A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata (MGOÖ) komoly erkölcsi válságba került. A működését a hazai görög közösség szolgálata helyett elsősorban egyéni érdekek és ambíciók határozzák meg. Az elkövetkezendő öt évben rendszerváltással felérő strukturális változásoknak kell megtörténniük ahhoz, hogy ne egyszemélyes vagy érdekcsoportokhoz köthető döntések szülessenek. Az új testület munkáját a tisztességesség, az átláthatóság és a szakmaiság kell, hogy jellemezze.

KÉPVISELŐK ÉS FRAKCIÓK

El kell kerülni frakciók létrejöttét. Attól a pillanattól, hogy feláll a testület, a munkát ne az határozza meg, hogy kit melyik szervezet delegálta. Egy-egy ügy megítélése csakis szakmai alapon történjen a szabad véleménykifejtés és érvelés lehetőségével.

SZABÁLYSZERŰSÉG

Minden szabályzatot át kell vizsgálni, meg kell újítani és ki kell egészíteni. A munkában ne a vezető egyénieskedése domináljon, hanem a szabályzatokban meghatározott kompetenciák mellett a testület akarata. Különös figyelemmel kell lenni a közgyűlések szabályszerű meghirdetésére, a megfelelően kidolgozott és megismerhetővé tett előterjesztések benyújtására, valamint a nyilvánosságra. A képviselőtestület és a hivatal közötti kapcsolatnak harmonikusnak kell lennie.

A hivatal feladata a közgyűlés adminisztratív feladatainak ellátása, a hivatalvezető ügyel a törvényességre és a szabályszerű működésre. Vissza kell adni a hivatalvezető autonómiáját, biztosítani kell a feltételrendszert a munkájához és azután megkövetelni a feladatainak pontos, törvényes ellátását. Meg kell teremteni a harmonikus együttműködést a közgyűlés elnöke, a hivatalvezető a gazdasági vezető, valamint az intézményvezetők között.

GAZDÁLKODÁS ÉS TERVEZÉS

Egy öt évre szóló stratégiai tervet kell készíteni operatív résztervekre bontva, felelősök kijelölésével. A fenntartható működést tartalékképzéssel kell tervezni. A jól tervezett, számonkérhető munkát megfelelően kell díjazni, tiszteletdíjat csakis a valós munkával arányos módon lehet fizetni. A vezetőkkel szemben alapvető elvárás az etikus magatartás.

A beruházásokat tekintve két nagyon fontos terület vár megoldásra. A Görögség Háza szerepét és funkcióit (Művelődési Központ, 12 évfolyamos nappali tagozatos Iskola) a közösségünk hosszú távú érdekeinek megfelelően újra kell gondolni és tovább kell fejleszteni. A megfelelő döntés előkészítése érdekében, a lehetséges érdemi változatok átfogó műszaki-gazdasági jellemzésére megvalósíthatósági tanulmányokat kell készíteni és azokat a közösség tájékoztatására és vélemények begyűjtésére közzé kell tenni. Az ily módon kiválasztott változatra teljeskörű kiviteli tervdokumentációt kell készíteni, tételes költségvetéssel, a kivitelezés ütemezésével stb. A beruházáshoz magyar és görög állami támogatások és pályázati források megszerzése érdekében célirányos lobbit kell folytatni minden lehetséges intézményt (görög kormányzati szervek, országgyűlési szószóló). A következő öt éves ciklusban ezt a munkát be szeretnénk fejezni.

A második hangsúlyos feladat a beloianniszi oktatási intézmények infrastrukturális felújítása, ami szintén nem tűr halasztást, hiszen több ponton is balesetveszélyes, valamint fenntarthatatlan állapotokkal küzdenek. A folyamat itt annyiban egyszerűbb, hogy megtervezni a funkciókat nem szükséges, ugyanakkor a felújítások megtervezését és költségbecslését el kell készíteni és a forrás előteremtéséhez a lobbi tevékenységet a szószólóval haladéktalanul meg kell kezdeni.

AZ ORSZÁGOS ÉS A TELEPÜLÉSI/KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK VISZONYA

A települési/kerületi nemzetiségi önkormányzatok adminisztrációs terhei az elmúlt években jelentősen megnövekedtek. Ezek kezelésében a helyi önkormányzatok nyújtanak számukra segítséget, ami többnyire az adminisztrációs megfelelésre korlátozódik. A települési/kerületi nemzetiségi önkormányzatoknak ritkán adódik módjuk arra, hogy a rendszer adta lehetőségeket kiaknázzák és felkészüljenek bizonyos buktatókra. Ez legjobban az önkormányzatok feladatalapú támogatásán mérhető le, amelyből a görög önkormányzatok az átlagosnál kisebb mértékben részesülnek. Segítene ezen, ha az országos önkormányzat külön figyelmet fordítana a települési/kerületi önkormányzatokat érintő kérdésekre, őket időben értesítené, koordinálna bizonyos ügyekben.

INTÉZMÉNYEK

Az intézmények vezetőit a legnagyobb gondossággal, szakmai programjuk megismerése mellett kell kinevezni, majd pedig a munkájuk végzésében nem gátolni őket. Hasonlóképpen, a folyóirat arculatát is a szakmaiság és a kiegyensúlyozott tájékoztatás határozza meg!

SZÓSZÓLÓ ÉS PÁLYÁZATI KURÁTOR

Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a parlamenti szószólói és a pályázati kurátori státuszok az országos önkormányzat erős embereinek legyenek fenntartva. Ki kell dolgozni annak módját, hogy az országos önkormányzat – a civil szféra, illetve a települési/kerületi önkormányzatok véleményét is kikérve – milyen elvek mentén válassza meg őket. Úgyszintén szabályozni kell a szószólóval történő kapcsolattartás módját, valamint azt, hogy a kurátor milyen szempontok alapján ítélje meg a nemzetiségi szervezetek pályázatait.

NEMZETISÉGI PÁLYÁZATOK

A nemzetiségi pályázatok biztosította források a települési/kerületi önkormányzatok és a nemzetiségi egyesületek elsődleges bevételi lehetőségét jelentik a kulturális kezdeményezéseik megvalósításához. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az országos önkormányzat és a Syllogos (amíg ezeket egy személy vezette, amely személy jelenleg a pályázati kurátor is egyben) ezen források nagy részére rátette a kezét. Ez nem folytatódhat. Például húsvét és pünkösd ünneplését nem indokolt 2.400.000 Ft-ból megrendezni, ennél sokkal szerényebb költségekkel, az egyház nagyobb részvállalásával is lehet ünnepelni. A települési/kerületi önkormányzatoknak és a nemzetiségi egyesületeknek jóval nagyobb támogatást kell biztosítani.

ÉRDEKKÉPVISELET

Az eddigi gyakorlattal ellentétben az érdekképviselet nem kaphat egyéni ambíciókat szolgáló pártpolitikai vagy propagandisztikus színezetet. A többi nemzetiség országos önkormányzataival, a települési/nemzetiségi önkormányzatokkal, valamint a nemzetiségi egyesületekkel karöltve, de mindenekelőtt a parlamenti szószólóval szoros együttműködésben aktívnak kell lenni a nemzetiségi közösségek és nemzetiségi szervezetek életét befolyásoló tényezők alakításában. Újra kell gondolni a választási törvényt, azon belül azt, hogy miért ne szavazhatna pártra az, aki az országgyűlési választáson nemzetiségi listára szavaz, van-e értelme olyan formában a nemzetiségi listának, hogy abból csak egy van, helyes-e, hogy a nemzetiségi önkormányzati választásokon a nemzetiségi civil szervezetek listákat állítanak, amelyekre a választópolgárok közvetlenül szavaznak, hogy lehetne szankcionálni a nemzetiségi identitás hamis megvallásán alapuló visszaéléseket stb., de lehetne javaslatokat tenni a feladatalapú támogatások pontrendszerének módosítására is.

EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, TÁMOGATÁSOK, IFJÚSÁGPOLITIKA

Partnerként kell tekinteni minden települési önkormányzatra (függetlenül attól, hogy a képviselőjüket melyik szervezet delegálta), nemzetiségi civil szervezetre és szakmai csoportra. A stratégiai kérdésekben (pl. oktatás, zeneiskola, ifjúságpolitika, érdekvédelem) az ő véleményüket is kikérve kell hosszú távú koncepciókat kialakítani.

A önkormányzat motiváló ösztöndíjakat adhatna az arra érdemesült tanulóknak. A görög iskolával és a civil szférával együttműködve, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a mindenki számára egyenlő módon hozzáférhető, a görög közösség tagjai számára részben finanszírozott, de az iskola működését nem akadályozó felnőttoktatásra.

Közfeladatok átadásával lehetne támogatást nyújtani civil szervezeteknek is pl. táncoktatásra, színjátszásra vagy hangszeres zeneoktatásra.

Kiemelt jelentőséggel bír az ifjúság megszólításának fontossága. Az ezzel kapcsolatos akciótervet az őket elérő, velük foglalkozó szervezetekkel, szakemberekkel (egyesületek, tánccsoportok, színtársulatok, oktatási intézmények) karöltve kell megalkotni. Dolgozni kell azon, hogy a görög fiatalok között több találkozási pont jöjjön létre az ő érdeklődésüknek megfelelő lehetőségek megnyitásával, programok szervezésével, tekintettel az eddigi tradíciókra, bevált kezdeményezésekre is. Hasonlóan fontosnak tekintjük az idősebb generációval történő kapcsolattartást, és azt, hogy számukra tartalmas programlehetőségeket, találkozókat szervezzünk.

Minden eddigi kapcsolat és együttműködés ápolása, az azokban rejlő lehetőségek kiaknázása. A testvérvárosi kapcsolatok esetében például diákcserék, görögországi nyári munkák, nyelvkurzusokon való részvételek ösztönzése.