A Syllogos jelöltjeinek blogja

RIPORT FÜLÖPNÉ KIPRU MIRANDÁVAL

Hosszú volt az út idáig, sokat tapasztaltam. Kaptam nagyon sok negatív és pozitív kritikát is. Nem nagyon vagyok semleges az emberek számára. Szókimondó vagyok, amit nem mindenki szeret, és nagyon erősen kitartok a véleményem mellett. Ugyanakkor könn

2019. október 11. - Syllogos jelöltek

981415_633571763338194_618035324_o-1.jpgFülöpné Kipru Miranda, fiatal, agilis beloianniszi tanárnő. A görög faluban ismert vagy, de a fővárosban kevésbé. Kérlek, mesélj magadról!

1977.11.08-án Budapestem születtem. Édesapám Kiprosz Jorgosz aki Monopiloban született, édesanyám pedig Kondu Kosztandina aki már itt Magyarországon született. Beloianniszban a nagyszüleim neveltek fel, Kondosz Panajotisz (aki a Beloianniszi Általános iskolában közel 40 évig tanított) és Kondu Fáni (aki a Beloianniszi Óvódában közel 30 évig volt óvónéni). Szüleim és nagyszüleim neve nem ismeretlen a Magyarországi görög közösség számára, ahogy az enyém sem. Az életemet folyamatosan átszőte a görögségért folytatott munka. A nagyszüleim mindig aktív tagjai voltak a közösségnek, ami belém ivódott. Főleg a nagypapámnak voltak politikai ambíciói. Ebből ragadt rám is bőven. A 20-as éveimben a frissen alakult GIE-hez csatlakoztam, Beloianniszt képviselve. Nagyon jó programokat szerveztünk és nagyon össze tudtuk hozni a beloianniszi és budapesti görög fiatalokat. Még azokban az években a Beloianniszi Közoktatásáért Közalapítvány elnökségébe is felkértek. Azokban az időkben kezdtem gyermekprogramokat szervezni. Később a kisfiam óvodás korba lépett és az ÁMK Szülői munkaközösségébe kerültem. 18 évig voltam ennek a szervezetnek a tagja. Évekig nagyon erős szülői gárda volt, és nagyon sok mindent véghez tudtunk vinni. Élveztem ezt a munkát. A gyerekekért dolgozhattam, amit imádok. 2011-ben kerültem a Beloianniszi Görög Nemzetiségi Önkormányzathoz képviselőként. 2011-ben Vangi néni által a 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskolának lettem az iskolatitkára. Sokat tanultam mellette az iskola életéről, a görög nyelvoktatásról. 2011-től Koranisz Laokratisz megbízott az anyaországi nyári tábor megszervezésével, amit 4 évig nagy szívvel-lélekkel csináltam. Lao-val nagyon sok támogatást szereztünk 2014-ben, így az utolsó ciklusban 85 gyermeket vittünk el 2 hétre teljesen ingyen. (Ezt a tábori formát az új vezetés ígérete ellenére 2015 nyarától megszüntette). 2012-ben a Görög Kutató Intézet titkári feladatait is elláttam Fokász Nikosz vezetésével, akit a mai napig nagyra becsülök, és örülök, hogy láthattam munkásságait. Elkezdtem a Tanítóképző Főiskolai tanulmányaimat az ELTE-n. 2013-ban kértem az áthelyezésemet a beloianniszi ÁMK-ba. Így a Beloianniszi iskolának a titkára lettem, mivel ez az álláshely megüresedett. Nagyon szerettem ezt a munkámat is egész a 2014-es választásig. 2014-ben már látni lehetett, hogy az iskola életében nagy változások lesznek. Fejeltlenség és simliskedés vette kezdetét (2014. november második hetének egyik estéjén megindultak a betonozások a sátor ügyben). Ez 2015 nyarán az igazgatóváltással már ki is csúcsosodott. Mindenféle úton-módon próbáltak megszabadulni tőlem, mert az nem volt számukra megfelelő, hogy egy beloianniszi belelásson az elkövetkezendő ügyekbe. A titkárságról áthelyeztek …, csak nem tudták, hová tegyenek. Felajánlották, hogy vagy a konyhára menjek, vagy legyek takarító az iskolában. Mivel tudtam, hogy az újdonsült igazgató elviselni sem tud, így a takarítói állást választottam. De nem engedték meg mégsem, hogy takarító legyek az iskolában. Beraktak „kultúrfelelősnek” télen a fűtetlen könyvtárhelyiségbe (4 fok volt), semmilyen kulcsot nem kaptam a kultúrház épületéhez és nem volt jogom semmihez. Valójában semmit sem csinálhattam csak ülhettem a 4 fokban. 4 hónapig mindennap felvértezve indultam „háborúba” az új vezetőkkel szemben. Kezdtem elfáradni, és ekkor Papalexisz Kosztasz polgármester felajánlott egy megüresedett állást a polgármesteri hivatalban. Itt dolgoztam egészen 2017-ig. 2017 nyarától a Besnyői Arany János Általános iskolában tanítok, 4. osztályosaim vannak. Beloianniszban 2016-ban megalapítottuk a Beloianniszi Görögök Kulturális Egyesületét, amelynek titkára lettem. Az idei évtől az egyesületünk alá vettük (még a papírmunkák ezügyben hátra vannak) a régen megalakult Beloianniszi Főzőklubot, a Beloianniszi Kiránduló Csoportot, a Szekula Szilvivel idén alapított tánccsoportunkat, mellyel nagyon nagy sikereket aratunk, és az idén alakult Beloianniszi Ifjúsági Klubot.

Hosszú volt az út idáig, sokat tapasztaltam. Kaptam nagyon sok negatív és pozitív kritikát is. Nem nagyon vagyok semleges az emberek számára. Szókimondó vagyok, amit nem mindenki szeret, és nagyon erősen kitartok a véleményem mellett. Ugyanakkor könnyű velem dolgozni és meggyőzhető vagyok értelmes, ész érvekkel. Azt gondolom, ez vagyok én, Miranda.

Mit tartasz különösen szerethetőnek Beloianniszban, és mi az amiben még van fejlődési út előtte?

Szerethetőnek? Az életünket. Jó nálunk élni. Vidék vagyunk, de ez más vidék. Sose vagyunk egyedül. Itt, aki kívülálló szeretne lenni, az is lehet, aki közösségi szerepet szeretne vállalni, azt is megteheti (van bőven mit tenni). Sok a rendezvényünk. Már januárban összeül az összes civil szervezet (nem kevés van nálunk) és falunaptárt készítünk. Hát van vita, kinek melyik hétvége kell. Sűrű a program. De szerintem ez jó és nagyon szerethető. A karácsony meg egyszerűen csodálatos és megható. Az a sok ember a téren, csillogó szemű gyerekek, a forró tea, a forralt bor, a zene … ilyenkor mindenki megnyugszik, hogy jó ide tartozni.

Fejlődni pedig mindig van hova. De azt gondolom, hogy jó irányban vagyunk és folyamatosan fejlődünk a magunkhoz mért lehetőségeinkkel élve. Vannak nagy álmok, de lassan járva azok is elérhetők. Bár pont ma olvastam az ellenzéki polgármester terveit, hogy mekkora beruházások lesznek, ha ő lesz a befutó. Kis iskolánk elkerül a helyéről, és 12 évfolyamos 16 tantermes új kéttannyelvű általános iskola és gimnázium lesz helyette, valamint sportkomplexum és idősek otthona épül. Nagy álmok egy ilyen kis településnek J

A jelenlegi MGOÖ-vezetőség a mai napig kitart amellett, hogy szükség van a tornasátorra. Mi erről az egész történetről a te véleményed?

Mit is mondhatnék. Nagyon sok helyen megosztottam és elmondtam a véleményemet. SZÉGYEN, hogy

  • Tönkretették egy 60 évvel ezelőtt jól kitalált intézmény udvarát!
  • Tönkretették egy tornatanár és diákjai munkáját, ami 30 év után is megőrizte állagát és használható volt a közösség számára (lebetonozott és felfestett pályafelület, kosárlabdapálya, palánkokkal).
  • Elvették az iskolás gyerekektől a biztonságot nyújtó területet, ami a szünetekben a levegőzést biztosította számukra.
  • Elvették az iskolás gyerekektől a sok iskolai versenyek helyszínéül szolgáló iskolaudvart.
  • Elvették a lehetőséget, hogy az SZMK által vásárolt és kitelepített fa asztalok és padok által nyújtotta lehetőség szerint az iskolaudvaron lehessen tartani tanórát.
  • Elvették a lehetőséget, hogy a gyerekeknek a szabad levegőn biztonságban zárt területen tarthassák a testnevelési órákat!
  • Elvették a lehetőséget, hogy a gyerekek délután az iskolaudvaron találkozzanak, beszélgessenek, kosarazzanak, vagy lábtengozzanak, úgy ahogy a szüleik tették az ő gyermekkorukban!
  • MEGKÁROSÍTOTTÁK A NIKOSZ BELOIANNISZI ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKJAIT
  • A SAJÁT HASZNUKRA FORDÍTOTTÁK A NIKOSZ BELOIANNISZI ÁLTALÁNOS ISKOLA NYERTES PÁLYÁZATÁT!
  • A GYEREKEK KÁRÁN NYERÉSZKEDTEK!
  • miután mindenki számára teljesen világos és érthető már, hogy mi is történt…MÉG MINDIG HÜLYÉNEK AKARJÁK NÉZNI A GÖRÖG KÖZÖSSÉGET!

A Syllogos országos listáján előkelő helyen állsz. Mik a prioritásaid?

Tudom, hogy kicsit hazabeszélés, de a fent említett téma nálam elsődleges. Mivel a gyerekek a legérzékenyebb pontom, nekik mindenképpen megfelelő és biztonságos körülmények között kell élniük a hétköznapjaikat. Ezért a Beloianniszi iskola áldatlan állapotát mielőbb biztonságossá kell tenni. Gondolok itt az életveszélyes elektromos hálózatra, valamint az iskolaudvarra. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni. Nem azt szeretném, hogy hiper-szuper állapotot teremtsünk (hiszen azért tisztába vagyok, hogy az MGOÖ nagyon nagy bajban van), csak biztonságos legyen. Aztán pályázat útján majd lehet fejlődni is.

A másik prioritás az MGOÖ gazdálkodása. Most írhatnék okos dolgokat, de úgy gondolom, ha mindent látok, akkor tudok véleményt alkotni és akkor látjuk mik is a következő lépések. Azt gondolom, hogy a felelőtlen gazdálkodás nem múlik el nyomtalanul, de felelős személyekkel, némi átmeneti megszorítással (ezekkel nem biztos, hogy népszerű leszek) helyrehozható.

GYEREKEK ÉS FIATALOK!!!! ez szívügyem. Ha jól adjuk tovább, nyugodtabban pihenünk majd J .

 

Purosz Alexandrosz

HIVATALOS DOKUMENTUM IGAZOLJA: NEM NEMZETISÉGI SZERVEZET AZ ÜZLETI TANÁCS

Mottó: Tűnhet a szürke vagy sötétkék feketének, de a hófehér semmiképpen nem!

celok_1_-page-001.jpg celok_2_-page-001.jpg

Tisztel Magyarországi Görög Honfitársunk!

Tisztában vagyunk vele, hogy az elmúlt hetekben unos-untalan harsogtuk, hogy csalók vannak közöttünk. Tettük mindezt egy olyan időszakban, amikor a helyhatósági választásokkal járó, a végletekig eldurvult kampány is kikezdte minden jóérzésű ember türelmét. Eleinte sokan, majd egyre kevesebben állították, hogy amit csinálunk, nem más, mint sárdobálás.

Két állításunk volt, amely mellett hangosan érveltünk. Az egyik, hogy az általunk kamuszervezetnek nevezett egyesület, a Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács nem volt jogosult indulni a választásokon, a másik pedig, hogy a jelentős mértékben hozzá kapcsolódó tömeges névjegyzéki regisztrálása a közösségünkbe nem tartozóknak az egész görög közösségi lét számára jelent komoly veszélyeket.

A választáson azon szervezetek voltak jelölőszervezetként nyilvántartásba vehetők a nemzetiségi törvény értelmében, amelyek "alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve (tehát 2016. január 1-től) – rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete".

A Helidonaki nyilvántartásba vételét többek között az alábbi érveléssel utasította el az NVB: „Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Helidonaki Görög Hagyományőrző Egyesület alapszabályában nem szerepel a görög nemzetiség egyértelmű képviselete, ezért a szervezet görög nemzetiségi jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételére nincs törvényes lehetőség, amely okból a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.”

Kérelmünket követően a Fővárosi Törvényszék kiadta az Üzleti Tanács 2016-ban, valamint a jelenleg hatályos alapszabályát. Az első alapszabályt 1998-ban fogadták el, majd bő egy évtizedes nem működést követően, a másodikat 2018-ban. Mindkét dokumentumból világosan kiderül, hogy a szervezet céljai között nem szerepel a görög nemzetiség érdekképviselete, mi több, még a görög nemzetiségről sincs említés.

Kukumzisz György elnök a szervezet bejelentkezésekor úgy nyilatkozott, hogy az megfelel a törvényben támasztott feltételeknek. Nyilatkozata hamis volt, amellyel a hivatalos szerveken kívül megtévesztette a hazai görögség tagjait is.

A Fővárosi Törvényszék a nyilvántartásba vételi folyamat során az alapszabályokat megküldte a Fővárosi Választási Bizottságnak, amelyeket az ismeretlen okból nem vizsgálta meg.

Mindennek természetesen jogi következménye lesz.

A fentiekre való hivatkozással kérjük a hazai görög közösség tagjait, hogy ne támogassák szavazatukkal a szabálytalanul bejegyzett szervezetet. A szavazatuk kárba veszhet.

 

Tisztelt Szószóló úr, Szószólói Kabinet és „Hellasz”!

Sajnos az állításunk bebizonyosodott. Végtelenül sajnáljuk, hogy a csalók kiszűrése érdekében folytatott küzdelmet nem támogattátok. Az Üzleti Tanács választási célzatú felélesztéséről tudnotok kellett, hiszen annak törvényes képviselője egyben a kabinetnek is tagja. A nyilvántartásba vételt egyedül a kabinet akadályozhatta volna meg, de Ti felháborodva visszautasítottátok ennek a gondolatát, és úgy a jelöltállítás, mint a kamuregisztráció folyamatában nem határolódtatok el a kamuszervezettől.

Mindettől függetlenül, a görögség eredményes érdekképviseletét csakis az országos önkormányzat és a szószóló közötti szoros együttműködésben tudjuk elképzelni.

A KÉT ALAPSZABÁLY ITT TÖLTHETŐ LE:

  1. ALAPSZABÁLY – 1998
  2. ALAPSZABÁLY – 2018

ΣΥΝΕΝΤΕΥΞΗ ΜΕ ΤΟΝ ΛΥΚΟΥΡΓΟ ΧΡΙΣΤΟΦΟΡΑΤΟ

Για να μιλήσουμε σοβαρά. Εκτός από το σχολείο „Μανόλης Γλέζος”, του οποίου έχω την τιμή και την χαρά να είμαι μέρος του, όπου η διοίκησή του καταβάλλει φιλότιμες προσπάθειες για να παράγει το καλύτερο δυνατό έργο, δεν θεωρώ ότι υπάρχει άλλο ουσιαστικ

christoforatos-lykourgos.jpg

Λυκούργος Χριστοφοράτος, ιστορικός και δάσκαλος ελληνικών στο ελληνικό σχολείο της κοινότητάς μας. Παντρεμένος με πανέμορφα και πανέξυπνα παιδιά που μένει στην Βουδαπέστη. Πόσες πατρίδες έχει η οικογένεια σου; 

Αν λάβουμε υπόψη το γεγονός ότι η σύζυγός μου κατάγεται από την Ουγγαρία, και πως τα τελευταία χρόνια μένουμε πλέον μόνιμα σε αυτήν, τότε θα σου έλεγα πως έχουμε δύο „πατρίδες”. Ωστόσο, για να είμαι ειλικρινής, τόσο για εμένα προσωπικά, όσο και για τα παιδιά, ο όρος „πατρίδα” όσον αφορά στην Ουγγαρία δεν έχει το ίδιο εννοιολογικό βάρος εάν τον αντιπαραβάλλουμε με την Ελλάδα. Όμως, όπως έχω ήδη αναφέρει, ζώντας πλέον μόνιμα εδώ, και έχοντας δικαιώματα αλλά και υποχρεώσεις ως πολίτης της χώρας αυτής, προσπαθώ να ενημερωθώ και να συμμετέχω όσο πιο ενεργά γίνεται στην καθημερινότητά της.

Πού αισθάνεστε σπίτι;

Εάν ο όρος „σπίτι” ταυτίζεται με τον στενό οικογενειακό κύκλο, τότε ως σπίτι αντιλαμβάνομαι τον τόπο στον οποίο μένω με την οικογένειά μου την συγκεκριμένη χρονική περίοδο. Εάν πάλι τον ταυτίσουμε με αυτόν της „πατρίδας”, η απάντηση έχει δοθεί ήδη στο προηγούμενο ερώτημά σου.

Πώς βρέθηκες στην Ουγγαρία;

Η πρώτη μου επαφή με την Ουγγαρία ήταν το 1989 λόγω σπουδών. Ήμουν φοιτητής στη Φιλοσοφική Σχολή του ELTE, στο Τμήμα Ιστορίας και Αρχαιολογίας. Ήταν μια δημιουργική περίοδος, και μου δόθηκε η ευκαιρία να χτίσω φιλίες που άντεξαν στον χρόνο και εξακολουθούν να υφίστανται μέχρι σήμερα. Και αυτό αποδείχτηκε καθοριστικό για τα μετέπειτα βήματά μου. Μετά το πέρας των σπουδών μου, επέστρεψα στην Ελλάδα. Εργάστηκα στον ιδιωτικό τομέα, σε τομείς άσχετους του γνωστικού μου αντικειμένου, και έκανα οικογένεια αποκτώντας τέσσερα παιδιά. Τον Ιανουάριο του 2016 μου έγινε πρόταση από την διευθύντρια του 12τάξιου συμπληρωματικού σχολείου Μανόλης Γλέζος, Dr. Partics Krisztina, να αναλάβω διδακτικό ρόλο στο σχολείο. Η απόφαση δεν ήταν εύκολη. Η γνώση της γλώσσας, της χώρας και η ύπαρξη φιλικού κύκλου ήταν αυτά που βοήθησαν τελικά ώστε να τολμήσω να πάρω την απόφαση να εγκατασταθώ και πάλι στην Ουγγαρία. 

Είσαι από εκείνους που ναι μεν κατέχεις τα ουγγρικά, επιμένεις στην χρήση της ελληνικής γλώσσας. Βλέπεις, και εγώ αναγκάζομαι να κάνω την συνέντευξη μαζί σου στα ελληνικά! Όλοι θα επιθυμούσαμε το ίδιο, αλλά είναι δύσκολο. Ποιες είναι οι συμβουλές σου στους γονείς και στα παιδιά;

img_20190810_122949.jpg

Η χρήση της ελληνικής γλώσσας είναι αυτονόητη για εμένα, αφού είναι η μητρική μου γλώσσα. Είναι ένα εργαλείο με το οποίο μπορώ να εκφραστώ σωστά, αλλά και εννοιολογικά μπορώ να αποδώσω με ακρίβεια αυτά που θέλω να πω. Ειδικότερα, η χρήση της ελληνικής γλώσσας επιβάλλεται από την επαγγελματική μου ιδιότητα. Είναι αλήθεια ότι γνωρίζω τα ουγγρικά, και τα χρησιμοποιώ στην καθημερινότητά μου, κάποιες φορές μάλιστα και όταν δεν θα έπρεπε. Κατανοώ επίσης και τις δυσκολίες που έχουν τα μέλη της ελληνικής κοινότητας όσο αναφορά στη χρήση των ελληνικών, ιδιαίτερα για την τρίτη ή τέταρτη γενιά για τις οποίες η ελληνική γλώσσα θεωρείται, και δυστυχώς είναι αλήθεια, ως ξένη. Η κοινότητα όμως διαθέτει την απαραίτητη δομή, κι εδώ αναφέρομαι φυσικά στο σχολείο, η οποία της δίνει την δυνατότητα να έρθει σε επαφή με την ελληνική γλώσσα. Η διοίκηση και τα στελέχη του σχολείου εργάζονται για το καλύτερο δυνατό αποτέλεσμα. Σίγουρα έχει και πρέπει να γίνουν ακόμη πολλά. Σε αυτή την προσπάθεια το δυναμικό του σχολείου από μόνο του δεν αρκεί. Χρειάζεται και η συμμετοχή, η ενεργή συμμετοχή, των γονέων. Ο σύλλογος γονέων, παρά τις προσπάθειες κάποιων, είναι ανενεργός. Αν θα έπρεπε να δώσω μια συμβουλή λοιπόν, θα έλεγα στους γονείς να αναλογιστούν κατά πόσο η εκμάθηση της ελληνικής γλώσσας αποτελεί προτεραιότητα τους. Αν ναι, τότε θα πρέπει να επιδείξουν πιο ενεργή συμμετοχή στη ζωή του σχολείου.

Είσαι νεαρός, γεννημένος στην Ελλάδα, άνθρωπος που γνωρίζει την νοοτροπία και των εδώ και των εκεί Ελλήνων; Πώς θα μπορούσαμε να ενεργοποιήσουμε τους Έλληνες της Ελλάδας στην κοινότητά μας, με ποια κίνητρα θα μπορούσαμε να καταφέρουμε να γίνουν δραστήριοι παράγοντες της κοινοτικής ζωής μας;

Είναι ένα δύσκολο εγχείρημα. Θα έλεγα ότι μιλάμε για δύο διαφορετικούς κόσμους που δεν έχουν κοινά σημεία. Η ελληνική κοινότητα της Ουγγαρίας έχει διαφορετικές ιστορικές καταβολές σε σύγκριση με τους Έλληνες που έρχονται στην χώρα, και ιδιαίτερα τους νέους, είτε για οικογενειακούς είτε για επαγγελματικούς λόγους. Η Ελλάδα τα τελευταία 70 χρόνια έχει αλλάξει σημαντικά σε πολιτικό, κοινωνικό, οικονομικό, και πολιτισμικό επίπεδο. Ιδιαίτερα την τελευταία δεκαετία οι αλλαγές αυτές είχαν και έναν βίαιο χαρακτήρα. Όλα αυτά έχουν διαμορφώσει έναν ιδιαίτερο τρόπο σκέψης, ιδιαίτερες συμπεριφορές και νοοτροπίες, ιδιαίτερους προβληματισμούς και ανησυχίες που δεν είναι εύκολο να γίνουν κατανοητά από τον ελληνισμό της Ουγγαρίας. Η σχέση βέβαια είναι αμφίδρομη. Οι νέοι που έρχονται από την Ελλάδα ελάχιστα γνωρίζουν την ιστορική διαδρομή της κοινότητας. Εύλογα τίθετε το ερώτημα, πως μπορούμε να γεφυρώσουμε τους δύο αυτούς κόσμους. Θα σου έλεγα με σωστή επικοινωνία. Σε ποια όμως γλώσσα; Φαντάσου έναν νέο, που θέλει να έρθει σε επαφή με την κοινότητα, να προστρέξει στα θεσμικά όργανά της, αυτοδιοίκηση/σχολείο/πολιτιστικοί σύλλογοι, και το μόνο, ή σχεδόν μόνο, που θα ακούει να είναι η ουγγρική γλώσσα. Το ίδιο συμβαίνει και στα διαδικτυακά μέσα, αλλά και στις εκδηλώσεις της κοινότητας. Η ελληνική γλώσσα εκπροσωπείται ελάχιστα στην κοινότητα και αυτό αποθαρρύνει τους Έλληνες να την πλησιάσουν. Εκπαίδευση και πολιτισμός είναι κατά τη γνώμη μου οι δύο κοινοί τομείς όπου μπορεί να βρεθεί η κοινότητα της Ουγγαρίας δίπλα σε όσους έρχονται από την Ελλάδα, σε αυτούς πρέπει να αναζητηθεί κοινός τρόπος έκφρασης.

Ως ιστορικός ποια, κατά τη γνώμη σου, είναι τα θέματα που θα έπρεπε στο μέλλον να μελετηθούν από τα ιδρύματά μας;

Πριν προσπαθήσω να απαντήσω στο ερώτημά σου, θα ήθελα να σου ζητήσω μια χάρη…… Θα ήθελα να με ενημερώσεις σχετικά με τα ιδρύματα της κοινότητας, ποια είναι η στελέχωσή τους και ποιο το αντικείμενο της εργασίας τους…….. Για να μιλήσουμε σοβαρά. Εκτός από το σχολείο „Μανόλης Γλέζος”, του οποίου έχω την τιμή και την χαρά να είμαι μέρος του, όπου η διοίκησή του καταβάλλει φιλότιμες προσπάθειες για να παράγει το καλύτερο δυνατό έργο, δεν θεωρώ ότι υπάρχει άλλο ουσιαστικά ενεργό ίδρυμα. Προέχει λοιπόν η οργάνωση και η σωστή στελέχωση των όποιων ιδρυμάτων. Ο κύκλος εργασιών τους πιστεύω πως πρέπει να αναφέρεται σε ένα ευρύ φάσμα τομέων. Ο ελληνισμός έχει μια ιστορική πορεία 5.000 ετών, αντιλαμβάνεσαι λοιπόν, κι εσύ ο ίδιος ως ιστορικός, πως το εύρος της θεματολογίας είναι μεγάλο. Το ίδιο ισχύει και με τη ελληνική γραμματεία. Από την μυθολογία μέχρι την σύγχρονη ελληνική λογοτεχνία και ποίηση μπορούμε να αντλήσουμε γνώσεις που θα αποτελέσουν πολύτιμα όπλα στην καθημερινότητά μας. Θα πρέπει όμως να ασχοληθούμε και με σύγχρονα πολιτικά, κοινωνικά θέματα, όπως για παράδειγμα η μετανάστευση. Το πρόβλημα είναι ιδιαίτερα έντονο στις μέρες μας. Τι το προκαλεί, τι πολιτικές, οικονομικές, κοινωνικές επιπτώσεις έχει τόσο σε παγκόσμιο επίπεδο όσο και στην δική μας καθημερινότητα, ως μειονοτική κοινότητα, τέλος ποια πρέπει να είναι η θέση της κοινότητας όσον αφορά στις προτεινόμενες λύσεις.

Βρισκόμαστε σε μια φορτισμένη περίοδο. Υπάρχουν αρκετοί που το μόνο που αντιλαμβάνονται είναι ότι τρωγόμαστε. Πώς θα μπορούσες να περιγράψεις αυτό που συμβαίνει με απλά λόγια;

Κάθε προεκλογική διαδικασία έχει εντάσεις. Είναι νομίζω αναπόφευκτο. Η αλήθεια είναι ότι ο λαϊκισμός περίσσεψε το τελευταίο διάστημα από όλες τις πλευρές, αλλού λιγότερο αλλού περισσότερο. Συνεπώς η εντύπωση που περιέγραψες είναι ακριβής. Η ελληνική κοινότητα της Ουγγαρίας έχει κρίση ταυτότητας. Προσπαθεί περισσότερο να ετεροπροσδιοριστεί παρά να αυτοπροσδιοριστεί. Είναι γεμάτη αντιφάσεις: ζητάει ενότητα, αλλά θέλει να εκπροσωπηθεί μέσα από 4 διαφορετικά όργανα, αποστρέφεται την πολιτική, αλλά παίρνει μέρος σε μια κατεξοχήν πολιτική διαδικασία και μάλιστα με παράδοξο τρόπο, με όχημα κάποιον πολιτιστικό σύλλογο, διακηρύσσει ως στόχο την διατήρηση της ελληνικής γλώσσας, αλλά δεν την χρησιμοποιεί, χαιρετίζει τους φιλέλληνες, αλλά τους διακρίνει σε αληθινούς και ψεύτικους κατά περίσταση, μιλάει για σωστή διαχείριση των οικονομικών πόρων, αλλά δεν έχει ένα σαφές όραμα για το πώς αυτοί οι πόροι θα διατεθούν και για ποιο σκοπό προς όφελος του συνόλου της κοινότητας, προσκαλεί την νεολαία, αλλά την βάζει σε μη εκλόγιμες θέσεις.

Η κοινότητα έχει ανάγκη από ανθρώπους που θα εργαστούν για να αλλάξουν ριζικά τα θεσμικά της όργανα και όχι απλά καλούς διαχειριστές. Θέλει ανθρώπους που θα της δώσουν ένα όραμα και όχι κάποιους που αναπαράγουν στερεότυπα.

 

Αλέξανδρος Πούρος

RIPORT SZEKULA SZILVIÁVAL

A Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületének alelnöke vagyok. A szervezet elnöksége mindig egyeztet és a megbeszéltek alapján teljesíti a feladatokat. Rendezvényeink zömében Budapesten zajlanak. Azonban már volt beloianniszi rendezvényünk is, és

69140471_2401573343258686_5431422527354175488_o.jpg

Szilvi, milyennek láttad a görög közösséget anno mikor még gyerek voltál? Hiszen te is görög lévén a görög közösségben nőttél fel.

Az első, amire tudok most gondolni, hogy kötelező volt. Nem volt mellébeszélés, ha van kedved jössz, ha nincs nem, vagy döntsd el te, vagy a szülei. Nem, itt nem volt kérdés. Menni kellet és menni kellett. Akármilyen fellépés volt.

Ez neked kényszer volt?

Nem, ez a mindennapunkban benne volt.

Hogy láttad a felnőtteket mint görög közösséget? Hogy működtek ők? Összetartóbbak voltak?

Nagyon sok ember volt, mindig kint voltak. Sokkal-sokkal összetartóbbnak.

Mi az, ami tetszett, és mi az, ami annyira nem?

Tetszett az, hogy sokan voltunk, tömeg volt, és mindig volt valami. Most is van, mert mindig vannak rendezvények, csak másképp élem meg.

Vitákat vagy hasonló dolgokat nem hallottál otthon? Pl. hogy a görög közösségen belül lettek volna olyan viták, ami miatt, mondjuk, te gyerekfejjel azt gondoltad volna, hogy na, én ezt nem akarom?

Lehet, hogy volt egy-egy ilyen, hogy megbeszéltek ilyen dolgokat, de a közösségen belüli nagy vitákra annyira nem emlékszem.

Hogyan kezdődött a Szilvi története a görögségben?

A görögség végigkísérté az életemet, mivel természetesen az életem és a mindennapjaim része volt.  Aztán tánckaros lettem, ami ugyan nem volt kötelező, de mindenki a fiatalok közül a társaságból az lett. Így én is. A tánckar heti két próbával, minden hétvégén fellépéssel, … azok voltak a szórakozásaink. Összetartó csapat voltunk.

Hiába nőttél fel és éltél a görög közösségben, mégis évek maradtak ki utána a közösségi életből. Annak mi volt az oka?

Elkerültem, Budapesten dolgoztam. Ettől függetlenül, jártam én a rendezvényekre, próbáltam a nagyobb nemzeti ünnepeken is ott lenni. Pestre is elmentem ezekre, de úgy kimaradt az, hogy én napi szinten benne vagyok. A szervezés és a napi szintű részvétel azonban nem jöhettek szóba, mert a munkám olyan volt, hogy az képtelenség lett volna.

Gondolkodtál akkor azon, hogy visszatérj a közösségi életbe?

Akkor ilyenen nem gondolkodtam. Azt viszont tudtam, ha egyszer gyereket szülök, szeretném őt is ilyen közösségben felnevelni. Azt viszont nem gondoltam, hogy a közösségi munkába is ennyire bele fogok kerülni. Aztán a kisfiam elkezdett oviba járni, és valahogy az volt mindig a fejemben, hogy mivel itt ragadtam a faluban, a legtöbb lehetőségünk az, hogy kijárjunk minden rendezvényre. Azt akartam, hogy szokja a közeget, a társaságot. Én mindig is társasági ember voltam, és ezt akartam a gyereknek is. És így indult. Elkezdte az ovit, akkor onnantól részt vettem mindenben. ott voltam mindenhol, ahol emberekre volt szükség.

És akkor az első szervezet, amibe beléptél?

A Szülői Munkaközösség.

Azon belül voltak görög tevékenységeid?

Hát kimondottan nem, de amikor az óvónők kiadták, hogy verset kell tanulni, akkor persze igen.  Ebben nagyon közrejátszott a nagypapám is.

A nagypapád volt, aki inkább elültette a görögségtudatot benned?

A nagypapám, de voltak ebből viszályaink. Mindig mondta, hogy miért nem vonom ebbe jobban bele magam, és én mondtam, hogy nem, erre nincs időm, nem akartam ezzel foglalkozni, és végül meghalt és …

Átvetted a helyét …

Igen szó szerint, ha úgy vesszük. Eleinte tiltakoztam, aztán végül, megszültem és lett egy gyerekem.

És akkor láttad meg, mit is akart igazán?

Igen, hogy tényleg nem hiába beszélt, és én annyira nem akartam, de végül igen, ő volt rám hatással, nem a szüleim.

Most milyen feladatokat látsz el a görögségben?

Pár évvel ezelőtt Mirandával alakítottunk egy kórust. Természetes volt, hogy a mi gyerekeinkből és a korosztályukból alakítjuk ki, akik együtt nőttek fel a játszótéren, az oviban. Így belevágtunk ebbe a kórusba. Felkértek minket a Thomasék, hogy egy „Politechnion” lépjünk fel, és így felkészítettük őket. Innen indult, ami már 4 éve tart. Idén januárban megbeszéltük, mivel nagyon elkeseredtünk, hogy a görög tanárok, ugye akiket a görög állam küld le és itt tanítanak nálunk az iskolába, és hogy ez mekkora dolog, hogy tényleg görög tanárokkal tanulhatnak a gyerekeink, de sokat nem remekelnek. Jó ez adódik a nyelvből is, hogy nem tudnak velük kommunikálni, de még olyan műsort nem adtak le, amitől mi elájultunk volna. Ezért megbeszéltük a Mirával, hogy csináljunk egy tánccsoportot, olyat, ami a mi időnkben volt. A mi ruháinkkal, a mi számainkkal, amit még a Laci bácsi tanított, és akkor 2 tánccal a márciusi ünnepségre készüljünk fel. Na de honnan legyenek a gyerekek? És akkor egyértelmű volt, hogy a kórusból betettük őket táncosoknak. Hát először jól fogadták, aztán látták, hogy ezzel meló van. Vannak néha nehéz helyzeteink velük, de próbáljuk rájuk tukmálni. Néha úgy érzem, mi tukmáljuk, hogy csináljuk-csináljuk, valaki ágál ellene, van, aki benne van, de mindig összerakjuk. Elég sok fellépést mondhatunk magunk mögött január vége óta. Tényleg nagyon sokan keresnek meg minket, azóta megjártuk Görögországot. Nagyon sokan támogatnak minket. Még eddig senki nem mondott nemet, egyből igen a válasz akár ruhákra akár buszra, úgyhogy egyelőre ez így működik 14 gyerekkel. Szeretnénk többet, de picikkel nem tudunk foglalkozni. Kicsit néznünk kell azt is, hogy nincs szabadidőnk, és családi életünk. Végül is így indult a görögségbe való teljes részvételem, ezzel a kórussal. Én gyerekként is énekeltem, és ezért ez a kórus nekem nagyon a szívügyem volt.

Más szervezetben is jelen vagy mint tag? Mi a szereped?

A Beloianniszi Közoktatási Közalapítványnak vagyok az elnöke. Az alapítvány az adó 1%-ból és az e hulladék összegyűjtéséből származó bevételekből gazdálkodik, gyereknapokra, gyerekek támogatására, iskolának, óvodának segítünk, de volt példa arra is, hogy egy tehetséges gyereknek a versenynevezési díját fizettük.

Más szervezet tagja is vagy? Ott milyen feladatokat látsz el?

A Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületének alelnöke vagyok. A szervezet elnöksége mindig egyeztet és a megbeszéltek alapján teljesíti a feladatokat. Rendezvényeink zömében Budapesten zajlanak. Azonban már volt beloianniszi rendezvényünk is, és természetesen abban a falu részéről teljesen én intézkedtem.

Úgy látod, hogy a munkáddal megmozgatsz elég sok embert?

Igen, sokan tartanak velem az SZMK-ból is. Azonban nem egyszerű emberekkel dolgozni, pedig világ életemben emberekkel dolgoztam. Ez teljesen más típusú munka. Ez egy kis közösség, sok a negatív ember, de akad azért pozitív is, aki elismeri a munkádat. Azért ez jó érzés. Nem egyszerű. Szeretem csinálni, mert szerintem nekem valók az ilyen feladatok, de néha elkeseredek, mert sok mindent magamra veszek. De csinálom, amíg csak tudom.

Jelöltetted magad, mint képviselő a Görög Országos Önkormányzati választásokra. Milyen célokkal indultál? Mi az, amit képviselni szeretnél, ami miatt hallják meg a hangodat és ki is állsz érte?

Mindenképpen azt gondolom, a fiatalokkal össze kell dolgoznunk és be kell vonni őket a munkába. Mert ha körülnézünk, sehol nem látod a 18-30 éveseket. Nem nagyon járnak rendezvényekre. Ha el is jönnek, nem látom, hogy nagyon magukénak éreznék ezt a közösséget. Szóval valahogy őket jobban bevonni. A faluval jobban össze kéne dolgozni, olyan rendezvényeket szervezni ahol ez a generáció találkozhatna. A másik a nyelvoktatás. Vannak jó tanáraink, de valahogy jobban inspirálni kell őket, vagy a gyerekeket és persze a szülőket. Mert a szülőktől indul minden.

A nyelvoktatásra visszatérve, mi a véleményed arról, hogy ösztönözni kéne a magyarországi görög fiatalokat, hogy az ELTE-n induló görög szakon görög nyelvoktató tanárokká váljanak. Lenne ebben ötleted?

Igen, ebben teljesen benne lennék, mert akkor talán ők is jobban átlátnák ezeket a dolgokat. Talán ezzel jobban belelátnának az önkormányzatok munkájába is. Jó lenne, ha beülnének egy-egy testületi ülésre, mert a további életükre tekintve még gondolkodnak, mi lehetne belőlük, mi lenne az a cél, amit meg szeretnének valósítani, vagy a szülők milyen célokat tűztek eléjük, mi a helyes, mi a nem , hogy ők is rájöjjenek. Tehát úgy gondolom, hogy vonják bele magukat egy kicsit a fiatalok is.

Mit vársz helyi szinten a Beloianniszi Önkormányzati választásoktól, hiszen a görögség fennmaradásához elengedhetetlen egy erő, jól működő helyi önkormányzat?

Nem gondolok, és nem várok változást. Véleményem szerint e helyi önkormányzat maximálisan végzi a munkáját. Én nagyon elégedett vagyok úgy a jelenlegi testülettel, mint a jelenlegi polgármesterrel, ezért változást nem szeretnék és remélem nem is lesz. 

Helyi szinten a nemzetiségi önkormányzati választásoktól?

Helyi szinten is hiányoznak és kellenének fiatalok, de úgy gondolom, ez most működni is fog, főleg, hogy több fővel indul a nemzetiségi önkormányzat. Tehát ezt a minimális változást várom a választásokon. Az előző testületben a három főből egyedül maradt egy ember sokáig a munkában, majd a vége fele aktivizálódott egy másik fő is, aki már átlátott jobban dolgokat és jobban be is vontuk. Én magam nem vagyok a nemzetiségi önkormányzat tagja, de minden rendezvényükbe besegítettem, és azt láttam, az elmúlt időszakban lett változás, de nem kell oda olyan tag, aki semmit nem tett le sem az önkormányzatért, sem az országos testületben a faluért.

Mit vársz a görög önkormányzati választásoktól? Most itt elég nagy a tét, amellett, hogy beloianniszi lakos vagy és vannak helyi önkormányzati választások is, biztos nem véletlenül indultál az országos Önkormányzatban is.

A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatánál mindenképp változást! Átláthatóságot várok.

Mit vársz az új testülettől a falu irányába?

Biztos, hogy nem egyszerű dolog. Én itt dolgozom az önkormányzatnál, de nem látok bele sok mindenbe, viszont nem is ez a feladatom. Azonban be szoktam ülni testületi ülésekre, amikre előtte soha, és látom, hogyan zajlik itt helyben egy testületi ülés, és hogyan zajlik egy országos testületi fent a Vécseyben. Tudok már különbséget tenni. Sajnos azt kell mondanom, hogy az országos testületi ülései a kabaré kategóriát ütik meg. Ezen mindenképpen változtatni kell. Komolytalan a jelenlegi helyzet, és így érdemleges munkát végezni nem lehet. Azért akik a jelenlegi Syllogos listáján vannak, azok alkalmasak a változtatásra. És ez nem függ attól, hogy te diplomás ember vagy, vagy sem.

Fontosnak tartod azt, hogy Beloiannisziak erősebb létszámmal indultak az idei országos választásokon?

Igen, fontosnak tartom, mert úgy gondolom, hogy a görögség innen indul. Az egy dolog, hogy Pesten is nagyon sok görög él. Sokan Budapestre települtek, de mégis azt gondolom, innen indult minden. És igen, nincs már sajnos annyi görög itt, mint amennyinek lennie kéne, de még mindig azt gondolom, ez az első, és ezt tartani kéne.

Sok sikert nektek a választásokra!

Köszönjük szépen!

 

Fülöpné Kipru Miranda

A SYLLOGOS JELÖLTJEINEK KÖZLEMÉNYE AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL

A választási eljárás során nem folyamodunk tisztességtelen eszközökhöz.

Elismerjük a választásokon a GIE és a Hellasz létjogosultságát, valamint minden egyes egyéni képviselőjelöltét a településeken és kerületekben.

A Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanácsot nem tekintjük nemzetiségi szervezetnek. A választáson való indulását elítéljük.

Elutasítjuk az együttműködést a Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanáccsal mint szervezettel, különös tekintettel az országos listájának vezető jelöltjeire.

Kerületi és települési szinten minden görög honfitársunkat arra biztatjuk, hogy a számára leghitelesebbnek tartott jelöltet támogassa.

Felkérjük a magyarországi görög közösséghez semmilyen módon nem tartozó, ellenben a görög nemzetiségi névjegyzékbe bejelentkezett személyeket arra, hogy maradjanak távol a nemzetiségi választástól.

ekloges-1-1068x601.jpg

RIPORT ZGURALI VASZILIKIVEL

A Pénzügyi Bizottság 5 fős, az utóbbi időben érdemi munkát nem tudtunk végezni a másik 4 tag meg nem jelenése miatt. Ilyen helyzetben csak azt tudtam tenni, hogy az általam végzett vizsgálódásról, tájékozódásról feljegyzést készítettem és az a képvis

vasziliki.jpgDr. Walterné Zguralisz Vasziliki a jelenlegi Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának képviselője, a pénzügyi bizottságnak elnöke. Mit kell rólad tudnia annak, aki nem ismer, bemutatnád magad röviden?

Zguralisz Vasziliki vagyok, Miskolcon születtem 1960-ban. Szüleim a miskolci szoros görög közösség tagjai voltak, édesapám az akkor vezetőség tagja volt.


Családunkból testvérem volt az első miskolci görög nemzetiségi önkormányzat képviselője, majd én követtem őt, 12 éven voltam tagja vagy elnöke közösségünknek, és voltam, vagyok 3. ciklusban országos képviselő. Az én elnökségem alatt valósult meg Miskolcon a görög emlékmű, mely a második diaszpóra Magyarországra érkezésének, új hazára találásnak állít emléket.


Jelenleg is a MGOÖ képviselője és a Pénzügyi Bizottság elnöke vagyok. Férjezett, egy fiú és egy lány gyermek édesanyja, 4 unoka nagymamája vagyok.


A jelenlegi MGOÖ közgyűlésein rendszeresen részt veszek. Feltűnő számomra az a precizitás, ahogyan az ülésekre felkészülsz, ugyanakkor többször is jelezted, hogy kiküldött előterjesztések és anyagok híján érdemben nem tudtál foglalkozni az adott napirendi pont felvetéseivel. Hogyan minősítenéd az ülések előkészítését, véleményed szerint ennek tükrében milyen minőségi munkát végez a közgyűlés?

Azok a napirendi pontok, amelyek a hivatalvezető, illetve a gazdasági vezető hatáskörébe tartoznak, jól előkészítettek, az anyagot időben meg is kapjuk. Nem ez a jellemző a MGOÖ program- és munkatervére, költségvetési tervére, pályázataira. Elnökünk csak a főbb számadatokról tájékoztat, a beérkező összegek elosztásáról már nem. Ez évben már írásban nem is kaptuk meg sem előzetesen, sem azóta a 2019. évi költségvetési tervezetet. Éppen ezért érdemi munkát végezni nem lehet, s ez odáig vezetett, hogy MGOÖ számláján szeptemberre már nincs pénz, a dolgozók nem kapták meg bérüket.

A pénzügyi bizottság elnökeként jobb rálátásod lehet az MGOÖ, a Hivatal, valamint az Intézmények működésére. Mennyire mondható stabilnak a helyzetük? Milyen anyagi körülmények között folyik a munka?

A Pénzügyi Bizottság 5 fős, az utóbbi időben érdemi munkát nem tudtunk végezni a másik 4 tag meg nem jelenése miatt. Ilyen helyzetben csak azt tudtam tenni, hogy az általam végzett vizsgálódásról, tájékozódásról feljegyzést készítettem és az a képviselők felé megküldtem. Felhívtam benne a figyelmet a nem megfelelő gazdálkodásra, pénzügyi fegyelem be nem tartására, kérve a közgyűlés összehívásának támogatását.

Mi volt ezeknek a feljegyzéseknek az összegzése és erre érdemben milyen reakciók születtek?

Mindig ugyanaz a három-négy képviselő reagál, mindig ugyanazok jelzik, hogy tenni kell ezen problémák megoldásáért. Sajnos az MGOÖ elnöke nem hajlandó változtatni hozzáállásán, éppen ezért többször jeleztük a Kormányhivatal felé a szabálytalanságokat. Két képviselő feljelentést is tett a Bp. V., Rendőrkapitányságon, bizalmatlansági eljárást kezdeményeztünk, lemondásra szólítottuk fel az elnök urat, sajnos mindezt eredménytelenül.

A Syllogos programjának egyik pontja az, hogy a hivatalvezető, a gazdasági vezető, valamint az intézményvezetők munkáját össze kell hangolni az elnök tevékenységével. Véleményed szerint miért kellett ezt így megfogalmazni? Milyen munkakapcsolat jellemzi a jelenlegi vezetőkét?

Valóban az együttműködés nagyon fontos volna, egymás személyének tisztelete és munkájának elismerése, elfogadása is. Hiszen mindannyiunknak feladata a görög közösségért tenni. A jelenlegi elnök kapcsolata a hivatallal és az ott dolgozókkal nem nevezhető építő jellegűnek, inkább romboló. Ezt a jövőben nem szabad és nem is lehet folytatni!

Sokunknak az a véleménye, hogy a jelenlegi MGOÖ vezetése erkölcsi és anyagi válsággal küzd. Te végig küzdötted az utolsó éveket, folyamatosan jelezted a szabályszerű működés szükségességét. Milyen reményekkel tekintesz a következő ciklusra, mik azok a változások, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy mindannyian nyugodtan tekinthessünk a jövőbe?

A mai nemzetiséggel kapcsolatos feladatok azt igénylik, hogy az elnök személye ne legyen megosztó, hogy felkészült legyen a nemzetiségi politikában, tudjon együtt dolgozni a Hivatal dolgozóival, vezetőjével a tisztelet erejével. Fontos, hogy a képviselők szakmai felkészültsége, tapasztalata meglegyen. Olyan képviselők kellenek, akik között legyen, aki a joghoz, legyen, aki gazdasági- pénzügyekhez , pályázatíráshoz ért. És kell, aki a művészetekhez, kultúrához ért. A képviselők csak akkor tudnak hatékonyan dolgozni, ha előre gondolkodnak, és nagy egységben tudják munkájukat végezni.

Köszönöm szépen a riportot!

Én köszönöm.

SÚLYOS HIÁNYOSSÁGOK ÉS TÖRVÉNYSÉRTÉSEK VALAMENNYI VIZSGÁLT BERUHÁZÁSI ÉS FELÚJÍTÁSI PROJEKTNÉL (2011-2016)

Néhány MGOÖ beruházási/felújítási pályázat vizsgálata (2011 – 2016).

 

  • Görögség Háza, Magyarországi Görögök Kulturális Intézete (Börzsöny utca)

 

  1. pályázat - 2011.12.03

Görögség Háza nyílászáróinak cseréje

Ajánlattevők:             Engijiszi Kft 30 286 750 Ft, kedvezményes árat is adott 19 500 000 Ft

Bellász Kft 32 140 878 Ft + áfa,        

Riverslo Kft 32, 637 750 Ft + áfa,

Nyertes:          Engijiszi Kft - 163/2011 (XII.13.) sz. határozat

 

Az Engijiszi Kft nem volt jogosult pályázni és pályázata érvénytelennek minősíthető, mert:

  • a cég ellen NAV végrehajtási eljárás volt folyamatban 2011.09.26 óta (2011.12.26-án zárult),
  • a pályázata nem volt aláírva,
  • az ajánlati ár nem volt egyértelműen meghatározva (nettó, bruttó, kedvezmény)

Megjegyzés: a tenderbontás és értékelés a nyertes pályázó szállodájában volt megtartva, amely a döntést befolyásoló súlyos összeférhetetlenség

ELÉVÜLT

 

  1. pályázat - 2015.03.18

Magyarországi Görögök Kulturális Intézete székhelyéhez kapcsolódóan, egyes kivitelezési feladatok ellátása tárgyában – iskolaberuházás

Ajánlattevők: Bellasz Kft 14 870 000 Ft + áfa, Nit Kft 17 720 000 Ft + áfa,

Vezeron Kft (utóbbit kizárták, mert magasabb összegű ajánlatot tett).

Nyertes:         Bellász Kft 73/2015 (III. 18.) sz. határozat

 

  1. pályázat - 2015.07.15

Szinházterem felújítás. Burkolatok, hangszigetelt műanyag szálas szigetelés, akusztikai fal, álmennyezet és az alsó szint burkolása.

Ajánlattevők:             Nit Kft 14 886 615 Ft + áfa, Bellasz Kft 14 300 000 Ft + áfa,

Vezeron Kft 14 413 090 Ft + áfa

Nyertes:         Bellász Kft 137/2015 (VII.15.) sz. határozat (HK szerint 143/2015 (VII. 15.)

 

  1. pályázat - 2016.04.13 (2016/42 sz. Közbeszerzési Értesítő)

Szinpad kialakítása

Ajánlattevők: Bellász Kft 13 218 275 + áfa, Vezeron Kft, Proteco Kft, Hans Épszer Kft.

Nyertes:          Bellász Kft – versenytársak árai nem ismertek, határozat nem található)

Kivonatok a vonatkozó jegyzőkönyvekből:

 „Agárdi: Az elnökhelyettesek szétosztották egymás között a feladatokat, Jorgosz a beruházásokat vállalta. A feladatunk az lesz, hogy a bekért ajánlatokról döntsünk.”

„Elnök: „A közbeszerzés szerint jártunk el … Nem kell megszavaznunk azt, hogy kiírjunk-e közbeszerzést, csak azt, hogy ki vállalja a felújítást.”

„Elnök: A közbeszerzést nem én csináltam, hanem a közbeszerző.”

„Miliosz: …Tekintettel arra, hogy ilyenkor nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, ugyanakkor fontosnak tartottuka közpénzekkel való takarékos bánásmód alapelveinek megfelelően a legalacsonyabb ajánlati árat benyújtó pályázó minősíthető nyertesnek…”

 

Megjegyzés: A Görögség Háza felújítására 2011. január 1-jén 105.484.000 Ft volt elkülönített számlán tartalékolva. Az akkori jegyzőkönyvek szerint ebből kerültek (volna) finanszírozásra a felújításokkal kapcsolatos későbbi munkák. Az aktuális helyzetet nem ismerjük.

 

  • „Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata fenntartásában lévő Nikosz Beloiannisz Általános Művelődési Központ elektromos hálózatának kicserélése és a Nikosz Beloiannisz Iskola konyhájának a felújítása”

 

  1. Beloiannisz ÁMK 2015.07.15 (2015/146 sz. Közbeszerzési Értesítő)

Az ÁMK elektromos hálózatának kicserélésére egy (1) pályázat került benyújtásra.

Ajánlattevő:   Bellász Kft, 14 868 810 Ft + áfa

Nyertes: Bellász Kft. 134/2015 VII.15. sz. határozat (HK szerint 140/2015 (VII. 15.)

 

  1. Beloiannisz Konyha 2015.07.15

A konyha felújítása.

Ajánlattevők: Bellász Kft 2 890 000 Ft + áfa, Vezeron Kft 4 444 400 Ft + áfa,

Nit Kft 3 701 800 Ft + áfa

Nyertes a Bellász Kft 135/2015 VII.15. sz. határozat (HK szerint 141/2015 (VII. 15.)

 

Kivonatok a vonatkozó jegyzőkönyvekből:

 „Elnök: A 22,5 millió Ft-ot az ÁMK elektromos felújítására kaptuk… Az iskolai étkeztetéssel az a helyzet, hogy önellátóvá szeretnénk alakítani, hogy gazdaságosabban kijöjjenek, és ne keljen még plusz három embernek fizetni a szállításért…Megkerestünk egy közbeszerzési intézetet…”

„Miliosz: Összefoglalva megkerestük a Magyar Közbeszerzési Intézetet, az Elnök úr tájékoztatta őket a mi helyzetünkről. Ők adtak nekünk tájékoztatást abban a témában, hogy hogyan tudnának a beloianniszi iskola diákjai méltó körülmények között tanulni. Akár egy villanykapcsoló érintése is életveszélyes lehet.

Elnök: A konyhai eszközöket megpróbáljuk használtan beszerezni …. arra már nincs keret.

„Papalexisz: Az Elnök úr a 2015. márciusi kihelyezett ülésen tett egy ígéretet …, hogy nyárig megoldja a villanyhálózati problémát... A probléma a fűtési szezonban újra jelentkezni fog. A villanyvezetékekkel kapcsolatban nem láttam árajánlatot, pedig kíváncsi lennék a részletekre. Konkrét részleteket nem tudok, de szeretnék látni.”

 „Zguralisz: …. a háttér-információk hiányoznak, nem kapunk megfelelő információt. ... a testületi tagok legyenek jobban bevonva a részletekbe … mert akkor nem kéne mindent az utolsó pillanatban megszavazni.”

„Thomaidu: Részletes munkatervet kapunk a munkálatokkal kapcsolatban?

Elnök: Aki kíváncsi erre, a közbeszerzőt behívom, kötünk egy titoktartási egyességet, megkapod, ha úgy látod, hogy valami szabálytalan szólsz.”

 

  • Beloiannisz Tornacsarnok:

 

  1. ütem: 2015.07.15

a Nikosz Beloiannisz ÁMK tornatermének felújítása (nem felújítás, hanem építési beruházás…)

Ajánlattevők:             Bellasz Kft 11 987 200 Ft + áfa, Vezeron Kft 13 172 000 Ft + áfa,

Nit Kft 14 252 000 Ft + áfa,

Nyertes:          Bellász Kft 136/2015 VII.15. sz. határozat (HK szerint 142/2015 VII. 15.)

 

  1. ütem: 2016.03.02. (2016/26 sz. Közbeszerzési Értesítő)

Adásvételi szerződés alapján a "Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata részére könnyűszerkezetes csarnok beszerzése" (a valóságban ez nem árubeszerzés, hanem építési beruházás…)

Ajánlattevők: Bellász Kft 23 500 000 Ft + áfa, Vezeron Kft, Proteco Kft

Nyertes:          Bellász Kft (versenytársak árai nem ismertek, határozat a döntésről nem található)

 

Kivonatok a vonatkozó jegyzőkönyvekből:

 „Elnök: A kinti sportolási lehetőségek biztosításához egy könnyű szerkezetű 24x50-es sátrat szeretnénk felállítani… Eldönthettem volna egyedül is, hogy ki csinálja, de úgy voltam vele, hogy szavazzunk róla.”

Miliosz: A Nikosz Beloiannisz ÁMK tornaterme két ütemben kerül felújításra. Az alapozási, betonozási munkák az első ütemben, valamint a felső szerkezet a második ütemben kerül felújításra.

„Elnök: Az első ütem szigetelt beton, valamint a tartóoszlopok megépítését jelenti. A pálya hasonlítani fog a műfűre, műbeton lesz… 1200 négyzetméteres területről beszélünk, 10 cm vastag lesz a beton, valamint a terület műanyagozása”

A Nikosz Beloiannisz ÁMK tornaterme nem került felújításra. Ellenben önkormányzati döntés, kivitelezési tervdokumentáció és építési engedély nélkül egy 800 m2 területen az iskola udvarát lebetonozták és arra egy 800m2 alapterületű sátrat telepítettek (ezt a közgyűlés és az esetleges érdeklődők tudta nélkül lebonyolított fiktív közbeszerzési pályázat elkészítésével „formalizálták”). A közgyűlésen erről senki nem tudott.  Azt le kell bontani, a tornaterem felújítására kapott 32 MFt támogatást 100%-ban vissza kellett fizetni.

Az iratok szerint a Bellász Kft kapott 11 987 200.-Ft + áfát a betonra és 23 500 000 Ft + áfát a sátorra, azaz összesen 35 478 200 Ft + áfát, ami összesen 45 millió Ft-ot, azaz 13 millióval többet, mint amennyit Kukumzisz állit

Kukumziszék felelősségteljes munkájának köszönhetően az MGOÖ-nek van egy „lealkudott” 20x40-es sátra, a Beloiannisz Iskolának pedig van egy 800 m2-esbetonpályája, mindez potom 45 millió forintért…

 

 

 

 

A vizsgált nyolc (8) pályázatnál résztvett ajánlattevő cégek tulajdonosai, vezető tisztségviselői:

 

Engijiszi Kft     Kukumtzi Magdolna (Kukumtzisz György felesége, Belényesi László ismerőse)

Bellász Kft      Belényesi László         (Kukumtzisz György és Kukumtzi Magdolna ismerőse)

Riverslo Kft     Füredi Gyula             (Belényesi László testvérének a férje, a sógor)

Belényesi Ilona          (Füredi Gyula házastársa, Belényesi László testvére) *

Nit Kft                         Nagy László                (Belényesi László ismerőse)

Vezeron Kft    Füredi Gyula             (Belényesi László sógora)

Proteco Kft     Füredi Gyula             (Belényesi László sógora)

(Belényesi Ilona Kukumtzisz megszűnt vagy felszámolt cégeinek könyvelője volt)

 

Ennyi talán elég ahhoz, hogy megállapíthassuk: A vizsgált pályázatoknál fiktív közbeszerzés folyt, a közbeszerzésnek álcázott eljárásokban a „meghívott” ajánlattevők között minőségi és árverseny nem volt, eleve nem is lehetett. A kialakult vagy „kialkudott” árak első osztályú teljesítés esetén is irreálisan magasak. Az összeférhetetlenség és más cselekmények miatt a vizsgált pályázatoknál megkötött szerződések a törvény szerint minden bizonnyal semmisek.  A szerződések összértéke 115 millió Ft + ÁFA, persze a jeles társaság eddigi összbevétele meghaladja a 200 millió Ft-ot.

 

Ajánlom még elolvasni a fenti ügyekkel kapcsolatos közgyűlési jegyzőkönyveket. Sok más érdekes jegyzőkönyv is fellelhető a honlapon, ezek közül javaslom tanulmányozni a (független) belső ellenőrzés 1/2017 sz. jelentésében foglalt törvénysértéseket (számviteli rend súlyos megsértése, kiemelten a jogszabályba előírt bizonylati rend megsértése, Btk. 403-mas paragrafus…fiktív számlázás, többszörös túlszámlázás, közpénzek felelőtlen felhasználása, copy-s szerződések..) taglaló, súlyos feszültségekkel terhes, egyben az elnök és segítői „áldásos” tevékenységét jellemző vitákról szóló jegyzőkönyveket is.

http://mgoo.hu/fajlok/jegyzokonyvek/2017.05.31-jegyzokonyv.pdf

http://mgoo.hu/fajlok/jegyzokonyvek/2017.06.22-jegyzokonyv.pdf

„Kukumzisz: Azt mondtad, hogy nem volt közbeszerzés, igaz”

„Simon István: Én nem azt mondtam, hogy nem volt, hanem azt, hogy az iratokat nem kaptuk meg, de a számlákból láttam, hogy fizettünk, mint a katonatiszt…

„Elnök: Amikor mondod ezt a 100 milliót, akkor ne felejtsük el azért, hogyha megnézed a házat, amit a faluban is megcsináltunk, itt munkák vannak elvégezve. Most itt nem akarok belemenni abba a vitába, hogy megéri-e az vagy nem, itt nem tűntek el a pénzek, hanem el lett végezve a munkák. Lehet azt mondani rá, hogy sok, lehet azt, hogy kevés, lehet, hogy rosszul, de munkák vannak elvégezve. Ezért az a bizottság, ha össze fog állni, megnézi, hogy volt-e közbeszereztetés, mi volt benne, mi volt a költségvetés, azok lettek-e megcsinálva, és ez egyszerű, ki lehet számolni.”

Nehéz olvasmányok, különösen az elnök stílusa és helyenként összefüggéstelen vagy érthetetlen kijelentései okozhatnak fejfájást, de aki veszi a fáradtságot és elolvassa, annak feketén-fehéren világos lesz, hogy Kukumtzisz György szakmailag és erkölcsileg egyaránt alkalmatlan a MGOÖ elnöki tisztségének ellátására.

 

A beruházások, felújítások közbeszereztetése során tapasztalt visszaélések és törvénysértések minősítése a (független) jogászok kompetenciájába tartozik.

 

Budapest, 2018. október 21.                                    I.  Moumoulidis

(felülvizsgálva 2019.04.15.)

TÖRVÉNYESÍTETT CSALÁS ÉS A MAGYARORSZÁGI GÖRÖGSÉG

1200 újgörög a választói névjegyzékben

ekloges-1-1068x601.jpg

Purosz Alexandrosz írása

 

A hazai görögség mint államalkotó tényező

Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy 12 másik nemzetiséggel együtt a görög államalkotó tényező. Ezzel együtt az állam a kulturális autonómia és az érdekképviselet biztosítása érdekében bizonyos közösségi többletjogokat is ad, amelyek közül a legfontosabb a nemzetiségi önkormányzatok felállításának a lehetősége. Az országban lakó négy és félezer görög összesen 36 településen jogosult önkormányzatot létesíteni. Ennek feltétele, hogy a 2011. évi népszámlálási adatok alapján az adott helyen minimum 25 olyan polgár lakjon, akik a görög nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. A négy és félezres számmal kapcsolatban megjegyzendő, hogy közöttük magas arányban vannak a kiskorúak és a magyar állampolgársággal nem rendelkezők.

Összességében elmondható, hogy a nemzetiségi önkormányzati rendszer hungarikumnak tekinthető. A Magyarországon élő, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok nemcsak hogy megvallhatják a nemzetiségüket, de a nemzetiségi létük fenntartásához jelentős forrásokat is kapnak. A közösségi jogaikkal és lehetőségeikkel 3 szinten élhetnek: nemzetiségi civil szervezeteket hozhatnak létre, nemzetiségi önkormányzatokat alapíthatnak úgy települési, mint területi és országos vonatkozásban, valamint nemzetiségi országgyűlési képviselő vagy szószószóló útján a törvénykezést is befolyásolhatják.

Az elmúlt években a nemzetiségi források többszörösére duzzadtak, aminek áldásos hatása mellett velejárója lett az is, hogy létrejött egy olyan nemzetiségi politikai elit, amelyik a pozíciójából eredő lehetőségekkel már nemcsak él, de abból megél, illetve olykor azokkal visszaél.

A nemzetiségi választások lehetősége egyben törésvonalak sokaságát okozza

A nemzetiségi civil szervezetek települési szinten képviselőjelölteket indíthatnak, területi és országos szinten pedig listákat állíthatnak. A nemzetiségi névjegyzékben szereplő magyar állampolgárok a településeken közvetlenül szavazhatnak az általuk preferált személyre, települési és országos szinten viszont csak valamely lista mellett ikszelhetnek. Ezáltal a nemzetiségi jelölőszervezetek kvázi pártként kényszerülnek funkcionálni és kampányolni. Tehát annak ellenére, hogy egy nemzetiségi közösségben a célok és igények általában közösek, a tagok a választások során frakciókba tömörülnek és egymásnak esnek. A választási rendszer módosításával és bölcs önmérséklettel a probléma kezelhető lenne, viszont a görög közösség esetében ez idén nem sikerült, aminek különleges okai lehetnek.

Kezdetben 4 nemzetiségi szervezet kérte a nyilvántartásba vételét jelölőszervezetként, az egyiket azonban a Nemzeti Választási Bizottság elutasította azzal, hogy az alapszabályában nem szerepel az, hogy nemzetiségi érdekképviseletet folytat. A meghatározó fordulat, és ezzel együtt a lavina azzal vette kezdetét, hogy nem sokkal később a Fővárosi Választási Bizottság jelölőszervezetként regisztrált egy olyan egyesületet, amelynek az alapszabálya még csak nemzetiséginek sem nevezi a magát, és amely az elmúlt tíz évben még csak üzleti beszámolót sem készített, és májusi állapot szerint adószáma sem volt. Legyen a szervezet fantázianeve a cikk kedvéért A Jó Üzlet Tanácsa (AJÜT).  Hogy a Fővárosi Választási Bizottság miért nem vizsgálta meg az egyesület nyilvántartását, rejtély. Valószínűleg azért nem, mert abban az időszakban rettenetesen túlterhelt volt. De más okok is elképzelhetők. Az egyesület új elnöke 2018 óta a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnöke, aki még az olimpiarendezési dilemma előtt népszerűsítő konferenciát rendezett a Parlamentben, adományozott arany díszkardokat is politikusoknak, sőt, korábban még Felcsútra tartó maratoni futásról is nyilatkozott. Az AJÜT másik képviselője a Parlament görög nemzetiségi szószólói kabinetjének az az egyházi ügyekért felelős (!), köztudottan jó kapcsolatokkal rendelkező „szakértője”, aki nemrégiben Semjén miniszterelnök-helyettes úrtól lovagkereszt-kitüntetésben részesült.

A kamuszervezet regisztrálását a rövid határidőre való tekintettel, és az ehhez rendelkezésre álló, gyors reagálású háttérre támaszkodva a görög nemzetiségi szószóló akadályozhatta volna meg, ő azonban ebben az időszakban bizonyára a részben az ő, részben az országos görög önkormányzat támogatásával megvalósuló parlamenti konferenciára összpontosított, amelynek a címe: Szabadságeszmények Közép-Európában, Rákóczitól a Pesti Srácokig (!).

Jóllehet mindenki tisztában volt vele, hogy csalás történt, összefogás a befolyásos kamuszervezettel szemben nem jött létre sem önkormányzati, sem civil szinten. Innentől nem volt kétséges, hogy a törvényekkel való visszaélés nem áll meg ezen a ponton.

Regisztráció a nemzetiségi névjegyzékbe két perc alatt

A nemzetiségi választáson aktív választói joggal rendelkeznek mindazon magyar állampolgárok, akik regisztrálva vannak a nemzetiségi névjegyzékben. Míg a jelöltség vállalásához nyilatkozni kell arról, hogy az illető beszéli az adott nemzetiség nyelvét és ismeri annak kultúráját, a nemzetiségi névjegyzékbe való regisztrációhoz gyakorlatilag nem kell más, mint egy név, leánykori név, egy személyi azonosító és egy születési hely. Szeptember 27-ig a névjegyzékbe be lehetett jelentkezni online, ügyfélkapu nélkül is ezen a módon. Aláírás vagy bármiféle nyilatkozat, email-es vagy sms-visszaigazolás nélkül.

Szeptember elején a görög nemzetiségi névjegyzékben kb. 1650 ember szerepelt. Szeptember 27-én az ő számuk már meghaladta a 2.800-at. De hogy került a rendszerbe 1200 „újgörög”? Természetes velejárója a választási kampánynak a választói aktivitás növekedése. Jól látható volt ez a regisztráltak számának növekedésében: hétről-hétre 30-40 fővel lettek többen. Azonban a hajrá utolsó hetében meghűlve tapasztalták egyes kerületek, illetve települések görögjei, hogy a névjegyzék szerint a településükön élő görög nemzetiségű választópolgárok száma sokszorozódni kezd. Elsődlegesen ott, ahol az AJÜT is indított jelölteket, de nem kizárólag. Szentendre esetében például a görög névjegyzékben szereplők száma közel ötszörösére emelkedett, és lett közel száz, négyszer annyi, ahány lakos a 2011-es népszámlálás során görögnek vallotta magát. De lehetne említeni más településeket is. Tatabányán ma több mint kétszer annyi görög nemzetiségű választópolgár van, mint ahányan 8 éve görögnek vallották magukat. Tiszaszőlősön pedig papíron 54-en laknak, valójában ott egyetlen görög sem él.

Tehát a hatóságok és a törvény adta lehetőségekkel élve, a tömeges és jól szervezett regisztrációkat követően így jutottunk el odáig, hogy október 13-án, hacsak addig valami nem változik, az urnák elé vonuló görög nemzetiségű szavazók 40%-áról nem lehet tudni, hogy honnan jönnek, mit képviselnek és mit támogatnak. Többségükben ők nem tagjai a görög közösségnek.

RIPORT MOUMOULIDIS IOANNISSZAL

Nagy jelentősége volt a döntésemben tehát annak, hogy a ma hatalomban levők egy politikai, ideológiai törésvonalat húztak önkényesen a közösségen belül, az antikommunisták, valamint a kommunisták és hozzájuk sorolt, velük egy platformon lévő nem komm

im_kep1.jpg

Moumoulidis Ioannis, gépészmérnök, ipari szakértő, szóval egy ízig-vérig műszaki ember. Mivel foglalkozol?

A közel 30 éve alapított társaságunk mérnöki szolgáltatásokat végez bel- és külföldön egyaránt, elsősorban szénhidrogénipari eljárások (pl. kőolajfinomítás) technológiai készülékeinek (nyomástartó edények, hőcserélők, ejektorok), acélszerkezetek és csővezetékek tervezésével. Továbbá szakértői megbízásokat teljesít, többek közt a veszélyes töltettel, magas hőmérsékleten üzemelő finomítói nyomástartó berendezések állapotértékelése és károsodáselemzése a maradó élettartam meghatározása céljából.

Emellett 20 éve foglalkozunk professzionális napkollektoros hőhasznosító és napelemes áramtermelő rendszerek tervezésével és kivitelezésével lakossági és kereskedelmi alkalmazásokra.

Külföldi munkáink is elsősorban kőolajfinomítók (Kolumbia, Olaszország, Oroszország, USA stb.) és erőművi területekre irányultak (Görögország). További részletek az alfagas.hu és alfasol.hu oldalainkon találhatók.

Milyen görögországi vonatkozású munkákról van szó?

Társaságunk eredendően a görög gázipari projektekben (DEPA, DEFA) történő részvételre szerveződött. A sokat ígérő gázszolgáltatási piacon eredményt azonban nem sikerült elérni, ugyanakkor az erőművi területen technológiai szereléssel foglalkozó partnerünkkel tartós eredményes együttműködés alakult ki.  Az elmúlt 25 évben a PPC Greece (ΔΕΗ) számos hagyományos erőművébe (SES Lavrio, Megalopolis, Aliveri, Aghios Dimitrios, Kardias, Ptolemais, stb.) több tucatnyi tápvizelőmelegítő hőcserélőt, kondenzátort exportáltunk a magyarországi tervezés-gyártás teljeskörű lebonyolításával. Szűkebb pátriám, Ptolemaida és Kozáni lakásainak távfűtését az általunk tervezett hőközponti hőcserélő blokkokon keresztül biztosítják.

A budapesti görög közösség tagja vagy, és most aktív szerepet vállalsz  a Syllogos jelöltállításában, a program kidolgozásában, az akcióterv kialakításában? Mi hozott erre a pályára? Én már hallom előre azok hangját akik azt mondják: "na még egy építési vállalkozó, aki csak nyerészkedni akar".

Talán 15 hónapja vagyok aktív résztvevő a görög közösségi életben, a pedomazoma vs. pedososimo téma kapcsán éreztem indíttatást a vitákban való részvételre.

Majd az önkormányzati skandalumokról folyó viták hatására a tények nyomába eredtem.

Nem vagyok az a klasszikus építési vállalkozó (kőműves, ács, szobafestő-mázoló stb.), bár épületgépészeti projektek tervezésével és kivitelezésével foglalkozom. Ezt a rosszhiszemű kifejezést csupán a szerencsétlen, többször átvert és hitüket vesztett emberek mondhatják, de főként persze a görög közösség javait lenyúló sötét figurák.  De hallottam ilyet még az első közösségi “szereplésemkor” 2013-ban, éppen a GKH építési ügyeivel és fejlesztésével kapcsolatban, emlékszem egy tatabányai hölgyre, aki egy javaslatomra, miszerint egy zéró üzemeltetési költségű napelemes hőszivattyús energetikai rendszert kellene telepíteni a GKH fűtési, hűtési és szellőzési hőigényeinek és egyéb elektromos energiaigényének biztosítására. A hölgy a referenciáinkat tudakolta leplezetlen rosszhiszeműséggel, rá nem sokkal később már elterjedt, hogy az akkori elnök nekem ígérte (?) ennek a projektnek a szerződését… De nem kell bizonygatnom a tisztességemet.

koncepcio.jpg

Miért pont a Syllogos jelöltje lettél? Van ennek számodra jelentősége?

Mégis melyik szervezetnek lehettem volna a jelöltje? A fiatalok egyébként szimpatikus, de az ismert okok miatt meglehetősen passzív szervezete (GIE) és a szószóló budaörsi családi vállalkozása (Hellasz) látszott a pályán, majd később megjelent egy kamuszervezet… A további szervezetekről nem sokat tudok, de a döntés időpontjában nem is láttam másutt érdemi aktivitást. A problémák felszámolásához és egy gyökeresen új struktúra és szemléletmód kialakításához elengedhetetlenül szükséges valamennyi feltétel (elkötelezettség, szakmaiság, tapasztalat, szellemi potenciál, fedhetetlenség, hitelesség) a Syllogos választási csapatában megvan.  

A Syllogost egyesek KKE-s pártszervezetnek állítják be és ezt a képtelenséget szajkózzák reggel, délben, este. Ez a komcsizás – bár nagy keletje van ennek ezidőtájt ebben az országban – kontraproduktív. Kétségtelen, hogy vannak kommunista vezetői és tagjai a Syllogosnak ez természetes következménye a sorsunknak, hiszen szinte mindannyiunk szülei és nagyszülei azok voltak, nem beszélve arról, hogy ma talán, ha ketten-hárman élnek közülük.

Különös, hogy a komcsizó hangadók között hajdani MSZMP és MSZP tagok vannak, és az MSZP Zuglói Etikai Bizottságának elnöke is velük élesíti a nyelvét. Különös az is, hogy ezek az emberek mára megtértek, és hithű görög ortodoxok lettek. Nem zavarnak az előzmények és ideológiai különbözőségek, ha az átváltozások előtt és közben az érintettek tisztességén nem esett csorba.

Nagy jelentősége volt a döntésemben tehát annak, hogy a ma hatalomban levők egy politikai, ideológiai törésvonalat húztak önkényesen a közösségen belül, az antikommunisták, valamint a kommunisták és hozzájuk sorolt, velük egy platformon lévő nem kommunisták között, ráadásul úgy, hogy utóbbiakat gyűlöletkeltéssel és a görögség levegőjének mérgezésével vádolják minden alap nélkül. Ilyen törésvonal tapasztalataim szerint nem létezik. Nem voltam és nem vagyok kommunista, ettől függetlenül szeretetet és megbecsülést érzek a Syllogos tagjai részéről.

Nagyon súlyos visszásságokról írtál korábban, a közbeszerzéseket illetően? Mik ezek? Ha igazak, hogy maradhattak következmények nélkül?

Az általam vizsgált nyolc pályázatnál a jelenlegi elnök által meghívott ajánlattevő cégek a Bellász-Füredi családok tulajdonában állnak. A tulajdonosok és a vezető tisztségviselők hivatalos forrásból származó személyes adatainak egybevetése alapján igazolást nyert, hogy a vezető tisztségviselők testvérek, sógorok, és azok gyermeke. Alapos a gyanú arra is, hogy az elnök megszűnt vagy felszámolt cégeinek könyvelője és felszámolója ugyancsak a Bellász-Füredi családi cégek egyik tagja.

almennyzet_felett.jpg

A közgyűlésnek semmi szerepe nem volt a pályázatok kiírásában és lebonyolításában, csupán megszavazni a legelőnyösebb ajánlat elfogadását. Ahogy a ma már a szószólói kabinet szakértőjeként is jeleskedő, a közgyűlés hajdani általános elnökhelyettese fogalmazott: „Az elnökhelyettesek szétosztották egymás között a feladatokat, Jorgosz a beruházásokat vállalta. A feladatunk az lesz, hogy a bekért ajánlatokról döntsünk.”

Jelenleg büntetőeljárás folyik az egyik fiktív pályázat ügyében (N.B. Tornasátor), hűtlen kezelés tárgyában.

udvar.jpg

Melyek lennének az új testület számára a legfontosabb lépések?

Egyelőre nem lehet a tennivalókat, a legfontosabb vagy kevésbé fontos intézkedésekre bontani. Nem tudni mi esik még ki a szekrényekből. Nem beszélve a választások kimeneteléről. Az biztosnak tűnik, hogy a bűnöző jelenlegi elnök választási csalások sorozatával, de bekerül a közgyűlésbe. Van az a pénz, ami megmozgatja a silány embereket. Álmomban nem gondoltam volna pl., hogy az általam ellinikumnak hitt színésznő és a „kommunistabarát” képzőművészkedő társa jelöltje lesz ennek a kamuszervezetnek és egyikük szavazatokat vásárol a szentendrei piacon. De nagyon remélem, a többség megtapasztalta és átlátja a katasztrofális anyagi és erkölcsi pusztítást, amit az elmúlt években követtek el a ma már a Görög Köztársaság címerével megjelölt kamuszervezet képviselői és társaik. Bízom abban, hogy a jelenleg 2200 főt meghaladó számú regisztrált választók valódi görög többsége végre megmutatja, elege van az ámokfutásból és a tisztességre szavaz. Ehhez minden magát görögnek tartó honfitársunknak el kell menni szavazni.

 

Purosz Alexandrosz