Szilvi, milyennek láttad a görög közösséget anno mikor még gyerek voltál? Hiszen te is görög lévén a görög közösségben nőttél fel.

Az első, amire tudok most gondolni, hogy kötelező volt. Nem volt mellébeszélés, ha van kedved jössz, ha nincs nem, vagy döntsd el te, vagy a szülei. Nem, itt nem volt kérdés. Menni kellet és menni kellett. Akármilyen fellépés volt.

Ez neked kényszer volt?

Nem, ez a mindennapunkban benne volt.

Hogy láttad a felnőtteket mint görög közösséget? Hogy működtek ők? Összetartóbbak voltak?

Nagyon sok ember volt, mindig kint voltak. Sokkal-sokkal összetartóbbnak.

Mi az, ami tetszett, és mi az, ami annyira nem?

Tetszett az, hogy sokan voltunk, tömeg volt, és mindig volt valami. Most is van, mert mindig vannak rendezvények, csak másképp élem meg.

Vitákat vagy hasonló dolgokat nem hallottál otthon? Pl. hogy a görög közösségen belül lettek volna olyan viták, ami miatt, mondjuk, te gyerekfejjel azt gondoltad volna, hogy na, én ezt nem akarom?

Lehet, hogy volt egy-egy ilyen, hogy megbeszéltek ilyen dolgokat, de a közösségen belüli nagy vitákra annyira nem emlékszem.

Hogyan kezdődött a Szilvi története a görögségben?

A görögség végigkísérté az életemet, mivel természetesen az életem és a mindennapjaim része volt.  Aztán tánckaros lettem, ami ugyan nem volt kötelező, de mindenki a fiatalok közül a társaságból az lett. Így én is. A tánckar heti két próbával, minden hétvégén fellépéssel, … azok voltak a szórakozásaink. Összetartó csapat voltunk.

Hiába nőttél fel és éltél a görög közösségben, mégis évek maradtak ki utána a közösségi életből. Annak mi volt az oka?

Elkerültem, Budapesten dolgoztam. Ettől függetlenül, jártam én a rendezvényekre, próbáltam a nagyobb nemzeti ünnepeken is ott lenni. Pestre is elmentem ezekre, de úgy kimaradt az, hogy én napi szinten benne vagyok. A szervezés és a napi szintű részvétel azonban nem jöhettek szóba, mert a munkám olyan volt, hogy az képtelenség lett volna.

Gondolkodtál akkor azon, hogy visszatérj a közösségi életbe?

Akkor ilyenen nem gondolkodtam. Azt viszont tudtam, ha egyszer gyereket szülök, szeretném őt is ilyen közösségben felnevelni. Azt viszont nem gondoltam, hogy a közösségi munkába is ennyire bele fogok kerülni. Aztán a kisfiam elkezdett oviba járni, és valahogy az volt mindig a fejemben, hogy mivel itt ragadtam a faluban, a legtöbb lehetőségünk az, hogy kijárjunk minden rendezvényre. Azt akartam, hogy szokja a közeget, a társaságot. Én mindig is társasági ember voltam, és ezt akartam a gyereknek is. És így indult. Elkezdte az ovit, akkor onnantól részt vettem mindenben. ott voltam mindenhol, ahol emberekre volt szükség.

És akkor az első szervezet, amibe beléptél?

A Szülői Munkaközösség.

Azon belül voltak görög tevékenységeid?

Hát kimondottan nem, de amikor az óvónők kiadták, hogy verset kell tanulni, akkor persze igen.  Ebben nagyon közrejátszott a nagypapám is.

A nagypapád volt, aki inkább elültette a görögségtudatot benned?

A nagypapám, de voltak ebből viszályaink. Mindig mondta, hogy miért nem vonom ebbe jobban bele magam, és én mondtam, hogy nem, erre nincs időm, nem akartam ezzel foglalkozni, és végül meghalt és …

Átvetted a helyét …

Igen szó szerint, ha úgy vesszük. Eleinte tiltakoztam, aztán végül, megszültem és lett egy gyerekem.

És akkor láttad meg, mit is akart igazán?

Igen, hogy tényleg nem hiába beszélt, és én annyira nem akartam, de végül igen, ő volt rám hatással, nem a szüleim.

Most milyen feladatokat látsz el a görögségben?

Pár évvel ezelőtt Mirandával alakítottunk egy kórust. Természetes volt, hogy a mi gyerekeinkből és a korosztályukból alakítjuk ki, akik együtt nőttek fel a játszótéren, az oviban. Így belevágtunk ebbe a kórusba. Felkértek minket a Thomasék, hogy egy „Politechnion” lépjünk fel, és így felkészítettük őket. Innen indult, ami már 4 éve tart. Idén januárban megbeszéltük, mivel nagyon elkeseredtünk, hogy a görög tanárok, ugye akiket a görög állam küld le és itt tanítanak nálunk az iskolába, és hogy ez mekkora dolog, hogy tényleg görög tanárokkal tanulhatnak a gyerekeink, de sokat nem remekelnek. Jó ez adódik a nyelvből is, hogy nem tudnak velük kommunikálni, de még olyan műsort nem adtak le, amitől mi elájultunk volna. Ezért megbeszéltük a Mirával, hogy csináljunk egy tánccsoportot, olyat, ami a mi időnkben volt. A mi ruháinkkal, a mi számainkkal, amit még a Laci bácsi tanított, és akkor 2 tánccal a márciusi ünnepségre készüljünk fel. Na de honnan legyenek a gyerekek? És akkor egyértelmű volt, hogy a kórusból betettük őket táncosoknak. Hát először jól fogadták, aztán látták, hogy ezzel meló van. Vannak néha nehéz helyzeteink velük, de próbáljuk rájuk tukmálni. Néha úgy érzem, mi tukmáljuk, hogy csináljuk-csináljuk, valaki ágál ellene, van, aki benne van, de mindig összerakjuk. Elég sok fellépést mondhatunk magunk mögött január vége óta. Tényleg nagyon sokan keresnek meg minket, azóta megjártuk Görögországot. Nagyon sokan támogatnak minket. Még eddig senki nem mondott nemet, egyből igen a válasz akár ruhákra akár buszra, úgyhogy egyelőre ez így működik 14 gyerekkel. Szeretnénk többet, de picikkel nem tudunk foglalkozni. Kicsit néznünk kell azt is, hogy nincs szabadidőnk, és családi életünk. Végül is így indult a görögségbe való teljes részvételem, ezzel a kórussal. Én gyerekként is énekeltem, és ezért ez a kórus nekem nagyon a szívügyem volt.

Más szervezetben is jelen vagy mint tag? Mi a szereped?

A Beloianniszi Közoktatási Közalapítványnak vagyok az elnöke. Az alapítvány az adó 1%-ból és az e hulladék összegyűjtéséből származó bevételekből gazdálkodik, gyereknapokra, gyerekek támogatására, iskolának, óvodának segítünk, de volt példa arra is, hogy egy tehetséges gyereknek a versenynevezési díját fizettük.

Más szervezet tagja is vagy? Ott milyen feladatokat látsz el?

A Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületének alelnöke vagyok. A szervezet elnöksége mindig egyeztet és a megbeszéltek alapján teljesíti a feladatokat. Rendezvényeink zömében Budapesten zajlanak. Azonban már volt beloianniszi rendezvényünk is, és természetesen abban a falu részéről teljesen én intézkedtem.

Úgy látod, hogy a munkáddal megmozgatsz elég sok embert?

Igen, sokan tartanak velem az SZMK-ból is. Azonban nem egyszerű emberekkel dolgozni, pedig világ életemben emberekkel dolgoztam. Ez teljesen más típusú munka. Ez egy kis közösség, sok a negatív ember, de akad azért pozitív is, aki elismeri a munkádat. Azért ez jó érzés. Nem egyszerű. Szeretem csinálni, mert szerintem nekem valók az ilyen feladatok, de néha elkeseredek, mert sok mindent magamra veszek. De csinálom, amíg csak tudom.

Jelöltetted magad, mint képviselő a Görög Országos Önkormányzati választásokra. Milyen célokkal indultál? Mi az, amit képviselni szeretnél, ami miatt hallják meg a hangodat és ki is állsz érte?

Mindenképpen azt gondolom, a fiatalokkal össze kell dolgoznunk és be kell vonni őket a munkába. Mert ha körülnézünk, sehol nem látod a 18-30 éveseket. Nem nagyon járnak rendezvényekre. Ha el is jönnek, nem látom, hogy nagyon magukénak éreznék ezt a közösséget. Szóval valahogy őket jobban bevonni. A faluval jobban össze kéne dolgozni, olyan rendezvényeket szervezni ahol ez a generáció találkozhatna. A másik a nyelvoktatás. Vannak jó tanáraink, de valahogy jobban inspirálni kell őket, vagy a gyerekeket és persze a szülőket. Mert a szülőktől indul minden.

A nyelvoktatásra visszatérve, mi a véleményed arról, hogy ösztönözni kéne a magyarországi görög fiatalokat, hogy az ELTE-n induló görög szakon görög nyelvoktató tanárokká váljanak. Lenne ebben ötleted?

Igen, ebben teljesen benne lennék, mert akkor talán ők is jobban átlátnák ezeket a dolgokat. Talán ezzel jobban belelátnának az önkormányzatok munkájába is. Jó lenne, ha beülnének egy-egy testületi ülésre, mert a további életükre tekintve még gondolkodnak, mi lehetne belőlük, mi lenne az a cél, amit meg szeretnének valósítani, vagy a szülők milyen célokat tűztek eléjük, mi a helyes, mi a nem , hogy ők is rájöjjenek. Tehát úgy gondolom, hogy vonják bele magukat egy kicsit a fiatalok is.

Mit vársz helyi szinten a Beloianniszi Önkormányzati választásoktól, hiszen a görögség fennmaradásához elengedhetetlen egy erő, jól működő helyi önkormányzat?

Nem gondolok, és nem várok változást. Véleményem szerint e helyi önkormányzat maximálisan végzi a munkáját. Én nagyon elégedett vagyok úgy a jelenlegi testülettel, mint a jelenlegi polgármesterrel, ezért változást nem szeretnék és remélem nem is lesz. 

Helyi szinten a nemzetiségi önkormányzati választásoktól?

Helyi szinten is hiányoznak és kellenének fiatalok, de úgy gondolom, ez most működni is fog, főleg, hogy több fővel indul a nemzetiségi önkormányzat. Tehát ezt a minimális változást várom a választásokon. Az előző testületben a három főből egyedül maradt egy ember sokáig a munkában, majd a vége fele aktivizálódott egy másik fő is, aki már átlátott jobban dolgokat és jobban be is vontuk. Én magam nem vagyok a nemzetiségi önkormányzat tagja, de minden rendezvényükbe besegítettem, és azt láttam, az elmúlt időszakban lett változás, de nem kell oda olyan tag, aki semmit nem tett le sem az önkormányzatért, sem az országos testületben a faluért.

Mit vársz a görög önkormányzati választásoktól? Most itt elég nagy a tét, amellett, hogy beloianniszi lakos vagy és vannak helyi önkormányzati választások is, biztos nem véletlenül indultál az országos Önkormányzatban is.

A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatánál mindenképp változást! Átláthatóságot várok.

Mit vársz az új testülettől a falu irányába?

Biztos, hogy nem egyszerű dolog. Én itt dolgozom az önkormányzatnál, de nem látok bele sok mindenbe, viszont nem is ez a feladatom. Azonban be szoktam ülni testületi ülésekre, amikre előtte soha, és látom, hogyan zajlik itt helyben egy testületi ülés, és hogyan zajlik egy országos testületi fent a Vécseyben. Tudok már különbséget tenni. Sajnos azt kell mondanom, hogy az országos testületi ülései a kabaré kategóriát ütik meg. Ezen mindenképpen változtatni kell. Komolytalan a jelenlegi helyzet, és így érdemleges munkát végezni nem lehet. Azért akik a jelenlegi Syllogos listáján vannak, azok alkalmasak a változtatásra. És ez nem függ attól, hogy te diplomás ember vagy, vagy sem.

Fontosnak tartod azt, hogy Beloiannisziak erősebb létszámmal indultak az idei országos választásokon?

Igen, fontosnak tartom, mert úgy gondolom, hogy a görögség innen indul. Az egy dolog, hogy Pesten is nagyon sok görög él. Sokan Budapestre települtek, de mégis azt gondolom, innen indult minden. És igen, nincs már sajnos annyi görög itt, mint amennyinek lennie kéne, de még mindig azt gondolom, ez az első, és ezt tartani kéne.

Sok sikert nektek a választásokra!

Köszönjük szépen!

Fülöpné Kipru Miranda