésében, de az érdekvédelmi és érdekképviseleti szerep is helyet kapott az alapszabályban.
Nem hoztátok nyilvánosságra az új alapszabályt. Miért?
A Syllogos az utóbbi három évben két bírósági perben volt érintett, és ezen felül kétszer próbáltak törvényességi felügyeletet rakni a nyakunkra. Az alapszabálymódosítást egy külön bizottság félévi előkészítő munkája előzte meg, és az egyhangúlag lett elfogadva. Maga a tervezet több, a Syllogoshoz közelálló, a görögségben prominens szerepet vállaló honfitársunkkal lett egyeztetve. Úgy éreztük, hogy ezek után várnunk kell, amíg bejegyzik az alapszabályt, és akkor nyilvánosságra hozzuk.
Az előző év meghatározó eseménye volt a nemzetiségi választás. Nem különösebben szóltatok bele a jelöltállítás folyamatába. Ez rosszul is elsülhetett volna. Jól sült el egyáltalán?
Véleményünk szerint a nemzetiségi önkormányzatok intézményi rendszere elvileg progresszív jellegű, a gyakorlatban azonban sajnos az ellenkező hatást gyakorolja. A civil szervezeteket „jelölő párttá” alakítja át, intézményes szintre emeli a korrupciót és az etnobizniszt. Az utolsó nemzetiségi választásokon nem csak a görög, más nemzetiségek esetén is megfigyelhető volt a tömeges regisztrálás, így az „utolsó” legitimitási kritérium is kiesett. A nemzetiségi önkormányzati rendszer létének a célja mára sajnos a központi hatalom politikájának a kiszolgálása. A különbség a gyakorlatban mindössze annyi, hogy ki mennyi pénzért hajlandó ezt megcsinálni. Ebben a rosszul működő rendszerben a Syllogos kénytelen részt venni, jelölőszervezetként. Eddig a jelölteket a 21 tagú küldöttgyűlés állította össze, a legtöbbször asztal alatti megállapodásokkal eldöntve azt, hogy milyen pozíciót fog kapni a választások után. Mi szakítottunk ezzel a gyakorlattal, és az új alapszabályban is rögzítettük, hogy a jelölteket közvetlenül a Syllogos tagjai választják egy országos taggyűlésen. Ez volt és lesz a legdemokratikus választási procedúra.
Milyennek szeretnétek látni a Syllogost, a Syllogos-tagságot, illetve a hazai görögséget 5-10 év múlva?
Az egyesület új vezetésének célja az kell hogy legyen, hogy megőrizze függetlenségét az etnobiznisztől, elhatárolódjon a kormányzati politika kiszolgálásától. Bátran vállalja fel a görögség érdekképviseletét, nem áldozva fel szüleink, nagyszüleink ma is időszerű elveit a pillanatnyi haszon oltárán.
A görög kultúra, a görög történelem sokféleképpen megközelíthető, sokféleképpen vizsgálható. A mi célunk az kell hogy legyen, hogy ezt az egyesület elveiben megfogalmazott haladó módon tegyük, kapcsolatot építve a Görögországban továbbra is komoly befolyással bíró progresszív kulturális irányzatok képviselőivel.
A Syllogos rendezvényei jó lehetőséget jelentenek honfitársainknak arra, hogy a mai kor történéseit, megtisztítva a Magyarországon politikailag korrektnek tartott megközelítéstől, egy másik szemszögből is megismerjék.
Köszönöm az interjút!
