Partics Krisztina a görög iskola intézményvezetője. A gyermekeinken
keresztül sokan kerülnek kapcsolatba az iskolával, a görögoktatással.
Bemutatnád az iskolát? Hányan tanulnak, hol, kik a tanárok?
Iskolánkban kiegészítő, görög nemzetiségi oktatást folytatunk 1-12. évfolyamon, melynek keretében görög nyelvet és népismeretet tanítunk. Iskolánk délutáni munkarend szerint működik, a tanórákat főszabály szerint 14.00h és 19.30h között tartjuk, a tanulók a délelőtti, nappali iskolai kötelezettségeik teljesítése után jönnek hozzánk heti 4 tanórára.
Általános iskolás és középiskolás tanulóink 6-21 év közöttiek, az óvodás korú gyerekek számára pedig ún. iskola előkészítő foglalkozásokat kínálunk.
Az iskolánkban szerzett görög osztályzatok a nappali iskolában - a szülő kérésére - beszámíthatók, kiváltható vele a második idegen nyelv tanulása. A 12. évfolyam elvégzését követően tanulóink érettségi vizsgát tehetnek görög nyelvből közép- illetve emelt szinten. A középszintű érettségi a KER szerinti B1-es, míg az emelt szintű a KER B2-es szintű nyelvvizsgával egyenértékű.
Az érettségi mellett a nyelvtudás igazolására iskolánkban a jelentkezők a KER mind a 6 szintjén (A1, A2, B1, B2, C1, C2) tehetnek egynyelvű nyelvvizsgát, tekintve hogy a Kentro Ellinikis Glossas magyarországi vizsgaközpontja is mi vagyunk. A B2 szint felel meg az itthon elvárt középfoknak, a C1 pedig a felsőfoknak.
Iskolánkban jelenleg a budapesti székhely mellett 14 telephelyen folyik országszerte az oktatás: Budapesten belül a IV., IX., XI, XIV., XV. és XVIII. kerületben, a főváros környékén Vácott, Szentendrén, Budaörsön és Tatabányán, továbbá a nagyvárosaink közül Szegeden, Miskolcon, Debrecenben és Pécsett. A feladatot 9 közalkalmazott pedagógus, 4-5 óraadó tanár és 3 görögországi vendégtanár közreműködésével látjuk el, pedagógusaink több száz kilométert utaznak hetente, hogy minden érdeklődő számára elérhetővé tegyük a görög oktatást. A tanulói létszám az óvodás korúakat is beleszámítva 230-250 fő között mozog, mely a görögség összlétszámához viszonyítva nagyon jó aránynak mondható.
Vannak ennek a kiegészítő iskolai oktatásnak sajátosságai? Mik lehetnek
a perspektívák? Van-e kitűzött cél?
Tekintettel arra, hogy iskolánkban – a nappali iskoláktól eltérően – „csak” nyelvet és népismeretet tanítunk,így a nyelvre elsősorban, mint közösségalakító és közösségmegtartó erőre tekintünk, és valljuk, hogy ez a legfontosabb eszköze identitásunk megőrzésének és kulturális örökségünk gyarapításának. Tanulóink zöme a görög nyelvvel csak kis mértékben vagy egyáltalán nem találkozik a családban, a görög számukra vagy második, vagy idegen nyelv, a nemzetiségi nyelvhasználat az „iskola falai közé szorul”. Így intézményünk fő célja, azaz a felmenőink anyanyelvének megtanítása és a hagyományok átörökítése, még hangsúlyosabbá válik. Véleményem szerint ez az egyetlen lehetséges útja az asszimilációs folyamat lassításának.
Egy kiegészítő iskolában nem hagyható figyelmen kívül, hogy a tanulók a napi 6-7, esetleg 8 nappali iskolai tanórájukat legyűrve, délután érkeznek hozzánk, és mindezt nem kötelező jelleggel teszik. A kívánt eredmény elérése, valamint tanulók érdeklődésének, motivációjának felkeltése és fenntartása egy-egy tanóránkon, de akár egy tanéven keresztül is, az oktatás-nevelés módszertanán és a pedagógus személyiségén múlik. Teljes mértékben osztom Imre Flóra, Graves-díjas költő nézetét, miszerint „a diákokra nem azzal tudunk hatni, amit tanítunk, az marad meg bennük, hogyan tanítottuk őket.”
Ennek jegyében szorgalmazom pedagógusaink folyamatos továbbképzését, szakmai műhelyeken való részvételét, az iskolán belüli és azon túlmutató tudásmegosztást, a nyitást a kor technológiai és tudományos vívmányai felé, a folyamatos szaktárgyi és módszertani fejlődést, mely meglátásom szerint a fenntartható nemzetiségi oktatás egyik alappillére kell, hogy legyen.
Az intézmény fent említett céljainak eléréséhez a meglévő tanulók megtartásán túl természetesen elengedhetetlen, hogy legyen utánpótlás is. Ennek biztosítására az óvodáskorú gyerekeinknek kínált iskola előkészítő foglalkozásainknál még hatékonyabb lenne, ha – a hazai bolgár nemzetiség mintájára – görög nemzetiségi óvodát alapítanánk. Ehhez a feltételek megteremtése az országos önkormányzat feladata lenne, csak úgy mint egy megfelelő épület biztosítása ahhoz a nappali rendszerben működő görög iskolához, melynek a működési engedélyét – mind a hivatalvezető mind pedig saját részemről nem kevés munkát és energiát belefektetve – a 2017-18-as tanévre megszereztük, és amely a megfelelő működési hely hiánya miatt, végül mégsem indulhatott el.
Ha már a személyi feltételekről szólunk, muszáj megemlíteni a görög pedagógusképzést, mely a bolognai rendszer 2006-os bevezetése óta eltűnt a magyarországi felsőoktatási palettáról. Az országos önkormányzatnak egyik jövőbeni feladata az lesz, hogy együttműködve az érintett szereplőkkel, minden erejével és lehetséges eszközével dolgozzon a hiátus pótlásán.
A jövőbeni terveink közé tartozik továbbá a meglévő tankönyveink felülvizsgálata, korszerűsítése, digitális tananyagok létrehozása, a hiányzó hanganyagok elkészítése, a népismereti olvasókönyvek mellé a tankönyvek és munkafüzetek megírása, valamint nyelvvizsga felkészítő könyv(ek) és hanganyag(ok) létrehozása. A NAT változásával át kell dolgoznunk a görög nemzetiségi oktatás kerettantervét, melynek elvárás rendszerét - reményeim szerint – az eddigieknél jobban vezérli majd a gyakorlati megvalósíthatóság. Ez összességében rengeteg munka, amelyhez képest borzasztó szűk a megfelelő tapasztalattal és kompetenciákkal rendelkező humán erőforrás.
Milyen nehézségekkel kell megküzdeni?
A tanulóink hozzávetőlegesen 150 különböző nappali oktatási intézményből érkeznek hozzánk, 15 eltérő telephelyre. A csoportjaink kialakításánál a gyerekek nappali iskolai órarendjének, szakköreinek, délutáni elfoglaltságainak és – nem utolsó sorban - a szülői igényeknek az összehangolása oktatási helyszín, életkor és tudásszint szerint, és ehhez még a tanárok órarendjének hozzárendelése a távolságok, a busz- és vonatmenetrendek figyelembevételével olyan mutatvány, melyet a legügyesebb bűvészek is megirigyelnének.
A sok telephely nagymértékben növeli az adminisztrációs terheket, pl. bérleti szerződések, igénybevételi igazolások, jelenléti ívek, statisztikák, MÁK jelentések elkészítésekor vagy kormányhivatali ellenőrzések során, nehezíti a kommunikációt a székhelyen lévő titkárság, az ugyanott székelő gazdasági osztály és a telephelyek között, és végül, de nem utolsósorban a pedagógusok közti szakmai kommunikáció, tapasztalatcsere, tudásmegosztás lehetőségeit is korlátozza.
A nevelőtestületen belüli együttműködés így az iskolavezetés részéről a bizalmon, a pedagógusok részéről pedig a tisztességes, becsületes munkavégzésen kell, hogy alapuljon.
A telephelyeken a bérleményekben nagyon különbözőek az infrastrukturális feltételek, nehéz az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése, pl. a digitális eszközök (interaktív tábla) biztosítása. Ezt a hordozható eszközök (tabletek, érintőképernyős laptopok, mobil internet) beszerzésével, használatával igyekszünk kompenzálni.
A földrajzi szétszórtság miatt alacsony csoportlétszámmal (2-8 fő) dolgozunk, mely ugyanannyira jelenthet nehézséget, mint előnyt, pl. hiányzások esetén. Jóllehet, a tanulói és pedagógusi fluktuáció évente csak 10-20% mértékű, a csoportok és a pedagógusok órarendjét mégis jelentősen befolyásolja, pl. ha egy 2 fős csoportunkból az egyik tanuló kiiratkozik iskolánkból, akkor máris megszűnik a csoport, mert az előírások értelmében 1 fővel nem működhet. Ilyenkor borul a mindenkori rend, azonnal új órarendeket kell alkotni.
Ha nem is nehézség, de mindenképp kihívás a tanulóink megtartása, a lemorzsolódás megelőzése, mivel – ahogy erről már fentebb szóltunk -, a kiegészítő görög oktatás nem kötelező, ezzel plusz terhet vállalnak a tanulók és a szülők egyaránt.
Iskolánk jellegéből adódóan nem megoldott a helyettesítés valamely pedagógus hiányzása esetén, hiszen senkinek nincs lyukas órája, nincs erre a célra befogható munkaerő. Képzeljünk csak el egy olyan csoportot, aki heti egyszer jár órára és a pedagógusuk 8 napon át beteg! Rögtön 2 hét kiesik, és ha - ne adj Isten - a rákövetkező héten ugyanazon a napon valamilyen ünnep vagy iskolaszünet van, esetleg a nappali iskolában akad kötelező elfoglaltsága a tanulónak, az már majdnem egy hónap kiesést jelent. Ennyi idő alatt pedig egész biztos mindent elfelejt az a szegény csemete, amit az elmaradt órák előtti hetekben tanult.
A fentieken túl nehézséget okoz, időnként súrlódásokhoz vezet, hogy a görögországi vendégtanárokra eltérő munkajogi szabályok vonatkoznak, tekintve, hogy ők nem a magyar jogrendszer alá tartoznak, hanem a görög állam közalkalmazottjaiként dolgoznak iskolánkban, 3 évre szóló kinevezéssel.
Az iskola fenntartója a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata. Az iskola talán a legfontosabb intézményünk. A működése példaértékű lehet a többi intézmény számára is. Véleményed szerint milyen az ideális kapcsolat a fenntartó és az intézmény között?
Kölcsönös párbeszéden alapuló, közösen gondolkodó, egymás véleményét, feladat- és hatásköreit tiszteletben tartó, szakmai önállóságot biztosító, kölcsönösen támogató együttműködés, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben.
Miért vállaltad a jelölést a Syllogos országos listáján?
Arisztotelész Politika című művében kifejti, hogy minden közösség valamilyen közjó megvalósítására alakult. A közjó mindig építő jellegű, amely közösség érdekét, javát, boldogulását, jólétét szolgálja. Azt remélem, hogy az új országos önkormányzat is e céllal alakul majd meg és munkánkat a tisztesség, az igazságosság, a szabadság és a méltányosság értékei mentén végezzük. Ha ez így lesz, jelentős dolgokat vihetünk véghez együtt, amihez én is szeretnék legjobb tudásom szerint hozzájárulni.
Purosz Alexandrosz
