„Elvtárs, nagyokos, Pál utcai fiú, észosztó, Don Quijote” – néhány a választások előtt rád ragasztott címkék közül. Melyik vagy valójában?

A legtávolabbinak az „elvtárs”-at, a legközelebbinek a „Don Quijote”-t érzem. Kétségtelen, hogy meglehetősen – talán túlságosan is – nagy az igazságérzetem. Középiskolásan lázadtam az egypártrendszer, katonaként az ostobaságok ellen. Nehezen viselem az elvtelenséget, a köpönyegforgatást.

A bemutatkozásodban az olvasható, hogy nemcsak történelmi, de ó- és újgörög tanulmányokat is folytattál. Hatással voltak ezek a személyiséged alakulására?

Nagyon. Fiatalként csodálva figyeltem a budapesti görög ünnepeken, milyen jól beszélnek és táncolnak görögül az ottaniak. Ha görög szót hallottam az utcán, hevesebb lett a szívdobogásom. Többek között ilyen és hasonló érzések vezettek a bölcsész- és filológiai tanulmányok felé. A görögségemet és a görög múlt bizonyos szintű ismeretét hatalmas ajándéknak, lehetőségnek tekintem, amellyel megpróbálok élni. Mondok néhány példát: Leónidasz, Antigoné, majd a fasizmussal szemben ellenállók példája arra tanít, hogy olykor bármi áron is tudni kell emelt fejjel nemet mondani. Az ókori görögök életét meghatározta az erényes élethez való ragaszkodás, a vágya annak, hogy a nevük sokáig fennmaradjon. Úgy gondolom, hogy ezt csakis tisztességesen élve lehet elérni.

Büszke vagy a görögségedre?

A gyerekeim erre biztosan azt válaszolnák, hogy nagyon. Pedig nem a büszkeség szót használnám. A származásunkat örökségbe kaptuk, nem tettünk érte semmit. Annak inkább megfelelni kell, mint döngetni miatta a mellünket. Nem attól leszünk nagy görögök, hogy komboloj van a kezünkben, második-harmadik generációs görögként törve beszéljük a magyart és görögül szitkozódunk.

A közösségi oldalakon talán a legaktívabb ostorozója vagy az országos szervezeti vezetőknek. Vállalkoznál egy összefoglalóra?

Nem most kezdtem. Évek óta, rendszeresen írtam kritikai észrevételeket a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete (Syllogos), a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata (MGOÖ) és az Országgyűlés görög nemzetiségi szószólói kabinet működésével kapcsolatban. De ezekkel együtt nagyon sok javaslatot is tettem. Legelőször az egyesület új alapszabályának elkészítésében igyekeztem segítséget nyújtani (az alelnök felkérésére), majd az önkormányzatok feladatalapú támogatásával kapcsolatban tettem indítványokat, de a pohár valószínűleg akkor telt be, amikor az intézmények leépítésének folyamatában a kutatóintézet korábbi vezetőjét lehetetlenítették el a munkájában, a görög iskola költségvetésének nagy részét pedig a saját szabálytalan működésük finanszírozása végett próbálták megkurtítani. Mára a helyzet már szürreális méreteket öltött. Lehet, hogy nem taktikus és nem is diplomatikus, de kimondom, hogy úgy az országos görög önkormányzat, mint a szószólói kabinet teljes kompetenciazavarba került. Csupán három nagyon egyszerű példát említenék.

1. Az országos önkormányzat elnöke, a Syllogos korábbi vezetője a mandátumának lejártakor nem tudott elfogadható beszámolót tenni a tagság számára, és minden jogerős bírósági határozat ellenére, azóta sem adta át a Syllogos kasszáját és dokumentációját az új elnökségnek, és mindennek nincs semmiféle következménye.
2. A Görögség Házáért felelős önkormányzati alelnök havi átlagbért meghaladó összegű fizetésben részesül, miközben az épület kívül-belül gazdátlan.
3. Az országos vezetőség ellensúlyának számító Hellasz-vezetőség a szószólói kabinetért cserébe felhagyott az ellenzéki magatartásával, sőt összefogott az országos önkormányzat elnökének jobb kezével. Létrehoztak egy egyházi ügyekért felelős – politikai – állást, miközben a nemzetiségi szószólói feladatkörök között semmilyen formában nem szerepelnek egyházi ügyek. A szószóló elsődleges feladata a nemzetiségekkel kapcsolatos törvényhozásba történő beleszólás lenne, ennek ellenére mégsem tett indítványokat a nemzetiségi törvény folyamatban lévő módosításával kapcsolatban.

A sort nagyon hosszan sorolhatnám: építési engedély nélkül bővítik az iskolát, két és félmillió forintot költenek a húsvét és a pünkösd megünneplésére, szóvivőt foglalkoztatnak, mivel az országos önkormányzat elnöke nem az (értelmes) szavak embere, politikusoknak aranykardokat osztogatnak és besúgóleveleket írnak, maratoni futást szerveznek Felcsútra, propagandisztikus, a görögség számára teljességgel indifferens témájú konferenciákat szerveznek, miközben nincs fedezet a bérek kifizetésére ...

Hogy tapasztalod, mit gondol minderről a görög közösség?

Az általam ismert görögök többsége gyökeres változást akar. Nekik azt üzenném, hogy ki kell lépni a passzivitásból. Nem elég akarni a váltást. Tenni is kell érte. Tájékozódni kell, beszélgetni és érvelni, valamint elvárásokat megfogalmazni. A jelenlegi és a következő vezetőséggel szemben is.

Egyesek azt mondják, hogy a lázongás mögött mindössze az áll, hogy mások is hozzá akarnak férni a húsos fazékhoz. Te is ezt szeretnéd?

Azért mondják ezt, mert azt látják, hogy a jelenlegi vezetőket a saját és nem a közösségi motivációik mozgatják. Ehhez vannak hozzászokva, és el sem tudják képzelni, hogy lehet ezt másképpen. Pedig a valóság pont ellenkezőleg van. Az anyagiakat tekintve ezen az egészen csak bukni lehet. Az esetemben az országos önkormányzat ügyeivel való foglalatosság meglehetősen sok ráfordított idővel jár, ami bevételkiesést okoz. Tisztában vagyok vele, hogy amennyiben az országos önkormányzat testületében komolyabb szerepet vállalnék, az érezhető jövedelemkieséssel járna. Éppen ezért nem is kívánok hosszú távra ebben a szerepben berendezkedni. Ha azt tapasztalom, hogy az országos önkormányzat a helyes úton járva már „gurul magától”, hátrébb fogok lépni.

Mennyi idő kellhet ehhez?

Nem tudom megmondani. Ha összejön egy lelkes és tenni akaró, intelligens és hozzáértő csapat, és ha megvan a kellő támogatás, akkor kialakítjuk az akciótervet, meghatározzuk a részfeladatokat, kijelöljük a felelősöket, kidolgozzuk az átlátható és kontrollálható működés szabályait, kialakítjuk a harmonikus munkakapcsolatot a hivatallal, az intézményekkel és a települési önkormányzatokkal. De ezt csak csapatban tudom elképzelni.

Köszönöm a beszélgetést!

Papalexisz Kosztasz

Kollátosz Jorgosz, művésztanár-pedagógus, görög nemzetiségi képviselő.
Melyik énedre fog emlékezni az utókor?

Bízom benne, hogy mindkettőre…

Pedagógusnak lenni az egyik legszebb hivatás, mert egy gyerek fejlődéséhez hozzájárulni óriási örömöt jelent.

Amikor a kultúrához való viszonyomat kell megfogalmazni, akkor a legelső dolog, ami eszembe jut, hogy Magyarországon élő görög származású vagyok. Ez a kettőség, amely végigkíséri életemet meghatározó jelleggel bír, és az eddig megélt és jövőbeli törekvéseim keretét képezi.

Úgy gondolom, hogy jellemfejlődésem a jövőben is a kultúrához, ehhez a nagyon nehezen behatároló és megfogalmazható „lényeghez”kell, hogy kötődjön, mert csak ezen az alapon fogalmazhatja meg az ember önmaga és közösséghez való viszonyát, mely Őt „emberivé” teszi. Lassan meggyőződésemmé válik, hogy az egyre embertelenebb világunk gazdasági, lelki terrorjával szemben az egyetlen fogódzkodó a kultúra és annak „árucikkei”, melyek, ha nehéz körülmények között is kell, hogy megszülessenek. Képviselői ambícióim ennek keretében értelmezhető számomra.

Elválasztható egyáltalán a kettő egymástól?

Annyiban, amennyire a tudás elválasztható az érzelmektől.

Milyen céljaid vannak a művészeti és a pedagóguspályán?

Célom, hogy zenetanári, pedagógiai pályámban átadjam a jövő nemzedékének azokat az értékeket, melyeket tanulmányaim során és a gyakorlatban megszereztem. Művészeti célom pedig minél több görög nemzetiségi gyermekkel megszerettetni a zene szépségét és annak közösségre gyakorolt erejét. Az eltelt 25 év alatt képtelenek voltunk létrehozni egy két tannyelvű általános iskolát, és az azt követő gimnáziumi képzést. Ennek jelentőségét az eddigi döntéshozók (tisztelet a kivételnek), karöltve a mindenkori iskola vezetőségeivel pontosan átlátták, de sem akarat, sem tudás, de legfőbbképpen érdekük nem fűződött ennek megvalósításához. A kiegészítő nyelvoktatás valóban csak „kiegészítő” és, ha ténylegesen komoly változást szeretnénk ezen a területen elérni, akkor ennek kell lenni az első számú elérendő célnak.

Nem hálás feladat manapság görög nemzetiségi képviselőnek lenni. Sokak
szerint csak a hatalomért folyik a harc. A tét az, hogy ki kerüljön a
húsos fazék közelébe. Mit gondolsz erről?

Ami a „húsos fazekat” illeti ennek is megvan immáron a maga lassan 30 éves történetisége, amit kimerítő módon hosszasan egymás fejéhez tudnánk vágni, vastag kötet formájában kiadni. Ahhoz, hogy tényleges paradigmaváltás legyen és ne az unalomig lejáratott, mondvacsinált célok, ne az egyéni érvényesülés etnobiznisz bűzének jellege határozza meg az új testület munkáját, szemléletváltásra van szükség, mégpedig oly módon, hogy már a célok megfogalmazásán, az azokhoz rendelendő feladatmegoldások eszközrendszerének működtetése, azok módszere transzparens módon, minél szélesebb körben átlátható és ellenőrizhető legyen. Ez a demokrácia kiterjesztése a véleményalkotásnak a céloktól a megvalósulásig, folyamatában többségi akaratot fejezne ki, ily módon teremtve tényleges egységet közöttünk, megváltoztatva az eddigi döntéshozói gyakorlatot.

Az országos testületben az elnökség ellenzékének számítasz. De mi az,
amivel szembe igyekszel menni?

• „Kaja, pia, olimpia”.
• Kipipált igénytelen rendezvények, csak hogy elkölthessük rájuk a kapott pénzt.
• Az etnobiznisz ellen.
• Pályázati pénzek igazságtalan elbírálása, felosztása a jól megfizetett haverok, családtagok és alkalmazottak között
• A Görög Kulturális Intézet (Görögség Háza) soha véget nem érő, mondhatni „pénznyelő automata” funkciójának felszámolása - ne csináljunk fölösleges munkálatokat, HOSSZÚTÁVÚ, KÖZMEGEGYEZÉSEN ALAPULÓ KONCEPCIÓ alapján döntsünk sorsáról!!
  

A jelenlegi ciklusban a Hellasz számított az ellenzéknek. Most a
Syllogos. Nem biztos, hogy ezt mindenki érti. El lehet ezt magyarázni
egyszerűen?

Aki érdeklődik a görögség problémája iránt az pontosan tudja, hogy miről van szó, aki ezt meg nem látja át annak talán sajnos fölösleges elmagyarázni hiszen érdektelenségéből fakad vagy foszlány ismeretekből alakít ki véleményt, rosszabb esetben a hatalomvágy, még rosszabb esetben a rosszindulat és irigység motiválja véleményalkotását.

Bízom benne, hogy 2019. október 13-i választás eredménye a „tisztánlátók” akarata érvényesül, ami nem lehet más, mint a Syllogos győzelme.

Fiatal korod ellenére régi motorosnak számítasz. Van tapasztalatod.
Melyek lennének számodra egy ideálisan működő országos szervezet
jellemzői?

• Átláthatóság.
• Hiteles, tiszta, hozzáértő vezetők, akik valójában elhivatottak és szívükön viselik a görögség sorsát és jövőjét.
• Összetartó közös együttműködés, egység.

KÉREM A GÖRÖG HONFITÁRSAIMAT, HOGY 2019. OKTÓBER 13-ÁN SZAVAZZANAK A SYLLOGOS LISTÁJÁRA ÉS KÉPVISELŐ JELÖLTJEIRE!!!

Purosz Alexandrosz

Kevés görög van Magyarországon, aki ne tudná, hogy Papalexisz Kosztasz
Beloiannisz község polgármestere. Ugyanakkor a nemzetiségi választás
meghatározó alakja is vagy. Olyannyira, hogy a Syllogos elnöksége téged
nevezett meg az országos önkormányzat elnökjelöltjének. Miért vállaltál
főszerepet a Syllogos színeiben?

A mai magyar jogszabályok figyelembevételével kijelenthetjük, hogy Beloiannisz tekintetében vagy nemzetiségi oktatás keretében működik az alapfokú oktatás, vagy a létszám adatok okán azonnal veszélybe kerül a felső tagozat működése. Ez inspirált minket 2012-ben arra, hogy felvegyük a kapcsolatot a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatával és egy hosszú, nem minden akadályoktól mentes egyeztetés után átalakítsuk az Intézményünket. Az előző vezetés alatt szárnyalt az intézmény, mely négy tagintézményből, (Iskola, Óvoda, Művelődési Ház, Könyvtár) áll, de a 2014-es választás után felálló új MGOÖ vezetés nem üzemeltette megfelelően és akkor nagyon finoman fogalmaztam. A kialakult helyzet megmutatta, hogy sokkal nagyobb rálátást igényel részünkről az MGOÖ mindenkori irányvonala, valamint elkerülhetetlen a megfelelő érdekképviseletünk, hiszen az intézményeink által, egész Beloiannisz jövőjének alakításáról is szó van. Nem kell ecsetelnem senki számára, mit jelent egy ilyen kis település számára, ha elveszíti oktatási intézményeit. Hogy a kérdésre konkrétan is válaszoljak, a Syllogos volt az egyedüli jelölő szervezet, amely az emberek véleményének kikérésével, demokratikusan, a jelöltek előzetes munkájának figyelembevételével alakította ki a választási listáját. Nagy büszkeséggel tölt el, hogy számomra váratlanul, ekkora támogatást kaptam a szép számmal megjelent emberektől. Igyekszem megfelelni az elvárásoknak és bízom benne, hogy senkinek nem fogok csalódást okozni. A félreértések elkerülése végett szeretném tisztázni, hogy nem abban vagyunk érdekeltek, hogy csak Beloianniszért dolgozzunk a testületben, hanem azt szeretnénk elérni, hogy egy példaértékű vezetés, minden görög érdekét képviselve dolgozzon és ezáltal minden közösség fejlődhessen. Ez Beloiannisz és mindenki más hosszútávú érdeke egyaránt. Szeretném, ha öt év múlva az emberek nem elhajtani, hanem további munkára akarnák bírni a következő közgyűlésben szerepet vállaló embereket.

A Syllogos jelöltjeinek programját azzal kezditek, hogy a Magyarországi
Görögök Országos Önkormányzata erkölcsi válságba került. Hogy kell ezt
értelmezni?

Nem nagyképűségből mondom, hanem kilencéves tapasztalatom jogosít fel arra, hogy kijelentsem, az MGOÖ jelenlegi működése csak nyomokban tartalmaz valamit az önkormányzatiság szelleméből. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi működés során elkövetett szabálytalanságok, törvénysértések sorozata arra vezethető vissza, hogy a jelenlegi vezetésnek vagy nincs fogalma arról, hogyan kellene ezt csinálni, vagy pedig szándékosan lépi át azokat a határokat, amelyek számomra megmagyarázhatatlanok. Sem a hivatalvezető, sem a gazdasági vezető, de még a különböző hatóságok jelzéseit sem veszik figyelembe, ezáltal mérhetetlen erkölcsi és anyagi károkat okoznak. Teljesen feleslegesen működtetnek olyan pozíciókat, amelyek rengeteg pénzt felemésztenek, indokolatlan terheket rónak az önkormányzatra és elveszik a forrásokat olyan területekről, ahonnan nélkülözhetetlenek. Amíg egy önkormányzat vezetése előszőr a saját zsebeit tömködi és nincs tekintettel az intézményei működésére, ott rendszerszintű problémákról beszélhetünk. Ebből fakad aztán az, hogy a fontos döntések nagy része be sem kerül a közgyűlés elé, illetve, ha már nagy a baj és muszáj kezdeni vele valamit, akkor a fizetett és egyéb módon lekötelezett emberek mindig leszavazzák a tisztességgel tevékenykedő képviselőket. Egyvalamit viszont nem szabad elfelejteni, a számlákat egyser ki kell majd fizetni! A problémákat hiába söpörjük a szőnyeg alá, azok nem fognak eltűnni. Ahogy a sátor esetében, ugyanúgy más projektek tekintetében is lesz majd elszámolás és azt majd megint a közös pénzből kell kifizetni. Olyan pénzekből, amelyeknek sokkal jobb helye is volna ennél.

Van valamiféle akcióterv a fejedben – mondjuk – az első évre?

Természetesen! A lehető leghamarabb vissza kell állítani a törvényes működést. A hivatalvezető autonómiáját azonnal vissza kell adni, a munkájához a feltételeket meg kell teremteni. Itt egy percet sem késlekedhetünk! A meglévő szabályzatainkat frissíteni, majd alkalmazni kell. A gazdasági vezető és az intézményvezetők kapcsolatát a hivatalvezető és az MGOÖ új elnökével harmonikussá kell tenni, számukra a szakmai szabadságot megadni, majd azután, segítve a munkájukat, folyamatosan megkövetelni a magas színvonalú munkát. Az irányvonalat a közgyűlés szabja, a döntéseket meghozza, de az adminisztratív munkát és a döntések végrehajtását a hivatal munkatársainak kell elvégezni. Ha az első évben ezt kialakítjuk, elégedett leszek.

Kikkel tudod elképzelni az együttműködést?

Elsősorban a Syllogos listáján szereplő emberekkel, hiszen ők lesznek azok, akik nem valami érdek mentén összeállított listáról, hanem egy egész széles réteget képviselve kerülnek be a közgyűlésbe. A többi listán is vannak olyan emberek, akikkel szerintem jól lehet majd együttműködni, de vannak olyanok is, akiknek nem érdeke, hogy nyilvánosságra kerüljenek az elmúlt időszak turpisságai és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy ezek a feledés homályába merüljenek. Velük nem lesz egyszerű a közös munka, de nekünk, képviselőknek nincs mérlegelési lehetőségünk, ha törvénytelenséget észlelünk, meg kell lépnünk a törvény által megkövetelt lépéseket. Aki ebben partner lesz, azokkal együttműködök.

A magyarországi görög szervezetek tekintetében mi lenne az az ideális
állapot, amelyre azt mondanád, hogy „ez igen, erre gondoltam!”?

Örülök ennek a kérdésnek! A válaszom megmutatja a gondolkodásmódomat. Mindannyian emberek vagyunk, különféle tudással és érdeklődési körrel. Mindenhez nem érthetünk, nem lehet affinitásunk. Azokon a területeken, amelyekben nincs tapasztalatom, de a munkámhoz tartoznak, igyekszem olyan szakemberek segítségét igénybe venni, akik az adott terület ismerői. A különböző szervezetek összefogása, munkájuk összehangolása, segítése olyan terület, amelyen például a Syllogos listáján nálam jóval kvalifikáltabb emberek vannak. A programunkban is van erről szó és én ezen a területen kevésbé mozgok otthonosan, úgyhogy a válaszom az, hogy ezen a területen azokra támaszkodnék, a munkájukat mindenben segíteném, akik nálam sokkal otthonosabban mozognak ezen a területen.

Purosz Alexandrosz

Partics Krisztina a görög iskola intézményvezetője. A gyermekeinken
keresztül sokan kerülnek kapcsolatba az iskolával, a görögoktatással.
Bemutatnád az iskolát? Hányan tanulnak, hol, kik a tanárok?

Iskolánkban kiegészítő, görög nemzetiségi oktatást folytatunk 1-12. évfolyamon, melynek keretében görög nyelvet és népismeretet tanítunk. Iskolánk délutáni munkarend szerint működik, a tanórákat főszabály szerint 14.00h és 19.30h között tartjuk, a tanulók a délelőtti, nappali iskolai kötelezettségeik teljesítése után jönnek hozzánk heti 4 tanórára.

Általános iskolás és középiskolás tanulóink 6-21 év közöttiek, az óvodás korú gyerekek számára pedig ún. iskola előkészítő foglalkozásokat kínálunk.

Az iskolánkban szerzett görög osztályzatok a nappali iskolában - a szülő kérésére - beszámíthatók, kiváltható vele a második idegen nyelv tanulása. A 12. évfolyam elvégzését követően tanulóink érettségi vizsgát tehetnek görög nyelvből közép- illetve emelt szinten. A középszintű érettségi a KER szerinti B1-es, míg az emelt szintű a KER B2-es szintű nyelvvizsgával egyenértékű.

Az érettségi mellett a nyelvtudás igazolására iskolánkban a jelentkezők a KER mind a 6 szintjén (A1, A2, B1, B2, C1, C2) tehetnek egynyelvű nyelvvizsgát, tekintve hogy a Kentro Ellinikis Glossas magyarországi vizsgaközpontja is mi vagyunk. A B2 szint felel meg az itthon elvárt középfoknak, a C1 pedig a felsőfoknak.

Iskolánkban jelenleg a budapesti székhely mellett 14 telephelyen folyik országszerte az oktatás: Budapesten belül a IV., IX., XI, XIV., XV. és XVIII. kerületben, a főváros környékén Vácott, Szentendrén, Budaörsön és Tatabányán, továbbá a nagyvárosaink közül Szegeden, Miskolcon, Debrecenben és Pécsett. A feladatot 9 közalkalmazott pedagógus, 4-5 óraadó tanár és 3 görögországi vendégtanár közreműködésével látjuk el, pedagógusaink több száz kilométert utaznak hetente, hogy minden érdeklődő számára elérhetővé tegyük a görög oktatást. A tanulói létszám az óvodás korúakat is beleszámítva 230-250 fő között mozog, mely a görögség összlétszámához viszonyítva nagyon jó aránynak mondható.

Vannak ennek a kiegészítő iskolai oktatásnak sajátosságai? Mik lehetnek
a perspektívák? Van-e kitűzött cél?

Tekintettel arra, hogy iskolánkban – a nappali iskoláktól eltérően – „csak” nyelvet és népismeretet tanítunk,így a nyelvre elsősorban, mint közösségalakító és közösségmegtartó erőre tekintünk, és valljuk, hogy ez a legfontosabb eszköze identitásunk megőrzésének és kulturális örökségünk gyarapításának. Tanulóink zöme a görög nyelvvel csak kis mértékben vagy egyáltalán nem találkozik a családban, a görög számukra vagy második, vagy idegen nyelv, a nemzetiségi nyelvhasználat az „iskola falai közé szorul”. Így intézményünk fő célja, azaz a felmenőink anyanyelvének megtanítása és a hagyományok átörökítése, még hangsúlyosabbá válik. Véleményem szerint ez az egyetlen lehetséges útja az asszimilációs folyamat lassításának.

Egy kiegészítő iskolában nem hagyható figyelmen kívül, hogy a tanulók a napi 6-7, esetleg 8 nappali iskolai tanórájukat legyűrve, délután érkeznek hozzánk, és mindezt nem kötelező jelleggel teszik. A kívánt eredmény elérése, valamint tanulók érdeklődésének, motivációjának felkeltése és fenntartása egy-egy tanóránkon, de akár egy tanéven keresztül is, az oktatás-nevelés módszertanán és a pedagógus személyiségén múlik. Teljes mértékben osztom Imre Flóra, Graves-díjas költő nézetét, miszerint „a diákokra nem azzal tudunk hatni, amit tanítunk, az marad meg bennük, hogyan tanítottuk őket.”

Ennek jegyében szorgalmazom pedagógusaink folyamatos továbbképzését, szakmai műhelyeken való részvételét, az iskolán belüli és azon túlmutató tudásmegosztást, a nyitást a kor technológiai és tudományos vívmányai felé, a folyamatos szaktárgyi és módszertani fejlődést, mely meglátásom szerint a fenntartható nemzetiségi oktatás egyik alappillére kell, hogy legyen.

Az intézmény fent említett céljainak eléréséhez a meglévő tanulók megtartásán túl természetesen elengedhetetlen, hogy legyen utánpótlás is. Ennek biztosítására az óvodáskorú gyerekeinknek kínált iskola előkészítő foglalkozásainknál még hatékonyabb lenne, ha – a hazai bolgár nemzetiség mintájára – görög nemzetiségi óvodát alapítanánk. Ehhez a feltételek megteremtése az országos önkormányzat feladata lenne, csak úgy mint egy megfelelő épület biztosítása ahhoz a nappali rendszerben működő görög iskolához, melynek a működési engedélyét – mind a hivatalvezető mind pedig saját részemről nem kevés munkát és energiát  belefektetve – a 2017-18-as tanévre megszereztük, és amely a megfelelő működési hely hiánya miatt, végül mégsem indulhatott el.

Ha már a személyi feltételekről szólunk, muszáj megemlíteni a görög pedagógusképzést, mely a bolognai rendszer 2006-os bevezetése óta eltűnt a magyarországi felsőoktatási palettáról.  Az országos önkormányzatnak egyik jövőbeni feladata az lesz, hogy együttműködve az érintett szereplőkkel, minden erejével és lehetséges eszközével dolgozzon a hiátus pótlásán.

A jövőbeni terveink közé tartozik továbbá a meglévő tankönyveink felülvizsgálata, korszerűsítése, digitális tananyagok létrehozása, a hiányzó hanganyagok elkészítése, a népismereti olvasókönyvek mellé a tankönyvek és munkafüzetek megírása, valamint nyelvvizsga felkészítő könyv(ek) és hanganyag(ok) létrehozása. A NAT változásával át kell dolgoznunk a görög nemzetiségi oktatás kerettantervét, melynek elvárás rendszerét - reményeim szerint – az eddigieknél jobban vezérli majd a gyakorlati megvalósíthatóság. Ez összességében rengeteg munka, amelyhez képest borzasztó szűk a megfelelő tapasztalattal és kompetenciákkal rendelkező humán erőforrás.

 
Milyen nehézségekkel kell megküzdeni?

A tanulóink hozzávetőlegesen 150 különböző nappali oktatási intézményből érkeznek hozzánk, 15 eltérő telephelyre. A csoportjaink kialakításánál a gyerekek nappali iskolai órarendjének, szakköreinek, délutáni elfoglaltságainak és – nem utolsó sorban - a szülői igényeknek az összehangolása oktatási helyszín, életkor és tudásszint szerint, és ehhez még a tanárok órarendjének hozzárendelése a távolságok, a busz- és vonatmenetrendek figyelembevételével olyan mutatvány, melyet a legügyesebb bűvészek is megirigyelnének.

A sok telephely nagymértékben növeli az adminisztrációs terheket, pl. bérleti szerződések, igénybevételi igazolások, jelenléti ívek, statisztikák, MÁK jelentések elkészítésekor vagy kormányhivatali ellenőrzések során, nehezíti a kommunikációt a székhelyen lévő titkárság, az ugyanott székelő gazdasági osztály és a telephelyek között, és végül, de nem utolsósorban a pedagógusok közti szakmai kommunikáció, tapasztalatcsere, tudásmegosztás lehetőségeit is korlátozza.

A nevelőtestületen belüli együttműködés így az iskolavezetés részéről a bizalmon, a pedagógusok részéről pedig a tisztességes, becsületes munkavégzésen kell, hogy alapuljon.

A telephelyeken a bérleményekben nagyon különbözőek az infrastrukturális feltételek, nehéz az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése, pl. a digitális eszközök (interaktív tábla) biztosítása. Ezt a hordozható eszközök (tabletek, érintőképernyős laptopok, mobil internet) beszerzésével, használatával igyekszünk kompenzálni.

A földrajzi szétszórtság miatt alacsony csoportlétszámmal (2-8 fő) dolgozunk, mely ugyanannyira jelenthet nehézséget, mint előnyt, pl. hiányzások esetén. Jóllehet, a tanulói és pedagógusi fluktuáció évente csak 10-20% mértékű, a csoportok és a pedagógusok órarendjét mégis jelentősen befolyásolja, pl. ha egy 2 fős csoportunkból az egyik tanuló kiiratkozik iskolánkból, akkor máris megszűnik a csoport, mert az előírások értelmében 1 fővel nem működhet. Ilyenkor borul a mindenkori rend, azonnal új órarendeket kell alkotni.

Ha nem is nehézség, de mindenképp kihívás a tanulóink megtartása, a lemorzsolódás megelőzése, mivel – ahogy erről már fentebb szóltunk -, a kiegészítő görög oktatás nem kötelező, ezzel plusz terhet vállalnak a tanulók és a szülők egyaránt.

Iskolánk jellegéből adódóan nem megoldott a helyettesítés valamely pedagógus hiányzása esetén, hiszen senkinek nincs lyukas órája, nincs erre a célra befogható munkaerő. Képzeljünk csak el egy olyan csoportot, aki heti egyszer jár órára és a pedagógusuk 8 napon át beteg! Rögtön 2 hét kiesik, és ha - ne adj Isten - a rákövetkező héten ugyanazon a napon valamilyen ünnep vagy iskolaszünet van, esetleg a nappali iskolában akad kötelező elfoglaltsága a tanulónak, az már majdnem egy hónap kiesést jelent. Ennyi idő alatt pedig egész biztos mindent elfelejt az a szegény csemete, amit az elmaradt órák előtti hetekben tanult.

A fentieken túl nehézséget okoz, időnként súrlódásokhoz vezet, hogy a görögországi vendégtanárokra eltérő munkajogi szabályok vonatkoznak, tekintve, hogy ők nem a magyar jogrendszer alá tartoznak, hanem a görög állam közalkalmazottjaiként dolgoznak iskolánkban, 3 évre szóló kinevezéssel.

Az iskola fenntartója a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata. Az iskola talán a legfontosabb intézményünk. A működése példaértékű lehet a többi intézmény számára is. Véleményed szerint milyen az ideális kapcsolat a fenntartó és az intézmény között?

Kölcsönös párbeszéden alapuló, közösen gondolkodó, egymás véleményét, feladat- és hatásköreit tiszteletben tartó, szakmai önállóságot biztosító, kölcsönösen támogató együttműködés, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben.

Miért vállaltad a jelölést a Syllogos országos listáján?

Arisztotelész Politika című művében kifejti, hogy minden közösség valamilyen közjó megvalósítására alakult. A közjó mindig építő jellegű, amely közösség érdekét, javát, boldogulását, jólétét szolgálja. Azt remélem, hogy az új országos önkormányzat is e céllal alakul majd meg és munkánkat a tisztesség, az igazságosság, a szabadság és a méltányosság értékei mentén végezzük. Ha ez így lesz, jelentős dolgokat vihetünk véghez együtt, amihez én is szeretnék legjobb tudásom szerint hozzájárulni.

Purosz Alexandrosz

A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata (MGOÖ) komoly erkölcsi válságba került. A működését a hazai görög közösség szolgálata helyett elsősorban egyéni érdekek és ambíciók határozzák meg. Az elkövetkezendő öt évben rendszerváltással felérő strukturális változásoknak kell megtörténniük ahhoz, hogy ne egyszemélyes vagy érdekcsoportokhoz köthető döntések szülessenek. Az új testület munkáját a tisztességesség, az átláthatóság és a szakmaiság kell, hogy jellemezze.

KÉPVISELŐK ÉS FRAKCIÓK

El kell kerülni frakciók létrejöttét. Attól a pillanattól, hogy feláll a testület, a munkát ne az határozza meg, hogy kit melyik szervezet delegálta. Egy-egy ügy megítélése csakis szakmai alapon történjen a szabad véleménykifejtés és érvelés lehetőségével.

SZABÁLYSZERŰSÉG

Minden szabályzatot át kell vizsgálni, meg kell újítani és ki kell egészíteni. A munkában ne a vezető egyénieskedése domináljon, hanem a szabályzatokban meghatározott kompetenciák mellett a testület akarata. Különös figyelemmel kell lenni a közgyűlések szabályszerű meghirdetésére, a megfelelően kidolgozott és megismerhetővé tett előterjesztések benyújtására, valamint a nyilvánosságra. A képviselőtestület és a hivatal közötti kapcsolatnak harmonikusnak kell lennie.

A hivatal feladata a közgyűlés adminisztratív feladatainak ellátása, a hivatalvezető ügyel a törvényességre és a szabályszerű működésre. Vissza kell adni a hivatalvezető autonómiáját, biztosítani kell a feltételrendszert a munkájához és azután megkövetelni a feladatainak pontos, törvényes ellátását. Meg kell teremteni a harmonikus együttműködést a közgyűlés elnöke, a hivatalvezető a gazdasági vezető, valamint az intézményvezetők között.

GAZDÁLKODÁS ÉS TERVEZÉS

Egy öt évre szóló stratégiai tervet kell készíteni operatív résztervekre bontva, felelősök kijelölésével. A fenntartható működést tartalékképzéssel kell tervezni. A jól tervezett, számonkérhető munkát megfelelően kell díjazni, tiszteletdíjat csakis a valós munkával arányos módon lehet fizetni. A vezetőkkel szemben alapvető elvárás az etikus magatartás.

A beruházásokat tekintve két nagyon fontos terület vár megoldásra. A Görögség Háza szerepét és funkcióit (Művelődési Központ, 12 évfolyamos nappali tagozatos Iskola) a közösségünk hosszú távú érdekeinek megfelelően újra kell gondolni és tovább kell fejleszteni. A megfelelő döntés előkészítése érdekében, a lehetséges érdemi változatok átfogó műszaki-gazdasági jellemzésére megvalósíthatósági tanulmányokat kell készíteni és azokat a közösség tájékoztatására és vélemények begyűjtésére közzé kell tenni. Az ily módon kiválasztott változatra teljeskörű kiviteli tervdokumentációt kell készíteni, tételes költségvetéssel, a kivitelezés ütemezésével stb. A beruházáshoz magyar és görög állami támogatások és pályázati források megszerzése érdekében célirányos lobbit kell folytatni minden lehetséges intézményt (görög kormányzati szervek, országgyűlési szószóló). A következő öt éves ciklusban ezt a munkát be szeretnénk fejezni.

A második hangsúlyos feladat a beloianniszi oktatási intézmények infrastrukturális felújítása, ami szintén nem tűr halasztást, hiszen több ponton is balesetveszélyes, valamint fenntarthatatlan állapotokkal küzdenek. A folyamat itt annyiban egyszerűbb, hogy megtervezni a funkciókat nem szükséges, ugyanakkor a felújítások megtervezését és költségbecslését el kell készíteni és a forrás előteremtéséhez a lobbi tevékenységet a szószólóval haladéktalanul meg kell kezdeni.

AZ ORSZÁGOS ÉS A TELEPÜLÉSI/KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK VISZONYA

A települési/kerületi nemzetiségi önkormányzatok adminisztrációs terhei az elmúlt években jelentősen megnövekedtek. Ezek kezelésében a helyi önkormányzatok nyújtanak számukra segítséget, ami többnyire az adminisztrációs megfelelésre korlátozódik. A települési/kerületi nemzetiségi önkormányzatoknak ritkán adódik módjuk arra, hogy a rendszer adta lehetőségeket kiaknázzák és felkészüljenek bizonyos buktatókra. Ez legjobban az önkormányzatok feladatalapú támogatásán mérhető le, amelyből a görög önkormányzatok az átlagosnál kisebb mértékben részesülnek. Segítene ezen, ha az országos önkormányzat külön figyelmet fordítana a települési/kerületi önkormányzatokat érintő kérdésekre, őket időben értesítené, koordinálna bizonyos ügyekben.

INTÉZMÉNYEK

Az intézmények vezetőit a legnagyobb gondossággal, szakmai programjuk megismerése mellett kell kinevezni, majd pedig a munkájuk végzésében nem gátolni őket. Hasonlóképpen, a folyóirat arculatát is a szakmaiság és a kiegyensúlyozott tájékoztatás határozza meg!

SZÓSZÓLÓ ÉS PÁLYÁZATI KURÁTOR

Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a parlamenti szószólói és a pályázati kurátori státuszok az országos önkormányzat erős embereinek legyenek fenntartva. Ki kell dolgozni annak módját, hogy az országos önkormányzat – a civil szféra, illetve a települési/kerületi önkormányzatok véleményét is kikérve – milyen elvek mentén válassza meg őket. Úgyszintén szabályozni kell a szószólóval történő kapcsolattartás módját, valamint azt, hogy a kurátor milyen szempontok alapján ítélje meg a nemzetiségi szervezetek pályázatait.

NEMZETISÉGI PÁLYÁZATOK

A nemzetiségi pályázatok biztosította források a települési/kerületi önkormányzatok és a nemzetiségi egyesületek elsődleges bevételi lehetőségét jelentik a kulturális kezdeményezéseik megvalósításához. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az országos önkormányzat és a Syllogos (amíg ezeket egy személy vezette, amely személy jelenleg a pályázati kurátor is egyben) ezen források nagy részére rátette a kezét. Ez nem folytatódhat. Például húsvét és pünkösd ünneplését nem indokolt 2.400.000 Ft-ból megrendezni, ennél sokkal szerényebb költségekkel, az egyház nagyobb részvállalásával is lehet ünnepelni. A települési/kerületi önkormányzatoknak és a nemzetiségi egyesületeknek jóval nagyobb támogatást kell biztosítani.

ÉRDEKKÉPVISELET

Az eddigi gyakorlattal ellentétben az érdekképviselet nem kaphat egyéni ambíciókat szolgáló pártpolitikai vagy propagandisztikus színezetet. A többi nemzetiség országos önkormányzataival, a települési/nemzetiségi önkormányzatokkal, valamint a nemzetiségi egyesületekkel karöltve, de mindenekelőtt a parlamenti szószólóval szoros együttműködésben aktívnak kell lenni a nemzetiségi közösségek és nemzetiségi szervezetek életét befolyásoló tényezők alakításában. Újra kell gondolni a választási törvényt, azon belül azt, hogy miért ne szavazhatna pártra az, aki az országgyűlési választáson nemzetiségi listára szavaz, van-e értelme olyan formában a nemzetiségi listának, hogy abból csak egy van, helyes-e, hogy a nemzetiségi önkormányzati választásokon a nemzetiségi civil szervezetek listákat állítanak, amelyekre a választópolgárok közvetlenül szavaznak, hogy lehetne szankcionálni a nemzetiségi identitás hamis megvallásán alapuló visszaéléseket stb., de lehetne javaslatokat tenni a feladatalapú támogatások pontrendszerének módosítására is.

EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, TÁMOGATÁSOK, IFJÚSÁGPOLITIKA

Partnerként kell tekinteni minden települési önkormányzatra (függetlenül attól, hogy a képviselőjüket melyik szervezet delegálta), nemzetiségi civil szervezetre és szakmai csoportra. A stratégiai kérdésekben (pl. oktatás, zeneiskola, ifjúságpolitika, érdekvédelem) az ő véleményüket is kikérve kell hosszú távú koncepciókat kialakítani.

A önkormányzat motiváló ösztöndíjakat adhatna az arra érdemesült tanulóknak. A görög iskolával és a civil szférával együttműködve, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a mindenki számára egyenlő módon hozzáférhető, a görög közösség tagjai számára részben finanszírozott, de az iskola működését nem akadályozó felnőttoktatásra.

Közfeladatok átadásával lehetne támogatást nyújtani civil szervezeteknek is pl. táncoktatásra, színjátszásra vagy hangszeres zeneoktatásra.

Kiemelt jelentőséggel bír az ifjúság megszólításának fontossága. Az ezzel kapcsolatos akciótervet az őket elérő, velük foglalkozó szervezetekkel, szakemberekkel (egyesületek, tánccsoportok, színtársulatok, oktatási intézmények) karöltve kell megalkotni. Dolgozni kell azon, hogy a görög fiatalok között több találkozási pont jöjjön létre az ő érdeklődésüknek megfelelő lehetőségek megnyitásával, programok szervezésével, tekintettel az eddigi tradíciókra, bevált kezdeményezésekre is. Hasonlóan fontosnak tekintjük az idősebb generációval történő kapcsolattartást, és azt, hogy számukra tartalmas programlehetőségeket, találkozókat szervezzünk.

Minden eddigi kapcsolat és együttműködés ápolása, az azokban rejlő lehetőségek kiaknázása. A testvérvárosi kapcsolatok esetében például diákcserék, görögországi nyári munkák, nyelvkurzusokon való részvételek ösztönzése.

1. Papalexisz Kosztasz – Vállalkozó (nagyfeszültségű elektromos hálózatépítés), Beloiannisz Község polgármestere.
2. Purosz Alexandrosz – Tanár (ó- és újgörög, történelem szakok) és idegenvezető. A Csongrád Megyei Görögök Kulturális Egyesületének elnöke, a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása munkatársa.
3. Fülöpné Kipru Miranda – Tanító. A Beloianniszi Görögök Kulturális Egyesületének titkára, az egyesület tánccsoportjának vezetője.
4. Kész Józsefné – (született Vanopulu Mirka) – Nyugdíjas. A Beloianniszi Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
5. Moumoulidis Ioannis – Okleveles gépészmérnök. Gáz- és olajipari, valamint erőművi, napenergetikai beruházások szakértője. Harminc éve áll együttműködésben görög szakipari vállalkozásokkal. Három gyermek édesapja.
6. Kakukné Dr. Partics Krisztina – A Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola intézményvezetője, az Országos Nemzetiségi Tanács tagja. Végzettsége és szakképzettsége: görög-német szakos középiskolai tanár, jogász, közoktatásvezető, pedagógusminősítési és tanfelügyeleti szakértő. Házas, három gyermek édesanyja.
7. Bakirdzi Kalliope – Bölcsész, tolmács és idegenvezető.
8. Szekula Szilvia – A Beloiannisz Közoktatásáért Közalapítvány elnöke, a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesület alelnöke, a Nikosz Beloiannisz Általános Iskola és Óvoda Szülői Munkaközösségének aktív tagja.
9. Kollátosz Jorgosz – Művésztanár-pedagógus. A Pro Cultura Minoritatum Hungariae díj kitüntetettje, 2010 és 2014 között a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnökhelyettese, ezt követően képviselője. 2010 óta a Kőbányai Görög önkormányzat elnöke.
10. Dr. Walterné Zgurali Vasziliki Veronika – Felsőfokú külkereskedelmi végzettséggel rendelkezik. Korábban a miskolci görög nemzetiségi önkormányzat tevékeny tagja, két cikluson át elnöke, jelenleg az országos testület tagja. Két gyermek édesanyja, négy gyermek nagymamája. Tizenkét éve Budapesten él.
11. Thomaidu Elefteria (születtet Panu Elefteria) – Nyugdíjas. Utolsó munkahelyén (Múzsák Közművelődési Kiadó) műszaki ügyintéző, majd nyugdíj mellett, húsz éven át ingatlankezelő. 2002 óta nemzetiségi képviselő. 2010 óta elnöke a 13. kerületi görög önkormányzatnak, 2014 óta tagja az országos testületnek.
12. Szopkóné Papakosztandisz Eleni – Harminckét éven át virágkötő, jelenleg dadus. Két cikluson át az országos testület tagja, tizenhat évig az Érdi Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
13. Georgiu Achilles – Programtervező matematikus, közgazdász. Egy nemzetközi informatikai cég egyik hazai vezetője, egyetemi oktató.
14. Kufákisz Antula – Nyugdíjas, a Kariatidák Görög-Magyar Nők Kulturális Egyesülete elnöke.
15. Xinogalosz Aposztolosz – Nyugdíjas, korábban az építőiparban tevékenykedett. Egy gyermek édesapja és egy unoka nagypapája.
16. Dr. Klicasz Szpirosz – A Budapest, X. kerületi Zrínyi Miklós Gimnázium biológia-földrajz szakos tanára.
17. Georgiou Grigorisz – Építész és labdarúgó-játékvezető. Családos, három nagykorú gyermek édesapja.
18. Varga Józsefné (született Vezírjanopulu Paraszkevula) – Nyugdíjas, korábban 25 évig pénzügyi területen középvezető, és a mai napig két cikluson át a XIII. kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese.