Purosz Alexandrosz írása

A hazai görögség mint államalkotó tényező

Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy 12 másik nemzetiséggel együtt a görög államalkotó tényező. Ezzel együtt az állam a kulturális autonómia és az érdekképviselet biztosítása érdekében bizonyos közösségi többletjogokat is ad, amelyek közül a legfontosabb a nemzetiségi önkormányzatok felállításának a lehetősége. Az országban lakó négy és félezer görög összesen 36 településen jogosult önkormányzatot létesíteni. Ennek feltétele, hogy a 2011. évi népszámlálási adatok alapján az adott helyen minimum 25 olyan polgár lakjon, akik a görög nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. A négy és félezres számmal kapcsolatban megjegyzendő, hogy közöttük magas arányban vannak a kiskorúak és a magyar állampolgársággal nem rendelkezők.

Összességében elmondható, hogy a nemzetiségi önkormányzati rendszer hungarikumnak tekinthető. A Magyarországon élő, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok nemcsak hogy megvallhatják a nemzetiségüket, de a nemzetiségi létük fenntartásához jelentős forrásokat is kapnak. A közösségi jogaikkal és lehetőségeikkel 3 szinten élhetnek: nemzetiségi civil szervezeteket hozhatnak létre, nemzetiségi önkormányzatokat alapíthatnak úgy települési, mint területi és országos vonatkozásban, valamint nemzetiségi országgyűlési képviselő vagy szószószóló útján a törvénykezést is befolyásolhatják.

Az elmúlt években a nemzetiségi források többszörösére duzzadtak, aminek áldásos hatása mellett velejárója lett az is, hogy létrejött egy olyan nemzetiségi politikai elit, amelyik a pozíciójából eredő lehetőségekkel már nemcsak él, de abból megél, illetve olykor azokkal visszaél.

A nemzetiségi választások lehetősége egyben törésvonalak sokaságát okozza

A nemzetiségi civil szervezetek települési szinten képviselőjelölteket indíthatnak, területi és országos szinten pedig listákat állíthatnak. A nemzetiségi névjegyzékben szereplő magyar állampolgárok a településeken közvetlenül szavazhatnak az általuk preferált személyre, települési és országos szinten viszont csak valamely lista mellett ikszelhetnek. Ezáltal a nemzetiségi jelölőszervezetek kvázi pártként kényszerülnek funkcionálni és kampányolni. Tehát annak ellenére, hogy egy nemzetiségi közösségben a célok és igények általában közösek, a tagok a választások során frakciókba tömörülnek és egymásnak esnek. A választási rendszer módosításával és bölcs önmérséklettel a probléma kezelhető lenne, viszont a görög közösség esetében ez idén nem sikerült, aminek különleges okai lehetnek.

Kezdetben 4 nemzetiségi szervezet kérte a nyilvántartásba vételét jelölőszervezetként, az egyiket azonban a Nemzeti Választási Bizottság elutasította azzal, hogy az alapszabályában nem szerepel az, hogy nemzetiségi érdekképviseletet folytat. A meghatározó fordulat, és ezzel együtt a lavina azzal vette kezdetét, hogy nem sokkal később a Fővárosi Választási Bizottság jelölőszervezetként regisztrált egy olyan egyesületet, amelynek az alapszabálya még csak nemzetiséginek sem nevezi a magát, és amely az elmúlt tíz évben még csak üzleti beszámolót sem készített, és májusi állapot szerint adószáma sem volt. Legyen a szervezet fantázianeve a cikk kedvéért A Jó Üzlet Tanácsa (AJÜT).  Hogy a Fővárosi Választási Bizottság miért nem vizsgálta meg az egyesület nyilvántartását, rejtély. Valószínűleg azért nem, mert abban az időszakban rettenetesen túlterhelt volt. De más okok is elképzelhetők. Az egyesület új elnöke 2018 óta a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnöke, aki még az olimpiarendezési dilemma előtt népszerűsítő konferenciát rendezett a Parlamentben, adományozott arany díszkardokat is politikusoknak, sőt, korábban még Felcsútra tartó maratoni futásról is nyilatkozott. Az AJÜT másik képviselője a Parlament görög nemzetiségi szószólói kabinetjének az az egyházi ügyekért felelős (!), köztudottan jó kapcsolatokkal rendelkező „szakértője”, aki nemrégiben Semjén miniszterelnök-helyettes úrtól lovagkereszt-kitüntetésben részesült.

A kamuszervezet regisztrálását a rövid határidőre való tekintettel, és az ehhez rendelkezésre álló, gyors reagálású háttérre támaszkodva a görög nemzetiségi szószóló akadályozhatta volna meg, ő azonban ebben az időszakban bizonyára a részben az ő, részben az országos görög önkormányzat támogatásával megvalósuló parlamenti konferenciára összpontosított, amelynek a címe: Szabadságeszmények Közép-Európában, Rákóczitól a Pesti Srácokig (!).

Jóllehet mindenki tisztában volt vele, hogy csalás történt, összefogás a befolyásos kamuszervezettel szemben nem jött létre sem önkormányzati, sem civil szinten. Innentől nem volt kétséges, hogy a törvényekkel való visszaélés nem áll meg ezen a ponton.

Regisztráció a nemzetiségi névjegyzékbe két perc alatt

A nemzetiségi választáson aktív választói joggal rendelkeznek mindazon magyar állampolgárok, akik regisztrálva vannak a nemzetiségi névjegyzékben. Míg a jelöltség vállalásához nyilatkozni kell arról, hogy az illető beszéli az adott nemzetiség nyelvét és ismeri annak kultúráját, a nemzetiségi névjegyzékbe való regisztrációhoz gyakorlatilag nem kell más, mint egy név, leánykori név, egy személyi azonosító és egy születési hely. Szeptember 27-ig a névjegyzékbe be lehetett jelentkezni online, ügyfélkapu nélkül is ezen a módon. Aláírás vagy bármiféle nyilatkozat, email-es vagy sms-visszaigazolás nélkül.

Szeptember elején a görög nemzetiségi névjegyzékben kb. 1650 ember szerepelt. Szeptember 27-én az ő számuk már meghaladta a 2.800-at. De hogy került a rendszerbe 1200 „újgörög”? Természetes velejárója a választási kampánynak a választói aktivitás növekedése. Jól látható volt ez a regisztráltak számának növekedésében: hétről-hétre 30-40 fővel lettek többen. Azonban a hajrá utolsó hetében meghűlve tapasztalták egyes kerületek, illetve települések görögjei, hogy a névjegyzék szerint a településükön élő görög nemzetiségű választópolgárok száma sokszorozódni kezd. Elsődlegesen ott, ahol az AJÜT is indított jelölteket, de nem kizárólag. Szentendre esetében például a görög névjegyzékben szereplők száma közel ötszörösére emelkedett, és lett közel száz, négyszer annyi, ahány lakos a 2011-es népszámlálás során görögnek vallotta magát. De lehetne említeni más településeket is. Tatabányán ma több mint kétszer annyi görög nemzetiségű választópolgár van, mint ahányan 8 éve görögnek vallották magukat. Tiszaszőlősön pedig papíron 54-en laknak, valójában ott egyetlen görög sem él.

Tehát a hatóságok és a törvény adta lehetőségekkel élve, a tömeges és jól szervezett regisztrációkat követően így jutottunk el odáig, hogy október 13-án, hacsak addig valami nem változik, az urnák elé vonuló görög nemzetiségű szavazók 40%-áról nem lehet tudni, hogy honnan jönnek, mit képviselnek és mit támogatnak. Többségükben ők nem tagjai a görög közösségnek.